Hamarosan eldől az INA sorsa

Publikálás dátuma
2014.11.25 06:21
Az ünnepélyes aláírás 2003-ban: Hernádi Zsolt Mol-vezér, Ljubo Jurcic gazdasági miniszter és Ivo Sanader miniszterelnök FOTÓ: SZ
Fotó: /
Rövidesen újra érdemi tárgyalások kezdődhetnek a Mol és a zágrábi kormány között a horvát olajtársaság, az INA sorsáról. A megállapodás megkötését amerikai közvetítő segítené. Egyezség híján azonban a Mol eladja az INA részvénycsomagját. A piaci hírek szerint az oroszok vennék meg a pakettet. Ezt azonban a Mol cáfolja, és sem az Európai Unió, sem az Amerikai Egyesült Államok nem nézné jó szemmel. A döntésbe a horvát kormányzat is beleszólhat.

Amerikai közvetítő bevonásával rövidesen újra indulnak a tárgyalások a Mol és a zágrábi kormány között az INA horvát olajvállalat sorsáról. Ezt az teszi lehetővé, hogy több hónapi habozás után a horvát kormányzat is elfogadta az amerikai részvételt az egyeztetésekben.

A zágrábi kabinet a napokban hatalmazta fel Ivan Vrdoljak gazdasági minisztert, hogy válasszon ki egy közvetítőt, aki segíthet Zágráb és a Mol magyar olajipari társaság tárgyalásain. A horvát miniszter négy jelölt közül választhat, akiket a magyar fél már korábban elfogadott. Az amerikaiak ugyanis még tavasszal jelezték a Mol vezetésének, hogy készek „baráti segítőként” bekapcsolódni a megbeszélésekbe, miután úgy látják, hogy a két fél képtelen megállapodni egymással. Az amerikai szándékról a Mol szinte azonnal tájékoztatta a horvát felet. A közvetítést később hivatalosan Chris Murphy amerikai szenátor a Zágrábban október közepén tett látogatásán ajánlotta fel a horvátországi vezetőknek. Az ottani kormányzat azonban mindeddig hallgatott, csak most közölte, hogy kész elfogadni a közvetítő részvételét a tárgyalásokon.

Szollár Domonkos, a Mol Nyrt. nemzetközi kommunikációs és társasági marketing vezetője lapunknak elmondta: a magyar olajvállalt elsődleges célja, hogy megállapodjon a horvát kormányzattal az INA körüli nyitott kérdések rendezésében. Abban az esetben azonban, ha ez nem sikerül, akkor a Mol belátható időn belül megválik az INA részvénycsomagjától.

Az INA részvényeinek 49,1 százaléka van a Mol tulajdonában, a horvát állam pedig a részvények 44,84 százalékát birtokolja. A Mol 2009-óta rendelkezik az irányítói jogokkal, ezt szeretné visszaszerezni a horvát kormányzat. Mondván: ezeket a jogosítványokat a Mol úgy szerezte meg, hogy Hernádi Zsolt a magyar olajcég elnök-vezérigazgatója tíz millió euróval megvesztegette Ivo Sanader volt horvát kormányfőt. Az ügyben pereket is indítottak a horvátok, amelyek során egyelőre nem tudták bizonyítani a gyanújukat. Ám nemzetközi körözést adattak ki a Mol vezető ellen, aki vádakat kategorikusan tagadja.

Mindezek ellenére a Mol és a horvát kormány között tavaly szeptember óta folynak egyeztetések az INA jövőjéről, de emellett mindkét fél nemzetközi jogi fórumokhoz is fordult a tulajdonosi viták rendezése érdekében. Elemzők szerint az amerikai közvetítőre ugyanakkor szüksége van a feleknek, mert az érintettek közötti nézetkülönbség szinte áthidalhatatlan. A Mol vezetése ugyanis üzleti alapon, nyereségesen működő horvát olajvállalatot szeretne kialakítani az INA társaságból, s ezzel feltehetően átszervezések elbocsátások is járnának. Míg a horvát kormány kerülné a leépítéseket, s egy állami többségi tulajdonú, nemzeti nagyvállalatban gondolkodik, amely az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-hez lehet hasonlatos. Egyesek szerint ugyanis Zágrábnak is szüksége lenne egy kifizetőhelyre, amely a mindenkori kormánypártok kasszáját tömné tele közpénzekkel. Emellett zsíros állásokat biztosítana a kormány-közeli kádereknek.

Az Amerikai Egyesült Államok (USA) nem véletlenül vállalta a közvetítői szerepkört – állítják hozzáértők. A Mol részvények több mint 25 százaléka ugyanis amerikai befektetők kezében van, akik számára nem mindegy hogyan végződik a Mol-INA vita. Emellett az USA különösen az ukrán-orosz konfliktus kiéleződése óta minden eszközzel igyekszik megakadályozni Moszkva térnyerését a közép-európai térség energia piacán is. Így Washington abban érdekelt, hogy az INA részvénypakett ne jusson orosz kézbe.

