Röpködtek a milliárdok a jövő évi költségvetés tegnap kezdődött vitájának első napján. A keret erősnek tűnik, hiszen a Fidesz 2010-es ismételt hatalomra kerülése óta kínosan vigyáz arra, hogy számszerűleg az éves központi költségvetés mindig rendben legyen. Leginkább a maastricht-i kritériumokra, ezen belül is az államháztartás GDP arányos éves hiányára ügyel, hogy az mindig 3 százalék alatt maradjon, s ezáltal elkerülhessük az ismételt túlzottdeficit-eljárás alá kerülést. Igaz ugyanez okozott gondot szinte minden évben, mert hiánycél tartásához folyamatosan módosítani kellett a költségvetési törvényt, főként a fölösleges és drága az államosítások árának előteremtése miatt.
A munkahelyteremtés, a családok megerősítése és a gazdaságélénkítés áll a jövő évi költségvetés középpontjában - hangoztatta Varga Mihály tegnapi parlamenti expozéjában. Azt állította, hogy tovább csökkennek a megélhetési költségek, emellett még több támogatást ígért a vállalkozásoknak. Azt is ígérte, hogy Magyarországon jövőre elindul minden idők legnagyobb gazdaságfejlesztési programja, természetesen az Európai Unió pénzéből, a kormány 2500 milliárd forinttal számol.
2015 júliusától új otthonteremtési programot is előrejelzett Varga. Az eddigi programot kiterjesztik az egygyerekes családokra, valamint a használt lakásokra is.
Az országvédelmi alapba 60 milliárd forintot tesznek félre, ezen kívül 100 milliárd forintnyi tartalékot is képeznek a rendkívüli kormányzati kiadásokra. (Ez utóbbi pénzeket fogyasztják, amikor az államosítások, tőkeemelések céljára használják fel az adófizetők pénzét.)
Domokos László, az ÁSZ-elnöke felszólalásában arról is beszélt ami hiányzik a költségvetési törvényjavaslatból, nevezetesen a kockázatokról. Különösen az államadósság és a hiány alakulására lehet veszélyes, ha a külső feltételek előnytelenül alakulnak, de a tervezettnél alacsonyabb infláció is megnehezítheti a hiánycél tartását - mondta. Az EU-források beérkezésének késlekedése pedig évi százmilliárdos nagyságrendű kiesést okozhat. Az Ász elnöke szerint az adóbevételek 48 százaléka csupán részben megalapozott. Igaz, a tervezet benyújtásakor még nem voltak kész az adótörvények, de ezek után is bőven marad a bizonytalansági tényező.
A gazdálkodó szervezetek befizetéseiből, az áfából és a jövedéki adóból folyhat be kevesebb bevétel - erről Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke beszélt. A bevételi oldalon a fogyasztási adók alakulásánál, valamint az állami vagyon értékesítésénél láthatóak kockázatok - igaz ez utóbbinál mintegy 160 milliárd forintos tételre nincs magyarázat a költségvetésben.
Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője, a párt vezérszónoka az előterjesztés szerdai általános vitájában azt mondta: a kabinet a jövő évi költségvetéssel az ország feléről lemond, ami nemcsak erkölcsi bukást jelent, hanem maradandó károkat is okoz Magyarországnak – fogalmazott, jelezve, hogy a szegénységi ráta folyamatosan nő, egyre kiszolgáltatottabbá válnak társadalmi csoportok.
Tóbiás szerint a változatlanul 16 százalékos személyi jövedelemadó csak a magasabb jövedelműeknek kedvez, Európa legnagyobb, 27 százalékos áfája pedig szintén leginkább az alacsony jövedelműeket sújtja. Bírálta, hogy míg az oktatásra, a jóléti kiadásokra fordított összegek drasztikusan csökkennek, addig az állam működési funkcióira és presztízs beruházásokra fordított források jelentősen növekednek.
Az LMP értékelése szerint jövőre folytatódik a társadalom kettészakadása, a 2015-ös költségvetés bebetonozza az eddigi megszorításokat.
A költségvetés szegényellenes - állapítja meg online petícióként is közzétett állásfoglalásban a Magyar Szegénységellenes Hálózat, amely követeli a 2015-ös költségvetés felülvizsgálatát. Kifejező a civilek petíciójának címe: "Éhen fogunk dögleni!"