Előfizetés

Yoko Ono újra színpadra lépett

Publikálás dátuma
2014.11.21. 17:00
FOTÓ: Getty Images, Mac Diarmid
A gyerekek jogaiért énekelt Yoko Ono és számos más híresség az UNICEF kongresszusán, a ENSZ Gyermekjogi Egyezmény kihirdetésének 25. évfordulóján.

Az eseményen Yoko Ono és más ismert személyek - köztük Katy Perry, Nicole Scherzinger, Idris Elba és Courteney Cox - John Lennon Imagine című slágerét énekelték el, hogy felhívják a figyelmet gyermekjogok számos országban megoldatlan problémáira és helyzetére.

Az akcióról készült videót az UNICEF egy olyan digitális alkalmazással tenné még színesebbé, amelynek segítségével bárki hozzáénekelhet a csütörtöki felvételhez. Egyrészt az UNICEF weboldalán az egyéni videókat a hírességeket felvonultató felvételek mellett helyezik el, másrészt David Guetta francia lemezlovas a beérkező videókból és a csütörtöki felvételből egy végső keverést is készít, amelyet újévtől lehet majd megvásárolni.

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára már elkészítette saját videóját, amelyen egy kórus támogatásával énekli az Imagine-t.
"Minél öregebb vagyok, annál radikálisabbá válok. Látni akarom, ahogy ezek a dolgok megvalósulnak, és nincs fontosabb a gyerekek jogainál. Képzeljünk el egy világot, ahol a nők és férfiak, a fiúk és lányok mind egyenlőek" - nyilatkozta a rendezvényen Björn Ulvaeus, az ABBA zenekar tagja.

A csütörtöki rendezvényen John Lennon özvegye, Yoko Ono is felszólalt.
"Az egyedül álmodott álom talán álom marad, de ha két ember együtt álmodik, az már valóság. Képzeljétek el a békét, cselekedjetek békésen és terjesszétek a békét!" - mondta a közönségnek.

Anthony Lake, az UNICEF igazgatója szerint az akció célja nemcsak az adományok gyűjtése volt, hanem az is, hogy felhívják a közvélemény figyelmét arra a szomorú állapotra, amellyel még ma is számos gyermek kénytelen szembesülni világszerte.
"Ahogy az elmúlt 25 év sikereit ünnepeljük, szembesülünk a ránk váró feladatokkal is" - tette hozzá.

Mégis sávos lesz az alkoholok jövedéki biztosítékrendszere

A kormány benyújtotta a 2015. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, amelyben egyebek mellett módosítja az államháztartási törvényt, megszünteti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot és sávosan határozza meg az alkoholok jövedéki biztosítékrendszerét.

A parlament honlapján olvasható dokumentum szerint a több mint 100 jogszabályt módosító javaslatot a kormány úgy nyújtja be, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap a létrehozásakor megkívánt funkcióját betöltötte, a javaslat szerint 2015. január 31-én megszűnik - derül ki a javaslat indoklásából. Az alap megszűnését követően a korábban az államnak térítésmentesen átadott eszközöket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezeli úgy, hogy az eszközökhöz kapcsolódó bevételeket (osztalékok, hozamok, értékesítésből származó bevétel) adósságcsökkentésre kell fordítania.

Ugyanitt szerepel az is, hogy az alkoholok jövedéki biztosítékánál a javaslat sávos rendszerrel oldja fel azt a - a dokumentum megfogalmazása szerint - problémát, hogy a mintegy 150, családi vállalkozásban saját terméket értékesítő kereskedő - jellemzően a családi borászatok, pezsgőkészítők, pálinkafőzők és kézműves sörfőzők - továbbra is a piacon tudjanak maradni. 2015. január 1-jétől a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok kizárólag a kormány hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet.

