Oroszország;Magyarország;Székely Árpád;

Egészen biztosan több figyelmeztető jelzést adtak mind az európai, mind az amerikai vezetők FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- Mérgezett alma a politika asztalán

Hihetetlen nagy geopolitikai játszma közepébe tenyerelt bele a magyar kormány – állítja Székely Árpád, Magyarország korábbi moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Vida Ildikó kitiltási ügye ebben csak egy epizód. Lányomnak mondom, hogy a menyem értse: Obama elnök és az amerikai adminisztráció Orbán Viktornak üzente, hogy eddig és ne tovább! Ha valaki négy hónapja megkérdezi az USA Külügyminisztériumában, hogy ki a NAV elnöke, talán fogalmuk sem lett volna róla. A volt nagykövet tapasztalt diplomataként úgy látja, Magyarország átlépett egy „vörös vonalat”, amivel sértik mind a nagyhatalmak, mind az Európai Unió, és persze a NATO érdekeit is.


- Orbánnak talán mégis igaza lehetett abban, hogy a nyugati szankciók bolha csípések az orosz medve bundáján.
- A szankciók hatását igenis megérezte az orosz gazdaság. A szankciók hatnak. Az olajár csökkenése, a Krím finanszírozása, a ráfizetéses téli olimpia, a rubel meggyengülése – bizony sok az orosz büdzsének. A vállalatok között körbetartozás tapasztalható, mert nincs elegendő pénz a gazdaságban. Mindenki tartozik mindenkinek, sorban állnak a cégek, hogy a pénzükhöz juthassanak. Putyin az olimpiát az oligarchákkal akarta finanszíroztatni, valakik fel is vették a pénzt, de nem a gazdagok, hanem a ki nem fizetett beszállítók fizettek rá az „üzletre”. Ahogy nálunk a megyeri híd esetében is valami ilyesmi történt.

- Ha ennyire nincs pénze Oroszországnak, miből gondolta Orbán Viktor, hogy 10 milliárd eurós hitelt kaphat Putyintól Paks felépítésére?
- Ezt tőle, meg a tanácsadóitól kellene megkérdezni.

- Valamire csak alapozta a tárgyalásokat?
- A tájékozatlanságra. Valamivel több, mint 2000 milliárd dollár az orosz GDP, de ezzel együtt nem túl nagy a mozgástere, mert ebből újraelosztásra alig 20 százalék jut. Oroszországnak súlyos szociális problémái vannak, hogy csak két dolgot említsek: az életkor növekedését, és a finanszírozhatatlan nyugdíjrendszert. A gáz- és olajüzlet egy külön problémakör, amibe ne menjünk bele, csupán annyira: nagyon sok helyen veszteséges a belföldi gázellátás. Komoly keresztfinanszírozás van ma is a gázexport és a belföldi gázelosztás között. Ez a putyini szociálpolitika alapja, és ezért nyelik le a vidéki tömegek, hogy nincs sajtószabadság, hogy alig van internet. A világ dolgaitól izoláltan élnek a tömegek, az egyetlen információt a kormány kezében lévő központi szócsövektől kapja. Ezzel biztosítja a szavazóbázisát, s ezt a módszert vette át példaképétől Orbán is. Visszatérve a kérdésre: Oroszországnak nincs pénze Paksra, de ha lett volna, többszörösen nekik lett volna jó üzlet. Tanácsadói azt elfelejtették Orbánnal közölni, hogy az áramvezetés fizikai törvényeit nem lehet átlépni: az új erőműhöz új elektromos hálózatot kell építeni, ami szintén milliárdos nagyságrendű beruházást igényel, de amely beruházás a régi paksi blokkok bezárása után feleslegessé válik. Az szintén mese, hogy a régi szovjet blokkok mellé csak orosz technológiát lehet telepíteni. A két technológia köszönő viszonyban sincs egymással. Abból lenne csak tragédia, ha ugyanazon eszközökkel és módszerekkel próbálnák üzemeltetni és karban tartani a különböző típusú reaktorokat. És a világ nem hallott olyan projektet, amibe a beruházó a maga részéről csak hitelt akar beletenni. Az oroszok elárulták: a fűtőanyag szállításából még egyszer annyi bevételt tudnak majd realizálni, mint amennyit visszakapnak az építésre adott hitel törlesztéséből is. A mai 15 forintos kilowatt/óra ára felmenne 50 forintra. Ki beszél olcsó áramról?

