Hamarosan eldől az INA sorsa

Publikálás dátuma
2014.11.25. 06:21
Az ünnepélyes aláírás 2003-ban: Hernádi Zsolt Mol-vezér, Ljubo Jurcic gazdasági miniszter és Ivo Sanader miniszterelnök FOTÓ: SZ
Rövidesen újra érdemi tárgyalások kezdődhetnek a Mol és a zágrábi kormány között a horvát olajtársaság, az INA sorsáról. A megállapodás megkötését amerikai közvetítő segítené. Egyezség híján azonban a Mol eladja az INA részvénycsomagját. A piaci hírek szerint az oroszok vennék meg a pakettet. Ezt azonban a Mol cáfolja, és sem az Európai Unió, sem az Amerikai Egyesült Államok nem nézné jó szemmel. A döntésbe a horvát kormányzat is beleszólhat.

Amerikai közvetítő bevonásával rövidesen újra indulnak a tárgyalások a Mol és a zágrábi kormány között az INA horvát olajvállalat sorsáról. Ezt az teszi lehetővé, hogy több hónapi habozás után a horvát kormányzat is elfogadta az amerikai részvételt az egyeztetésekben.

A zágrábi kabinet a napokban hatalmazta fel Ivan Vrdoljak gazdasági minisztert, hogy válasszon ki egy közvetítőt, aki segíthet Zágráb és a Mol magyar olajipari társaság tárgyalásain. A horvát miniszter négy jelölt közül választhat, akiket a magyar fél már korábban elfogadott. Az amerikaiak ugyanis még tavasszal jelezték a Mol vezetésének, hogy készek „baráti segítőként” bekapcsolódni a megbeszélésekbe, miután úgy látják, hogy a két fél képtelen megállapodni egymással. Az amerikai szándékról a Mol szinte azonnal tájékoztatta a horvát felet. A közvetítést később hivatalosan Chris Murphy amerikai szenátor a Zágrábban október közepén tett látogatásán ajánlotta fel a horvátországi vezetőknek. Az ottani kormányzat azonban mindeddig hallgatott, csak most közölte, hogy kész elfogadni a közvetítő részvételét a tárgyalásokon.

Szollár Domonkos, a Mol Nyrt. nemzetközi kommunikációs és társasági marketing vezetője lapunknak elmondta: a magyar olajvállalt elsődleges célja, hogy megállapodjon a horvát kormányzattal az INA körüli nyitott kérdések rendezésében. Abban az esetben azonban, ha ez nem sikerül, akkor a Mol belátható időn belül megválik az INA részvénycsomagjától.

Az INA részvényeinek 49,1 százaléka van a Mol tulajdonában, a horvát állam pedig a részvények 44,84 százalékát birtokolja. A Mol 2009-óta rendelkezik az irányítói jogokkal, ezt szeretné visszaszerezni a horvát kormányzat. Mondván: ezeket a jogosítványokat a Mol úgy szerezte meg, hogy Hernádi Zsolt a magyar olajcég elnök-vezérigazgatója tíz millió euróval megvesztegette Ivo Sanader volt horvát kormányfőt. Az ügyben pereket is indítottak a horvátok, amelyek során egyelőre nem tudták bizonyítani a gyanújukat. Ám nemzetközi körözést adattak ki a Mol vezető ellen, aki vádakat kategorikusan tagadja.

Mindezek ellenére a Mol és a horvát kormány között tavaly szeptember óta folynak egyeztetések az INA jövőjéről, de emellett mindkét fél nemzetközi jogi fórumokhoz is fordult a tulajdonosi viták rendezése érdekében. Elemzők szerint az amerikai közvetítőre ugyanakkor szüksége van a feleknek, mert az érintettek közötti nézetkülönbség szinte áthidalhatatlan. A Mol vezetése ugyanis üzleti alapon, nyereségesen működő horvát olajvállalatot szeretne kialakítani az INA társaságból, s ezzel feltehetően átszervezések elbocsátások is járnának. Míg a horvát kormány kerülné a leépítéseket, s egy állami többségi tulajdonú, nemzeti nagyvállalatban gondolkodik, amely az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-hez lehet hasonlatos. Egyesek szerint ugyanis Zágrábnak is szüksége lenne egy kifizetőhelyre, amely a mindenkori kormánypártok kasszáját tömné tele közpénzekkel. Emellett zsíros állásokat biztosítana a kormány-közeli kádereknek.