Az egykulcsos társasági adó bevezetésének dátuma eredetileg 2015. január 1-je volt, azonban a költségvetés jelenlegi helyzetére való tekintettel a hatálybalépés későbbi időpontjának megállapítására van szükség. A javaslat rendelkezik továbbá a központosított illetményszámfejtés rendszeréről, aminek keretében 2015. január 1-jétől az államháztartás rendszerében egységesen, valamennyi költségvetési szervre kiterjedően megvalósul a bérek, illetmények központosított számfejtése.

A javaslat alapján a Tokaji borvidék szőlészeti és borászati kutatási feladatait 100 százalékos állami tulajdonú gazdasági társasági formában ellátó Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Nonprofit Kft. tulajdonjoga a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa tulajdonában kerül. Tekintettel az alacsony árbevételű cégekre, a javaslat szerint a jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a kivethető közigazgatási bírság összegének alsó határa 200 ezer forintról 100 ezer forintra csökken.

A javaslat a pénztári szolgáltatásokat az önkéntessé vált magánnyugdíj-pénztári rendszerben újraszabályozza, az okafogyottá vált rendelkezést hatályon kívül helyezi, és lehetővé teszi a pénztárak számára a járadékfizetési lehetőséget. A rendszerszintű költségek keretében a pénztárak működésére a jövőben a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, míg a befektetések eredményessége érdekében a vagyonkezelési költséget 0,4 százalékban maximálják. A javaslat szerint a jövőben az önkéntes nyugdíjpénztárak és a magánnyugdíjpénztárak nem alakulhatnak át vegyes nyugdíjpénztárrá.

A javaslat a Pénztárak Garancia Alapja tevékenységi körét szűkíti a járadék összegének a hozamgarantált tőke összegéig történő kifizetési kötelezettség megszűnésével, és működését is egyszerűsíti. A dokumentum szerint a még meglévő magánnyugdíj-pénztári vagyon védelmében a magánnyugdíjpénztár végelszámolással történő megszüntetése esetei közé bekerül, hogy megszüntetendő pénztár, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken. A végelszámolás egyéb szabályai mellett a tagoknak lehetőségük nyílik a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépésre, vagy más magánnyugdíjpénztárba történő átlépésre. Az Magyar Nemzeti Bank új kötelezettsége a pénztárak tevékenységi engedélyének visszavonása ilyen esetekben. A javaslat időkorlát nélkül megteremti a lehetőséget a visszalépésre a társadalombiztosítási rendszerbe, a pénztári tag kezdeményezésre.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal átalakításával, megszüntetésével összefüggésben rendelkezik a javaslat a munkaegészségügy két szakmai területének - a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy - a szétválasztásáról is. Ennek megfelelően a munkahigiénés hatósági feladat a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter irányítása alatt maradna a továbbiakban is, a foglalkozás-egészségügy országos központi feladata az emberi erőforrások miniszteréhez kerülne.

Az indoklás szerint így létrejön egy olyan szakmai bázis, amely képes ellátni a foglalkozás-egészségügyi kutatási, gyakorlati és betegellátási feladatokat is, biztosítva a foglalkozási megbetegedések felismerésével, ellátásával kapcsolatos területeken az egységes szakmai irányítást és felügyeletet.

December elején lesz ítélet az OTP Bank perében

December 5-én hirdet ítéletet az első fokú bíróság abban a perben, amelyet az OTP Bank indított a magyar állam ellen a devizahitel-szerződések ügyében.

A Fővárosi Törvényszék háromtagú tanácsa pénteken tartotta az utolsó tárgyalási napot a perben. A tanács előzőleg az Alkotmánybírósághoz fordult azzal, hogy a devizahitel-szerződések egyes kérdéseit rendező - a per alapjául szolgáló - 2014. évi 38-as törvény sérti a jogbiztonság elvét, a tisztességes eljáráshoz való jogot és a normavilágosság elvét.

Az Alkotmánybíróság novemberben kihirdetett határozatában elutasította ezeket az aggályokat, így a korábban felfüggesztett per folytatódhatott.