- És ki beszél szerződésről?
- Legfeljebb politikai megállapodás van, tényleges szerződés nincs. Az oroszok is óvatosabbak, Ukrajnában elbuktak 3 milliárd dollárt, nem lehetnek biztosak abban, hogy a paksi üzletbe fektetett pénzük nem vész el ugyanúgy. Azt az oroszok is látják, hogy a megállapodás szövetségesi érdekeket sért, ami kiszámíthatatlanná teszi a magyarok hozzáállását is, mert nem csak egy magyar gazdaságpolitikai döntéssel kell számolniuk.

- Az erőmű építése nem foglalkoztatná ennyire sem Európát, sem Amerikát, ha a magyar kormány nyíltan beszélt volna a tárgyalásokról. 
- De ugyanolyan sunyin és átláthatatlanul, tender nélkül, szűk körben meghozott döntést próbált elfogadtatni a világgal, ahogyan általában a korrupció-gyanús belső projektjeivel teszi. Na, ezt sem nézhették jó szemmel sem Európában, sem Amerikában, mert az egész szövetségi rendszerre nézve veszélyt jelenthetne.

- Ha jól értem, akkor talán Paks volt az utolsó vörös vonal, amit átlépett Orbán? Vagy talán a Déli Áramlat erőltetése?
- Talán ez az utóbbi. Leegyszerűsítem: a világpiacon a gáz ára drasztikusan csökkent, amikor az amerikaiak megoldották a palagáz kitermelését. A katariak nyakán maradt az amerikaiaknak szánt rengeteg cseppfolyósított gáz, amire Európa jelentkezett vevőnek. Dél- és Nyugat-Európában számos helyen építettek lefejtő állomásokat az elmúlt tizenöt-húsz évben, ezzel versenyhelyzetet teremtettek az orosz földgáznak. A Gazpromnak ez nagyon rosszul jött. Az árakkal kénytelenek voltak lejjebb menni, és most valamilyen módon megpróbálják rávenni az uniós államokat, hogy tőle vásároljanak. Ehhez kellene az új vezeték, amit persze az unió ellenez, mi pedig „kibeszélünk”, nem vagyunk hajlandók tudomásul venni a szövetségesi érdekeket. Előbbre valónak mondja Orbán a „magyar érdekeket”. Nekünk meg az jött rosszul, hogy megvettük az E.ontól a gázüzletágat, pedig a németek sokkal jobban tudtak volna a magyar érdekekért lobbizni, tárgyalni. Ja, hogy akkor nem lehetne suba alatt a földgázzal kereskedni? Lásd a MET gázimportját!

- Egy ilyen politikai háborúban meddig érvényesíthetők a „magyar érdekek”? És melyek azok?
- A hadakozás a világgal csak Orbánék érdeke. A magyar érdek az, hogy az unió és a NATO megbízható szövetségesei legyünk. Tegnap Orbán Viktor azt nyilatkozta, Magyarország lojális szövetségese lesz a NATO-nak és az EU-nak. Akkor ezek szerint ma nem az? Nincs más lehetőség, mint az, hogy Magyarország külpolitikája ismét visszatérjen az euró-atlanti orientációhoz. Erre kellene az ipari fejlődést, a munkahelyteremtést alapozni és nem a közmunkára. Bizalomra és tőkére van szükség, de az előbbit eljátszottuk, az utóbbit nem érdekeljük. Ami a kitiltási konfliktust illeti? Minél inkább kötekedünk az amerikaiakkal az ügyvivő személyén keresztül, annál jobban elmérgesedik a helyzet. Amerika nem engedhet. Csak mi veszíthetünk ebben a játszmában. Évekig mérgezett alma lehetünk a politika asztalán. Se lenyelni, se kiköpni nem tudnak majd minket.

A HVG-t és a hvg.hu-t kiadó cég vezetője és a januártól integráltan működő szerkesztőség megállapodott arról, hogy egy átmeneti időre négyfős közös szerkesztőbizottság irányítja majd a lapot és a portált - írta a hvg.hu szerdán.