Az Amerikai Egyesült Államok (USA) nem véletlenül vállalta a közvetítői szerepkört – állítják hozzáértők. A Mol részvények több mint 25 százaléka ugyanis amerikai befektetők kezében van, akik számára nem mindegy hogyan végződik a Mol-INA vita. Emellett az USA különösen az ukrán-orosz konfliktus kiéleződése óta minden eszközzel igyekszik megakadályozni Moszkva térnyerését a közép-európai térség energia piacán is. Így Washington abban érdekelt, hogy az INA részvénypakett ne jusson orosz kézbe.

Erre pedig meg is volt, és egyesek szerint meg is van az esély. A Mol-hoz közel álló forrásaink ugyan hangsúlyozzák, hogy ma már nincsenek orosz érdeklődők az INA részvénycsomagjára. A már azonban ebben az esetben azt jelenti, hogy egészen a közelmúltig voltak a Kreml nevében tárgyaló vevőjelöltek. Informátorunk szerint azonban, látva a velük szembeni óriási ellenállást, mind az Európai Unió, mind az USA részéről, Moszkva feladta az itteni terjeszkedési terveit. Emellett Vlagyimir Putyin elnök a Moszkva elleni nemzetközi szankciók bevezetése után a jövőbeni pénzszűkétől tartva leállította a tőke kiáramlását Oroszországból. Emiatt ebből a régióból is kivonultak az orosz befektetők.

Terjeszkedésre fordíthatná a pénzt a Mol
A Molnak jól jönne az INA részvénycsomag eladásával megszerezhető becslések szerint 1,5-2 milliárd euró. Az olajvállalat ugyanis a szlovák leánycége, a Slovnaft bevonásával és az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-vel együttműködve pályázik az olasz Enel 66 százalékos tulajdonhányadára a Slovenksé Elektrárne-ban (Szlovák Villamosművek). Az ügy érdekessége, hogy a szlovák elektromos társaság is két új atomreaktor építésére készül, hasonlóan az MVM kezében lévő paksi atomerőműhöz. Így egyesek ebben az ügyletben is az orosz „hátteret” vélik felfedezni. Akkor ugyanis a találgatások szerint nem kétséges, hogy a paksihoz hasonlóan az orosz Roszatom nyeri el a szlovák atomerőmű bővítési projektet is, ha magyar kézbe kerül a döntés a beruházásról. A Mol részéről viszont kategorikusan cáfolják az „orosz vonal” létezését. Azt hangsúlyozva, hogy egyebek mellett éppen Moszkva térnyerését megakadályozandó pályáznak a szlovák energetikai vállalatra.

Ennek ellenére a piac szerint szinte bizonyos, hogy a Kreml nem tett le a horvát olajcég eladó pakettjének a megszerzéséről. Csupán „alvállalkozókat” von be az üzletbe. A Bloomberg hírügynökség például úgy tudja, hogy a genfi székhelyű Klesch Csoport érdeklődik a Mol INA-részesedése iránt, és már megkezdte az INA átvilágítását. A Klesch Csoport tulajdonosa, az amerikai Gary Klesch szeptemberben nyilatkozta a Bloombergnek, hogy öt-hat olajfinomítót vásárolna Európában. A cégről ugyanakkor kiderült, hogy svájci székhelye mellett van londoni és moszkvai központja is. Vagyis, globális befektetési holdingról van szó, amely többek között az olajiparban is érdekelt, így elképzelhető, hogy valójában orosz tőke áll a háttérben. Igaz, az INA részvények eladásába egy sajátos, az Unió jogi normáival ellentétes horvát törvény értelmében a zágrábi kormánynak is van beleszólása. Így a Mol csak olyan vevővel köthet üzletet, amelyet Zágráb is elfogad. Ezt a napokban a horvát kormányzat nyilatkozatban meg is erősítette.

Kellenek a százmilliárdok

Publikálás dátuma
2014.11.25. 06:00
A társadalombiztosító feneketlen kasszája minden magánmegtakarítást elnyelne FOTÓ: NÉPSZAVA
A Fidesz kimondta a magánnyugdíj-pénztárak kicsiny maradékára a halálos ítéletet. Ha az Országgyűlés elfogadja a jövő évi költségvetést megalapozó, úgynevezett salátatörvény tervezetét -, amihez nem fér kétség -, akkor államosítják a ma már csak 60 ezere tehető tagnak a mintegy 200 milliárd forintos vagyonát. A pénztárak goromba felszámolása ellen ma este tiltakozó gyűlés lesz a József nádor téren.

