A Magyar Általános Kőszénbánya Ágnes-aknai munkásai fordulnak ezzel a kívánsággal a honvédelmi miniszterhez, akitől azt kérik, hogy mentse meg őket az éhhaláltól, mert a bányatársaság kihasználja azt a helyzetet, hogy munkásait, mint hadköteles népfölkelőket foglalkoztathatja és ezen a címen még a bőrüket is lenyúzza. Kezeink között van az a kérvény, amelyet a honvédelmi miniszterhez küldenek és amely nemcsak a miniszterhez szól, hanem a társadalomhoz és a Szakszervezeti Tanácshoz is és amelynek elkeseredett hangja sejtetni enged, hogy milyen borzalmas viszonyok között élnek a bányamunkások. A kérvényt alább közöljük:
Mi, bányamunkások, mint hadköteles népfelkelők, utolsó segélykiáltásunkkal fordulunk a társadalomhoz, mert már az éhség és koplalás, de még majdnem a lassú éhhalál környékez bennünket.
Kérésünket az is jogossá teszi, hogy mikor a háború beálltával fölesküdtettek bennünket, mint hivatásos népfölkelőket, Őfelsége I. Ferenc József királyunkra, hogy minden körülmények között engedelmeskedni tartozunk és hogy a helyéről most senki el nem mehet és az esküben azt az ígéretet kaptuk, hogy a fizetésünk megmarad, úgy mint régebben volt, illetve 4—5 korona között fog változni, a 4 koronán fölüli kereset már a háború előtt is nélkülözhetetlen volt, akkor, amikor a búza métermázsánként 24—25 korona volt. Csakhogy a búza máma már 45 korona körül jár és vele együtt mindenféle élelemcikk óriási magasra emelkedett és a mai drágaság mellett képzelje, el akárki, hogy lehet 2 korona 40 fillérből, esetleg 3 koronából 5—6 tagú családnak megélni?
Így lehetne folytatni még számos bányásznál a kereset-kimutatást. Azonban azt hisszük, ennyi is elég. A bányászok a szó legszorosabb értelmében éheznek és hogy az éhség rossz tanácsadó, az kitűnik a kezeink között levő „Hirdetmény"-ből is, amelyben Pisuth főszolgabíró megfenyegeti a bányászokat, hogy rendesen dolgozzanak, mert különben lecsukhatják őket. A hirdetmény többek között a következőket mondja
Sajnálatosan tapasztalom, hogy azon népfölkelő munkások egy része, akiktől az eskü kivétetett, egyáltalán nem számolnak cselekményük komoly következményeivel és a tett eskü dacára a bányamunkára nem jelentkeznek, illetve onnan igazolatlanul elmaradnak.
Figyelmeztetem az összes esküt tett népfölkelő munkásokat, hogy beosztásuk és letett eskü folytán katonai fegyelem, katonai büntető törvénykönyv hatálya alatt állanak és amennyiben a munkát megtagadják vagy, a munkáról engedély nélkül távol maradnak, a pozsonyi m. kir. honvéd dandárbíróságok karhatalommal elő fognak állíttatni és cselekményük miatt hat hónapig terjedhető szigorított fogsággal fognak büntettetni. Mivel a haza védelmében és a haza érdekében ma mindenkinek a tőle telhető tevékenységet ki kell fejteni, s ha valaki munkájával nem akarja a hadsereget és hazát szolgálni, úgy tényleges katonai szolgálatot kell teljesíteni. Elvárom a munkásoktól, hogy ezen figyelmeztetést a lehető legkomolyabban meg fogják szívlelni és nem lesz szükség arra, hogy velük szemben ily megtorló eljárás alkalmaztassék. Saját érdekükben cselekszenek, ha a katonai fegyelmet, amelynek hatálya alatt állanak, a legpontosabban, teljes mértékben tiszteletben tartják.
Népszava 1914. november 21.