Erre pedig meg is volt, és egyesek szerint meg is van az esély. A Mol-hoz közel álló forrásaink ugyan hangsúlyozzák, hogy ma már nincsenek orosz érdeklődők az INA részvénycsomagjára. A már azonban ebben az esetben azt jelenti, hogy egészen a közelmúltig voltak a Kreml nevében tárgyaló vevőjelöltek. Informátorunk szerint azonban, látva a velük szembeni óriási ellenállást, mind az Európai Unió, mind az USA részéről, Moszkva feladta az itteni terjeszkedési terveit. Emellett Vlagyimir Putyin elnök a Moszkva elleni nemzetközi szankciók bevezetése után a jövőbeni pénzszűkétől tartva leállította a tőke kiáramlását Oroszországból. Emiatt ebből a régióból is kivonultak az orosz befektetők.

Terjeszkedésre fordíthatná a pénzt a Mol
A Molnak jól jönne az INA részvénycsomag eladásával megszerezhető becslések szerint 1,5-2 milliárd euró. Az olajvállalat ugyanis a szlovák leánycége, a Slovnaft bevonásával és az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-vel együttműködve pályázik az olasz Enel 66 százalékos tulajdonhányadára a Slovenksé Elektrárne-ban (Szlovák Villamosművek). Az ügy érdekessége, hogy a szlovák elektromos társaság is két új atomreaktor építésére készül, hasonlóan az MVM kezében lévő paksi atomerőműhöz. Így egyesek ebben az ügyletben is az orosz „hátteret” vélik felfedezni. Akkor ugyanis a találgatások szerint nem kétséges, hogy a paksihoz hasonlóan az orosz Roszatom nyeri el a szlovák atomerőmű bővítési projektet is, ha magyar kézbe kerül a döntés a beruházásról. A Mol részéről viszont kategorikusan cáfolják az „orosz vonal” létezését. Azt hangsúlyozva, hogy egyebek mellett éppen Moszkva térnyerését megakadályozandó pályáznak a szlovák energetikai vállalatra.

Ennek ellenére a piac szerint szinte bizonyos, hogy a Kreml nem tett le a horvát olajcég eladó pakettjének a megszerzéséről. Csupán „alvállalkozókat” von be az üzletbe. A Bloomberg hírügynökség például úgy tudja, hogy a genfi székhelyű Klesch Csoport érdeklődik a Mol INA-részesedése iránt, és már megkezdte az INA átvilágítását. A Klesch Csoport tulajdonosa, az amerikai Gary Klesch szeptemberben nyilatkozta a Bloombergnek, hogy öt-hat olajfinomítót vásárolna Európában. A cégről ugyanakkor kiderült, hogy svájci székhelye mellett van londoni és moszkvai központja is. Vagyis, globális befektetési holdingról van szó, amely többek között az olajiparban is érdekelt, így elképzelhető, hogy valójában orosz tőke áll a háttérben. Igaz, az INA részvények eladásába egy sajátos, az Unió jogi normáival ellentétes horvát törvény értelmében a zágrábi kormánynak is van beleszólása. Így a Mol csak olyan vevővel köthet üzletet, amelyet Zágráb is elfogad. Ezt a napokban a horvát kormányzat nyilatkozatban meg is erősítette.