Az egykor hárommillió tagot számláló, 3000 milliárd forintos vagyonú magánnyugdíjpénztárak elleni, több lépcsős támadás sorozat a végéhez közlekedik. Jó esély van arra, hogy hamarosan teljesen megszűnik az egészen a gazdasági világválság kitöréséig tisztes hozamot termelő rendszer, amely az ellene irányuló, 2011-es durva támadást követően is - igaz már csak töredékeiben megmaradva - az inflációt meghaladó hozamot produkált a tagjai számára. Most ismét pluszpénzre van szüksége a kormánynak, és szemet vetett a mintegy 60 ezer pénztártag közel 200 milliárd forintos megtakarítására.

A kormányzat legfőbb érve, hogy azért szükséges felszámolni a magánnyugdíjpénztárakat, mert a tagok közül alig-alig akad olyan, aki rendszeresen befizeti a járulékát. Ez a magatartás azonban a jelenleg hatályos jogszabály alapján alapján teljesen érthető, mert a tagdíj jogcímen befizetett összegek – tekintet nélkül arra, hogy ezeket korábban, a járulék terhére, vagy 2011 óta önkéntesen fizették be – végelszámolás esetén a társadalombiztosítási rendszerbe kerülnek vissza. Ezt a azonban a tagok nem vállalják. Tegnap az Országgyűlésben a magánpénztárak felszámolásáról döntő kormányzati lépés szándékáról tett fel azonnali választ igénylő kérdést Harangozó Tamás szocialista képviselő. A válasz "indításaként" Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter visszakérdezett: Mit tehetett volna a kormány? A tárcavezető szerint "felkészületlenség azt állítani, hogy elvennék a magánnyugdíj-pénztári befizetéseket." Ugyanis a kormányzati propaganda is azt állítja, hogy a pénztártagoktól elvett megtakarításokat az állami nyugdíjrendszerben az egyéni számlájukon majd jóváírják. Erről azonban a munkavállalók koránt sincsenek meggyőződve, hiszen minden korábbi ígérete - és már több bejelentett határidő - ellenére, a nyugdíjbiztosítóval mind a mai napig nem készítették el az elszámolást. A szocialista képviselő arra volt kíváncsi, hogy vajon a magánpénztári megtakarítás magántulajdon-e, ha igen, akkor hogyan veheti el a kormányzat? Erre a kérdésre azonban a nemzetgazdasági miniszter nem adott választ.

Pedig most is ugyanaz az érv, mint korábban: a pénztárak felszámolása a nyugdíjak védelmében történik. A valóság ezzel szemben az, hogy a nyugdíjpénztári vagyon egy részét felhasználták az államadósság csökkentésére, a visszaállamosítások finanszírozásához, jelentékeny részének azonban nem lehet felfedezni a sorsát.

Most Varga Mihály arra is hivatkozik, hogy a magánpénztárak csak akkor tudnak fennmaradni, ha tagdíjat szednek. Ez az állítás igaz, azonban a mostani nehéz helyzetért az a döntés okolható, amely töredékére redukálta a pénztárak működésére felhasználható pénzek részarányát, olyan alacsonyra, amely már nem elegendő. Ugyanakkor a pénztárak jelezték, hogy nem szednek tagdíjat, ahol pedig megteszik, ott is alig 500 forint körüli havi összeget kérnek költségeik fedezésére.

A legérzékenyebb kérdés, hogy mit lehet kezdeni azzal a kijelentéssel, a kormány garanciájával, amellyel a mindenkori nyugdíjak kifizetésére tesz ígéretet. Ez egy olyan vállalás, ami annyit ér, amennyit a mindenkori kormány végre tud belőle hajtani. Már ma is világosan látszik: a jelenlegi rendszer néhány évtized múlva nem garantálja majd a nyugdíjak kifizetését.

Szerző

Autók égtek ki egy szerelőműhelyben

Hét jármű égett ki egy autószalonnal egybeépített szerelőműhelyben keletkezett tűzben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mátészalkán hétfő este - közölte a térségi katasztrófavédelmi igazgatóság sajtóreferense.

Dóka Imre zászlós elmondta, hogy a Jármű úti több száz négyzetméteres műhelyben kilenc személyautó, teherautó és kishaszongépjármű állt, közülük hét teljesen kiégett a tűzben.

A helyszínre harminc mátészalkai, nyírbátori és baktalórántházi tűzoltó érkezett, roncsvágó segítségével jutottak be a lezárt épületbe. A lángokat félórán belül megfékezték az egységek, az anyagi kár jelentős - ismertette a szóvivő.

A lángok nem terjedtek át a műhellyel egybeépített autószalonra. A tűz okának kiderítésére tűzvizsgálat indul.

Szerző