2014.11.25 06:21

Szél Bernadett joggal mondhatta a MET-re, hogy kipumpálja a közpénzt

Publikálás dátuma
2018.09.19 21:14

Fotó: / Molnár Ádám
A Kúria úgy ítélte meg: a politikus a vélemény-nyilvánítás keretein belül tett kijelentéseket egy közvitában.
Majdnem 19 millió forintra perelte be a MET energiakereskedő csoport Szél Bernadett LMPs képviselőt, mint magánszemélyt. Az ok, hogy a politikus azt mondta: gázvezetékeken keresztül pumpálják ki az adófizetők pénzét offshore-cégekbe. A három éve tartó eljárásban a Kúria mai harmadfokú ítéletében úgy ítélte meg, hogy Szél politikusként egy közvitában, a vélemény-nyilvánítás keretein belül tett kijelentéseket, így a per az LMP-s politikus győzelmével zárult – írja az Index
„Egy olyan országban, amikor Orbán Viktor miniszterelnöknek is csak 993 ezer forint megtakarítása van a vagyonnyilatkozata szerint, igazán félelemkeltő volt, hogy a MET eleinte 18 millió forintot meghaladó összeget követelt ebben a személyiségi jogi perben”
–mondta a portálnak Szél Bernadett.
Pálvölgyi Miklós ügyvéd, a politikus jogi képviselője közölte, hogy az eljárás akkor indult, amikor a MET ügyeiről elkezdett írni a sajtó. A portál szerint a MET a róla szóló cikkek nyomán helyreigazítási eljárásokat is kezdeményezett, míg több esetben, például a 444.hu, illetve két politikai szereplő, Szél Bernadett (LMP) és Tóth Bertalan (MSZP) ellen személyiségi jogi eljárást is indított. A MET ezekben azt állította, hogy a különböző sajtótájékoztatók, parlamenti beszédek nyomán sérült a cég jó hírneve, ezért a társaság konkrétan nyolc állítást peresített, és állításonként 600 ezer forint sérelmi díjat kért. Emellett azt is állította, hogy elmaradt haszonként leírható anyagi kár is érte, mert egyes ügyfelei nem hosszabbították meg a szerződéseiket, így az első két eljárásban összesen 18,8 millió forintra rúgott a kereset. A bíróságok végül mind a három bírósági szinten egyetértettek, és Szél kijelentéseit a vélemény-nyilvánítási szabadság részeként értelmezték, és azok pontos valóságtartalmát nem vizsgálták. A felülvizsgálati eljárásban a MET már csak az állításonként összeírt sérelmi díjat követelte, az elmaradt haszon miatti keresetét elhagyta. A Szél Bernadettnek kedvező ítélethirdetésre szerdán reggel került sor. Mindhárom bíróság egyetértett abban, hogy a MET és a magyar állam közötti szerződéses viszony alapvetően közügy volt, Szél Bernadett parlamenti képviselőként, közvitában vett részt, márpedig ilyenkor a véleményszabadság itt kiemelten fontos. A Kúria tanácsvezető bírája külön is kitért arra, hogy furcsállja, hogy Szélt miért magánszemélyként perelték be, hiszen egy szervezet vezetőjeként fogalmazott, ilyenkor inkább a szervezetet lehet perelni. Az Index megkereste a MET-et is. A társaság elismerte és elfogadta az ítéletet, ugyanakkor azt „szélsőségesen véleményszabadság-pártinak” minősítette, mert szerintük az LMP-s képviselő valótlan állításaival megsértette a vállalat jó hírnevét, a Kúria azonban ezek valóságtartalmát nem nézte, csak azt, hogy a sérelmezett nyilatkozatok a ténymegállapítás vagy a véleménynyilvánítás körébe tartoznak-e, és így a politikus felelősségre vonható-e vagy sem. A Kúria álláspontja szerint véleménynyilvánításról van szó, a MET szerint azonban a kijelentések túllépték a véleménynyilvánítás határait és hátrányosan befolyásolják a cég megítélését.
2018.09.19 21:14
Frissítve: 2018.09.19 21:23

Megduplázza termelőkapacitását a Szentkirályi

Publikálás dátuma
2018.09.19 20:55

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Új üzemcsarnokot és palackozó gépsort avatott a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft.
Új üzemcsarnokot és palackozó gépsort avatott szentkirályi telephelyén a budapesti székhelyű Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. szerdán. Nagy István agrárminiszter a beruházás sajtótájékoztatóján, a Bács-Kiskun megyei Szentkirályon elmondta, hogy a társaság több mint 7 millió euró (mintegy 2,3 milliárd forint) értékű, önerőből megvalósuló beruházásával megkétszerezi termelőkapacitását. Aláhúzta, a kormány feladata, hogy higgyen bennük és kiálljon mellettük, amikor megálmodják a terméküket, amikor elindulnak és bővülnek, formálódnak, a piaci igényekhez igazodva. Hozzátette, a Szentkirályi ásványvíz története azt jelzi, hogy a kisvállalkozások előtt nagy jövő állhat, ha mernek nagyot álmodni. Aláhúzta, a kormány feladata, hogy higgyen bennük és kiálljon mellettük, amikor megálmodják a terméküket, amikor elindulnak és bővülnek, formálódnak, a piaci igényekhez igazodva. Balogh Levente, a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. elnöke elmondta: alig fél év alatt épült meg az új, 1500 négyzetméteres üzemcsarnok a szentkirályi telephelyen, és helyére került a világszínvonalú Krones palackozó gépsor, valamint a hozzá tartozó kiszolgálóberendezések. Az ország egyik legnagyobb kapacitású palackozó gépsorának üzembehelyezésével óránként akár harminckétezer darab Szentkirályi ásványvizet is palackozhatnak, a minőségellenőrzés pedig a legszigorúbb szabványoknak felel meg. Kitért arra is, hogy Szentkirályon tavaly több mint 3 millió euró értékű új vízkezelő üzem létesült, majd több mint 1,5 millió euró értékben megépült egy új, 4000 négyzetméteres raktárcsarnok és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra. Alessandro Pasquale, a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. tulajdonosa és a KMV Csoport (Karlovarské Minerální Vody Group) vezérigazgatója az eseményen kiemelte: a cégcsoporton belül a Szentkirályi ásványvíz az egyik legerősebb és legkedveltebb márka a fogyasztók körében, ezért is különösen fontos minden növekedést segítő lépés. Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a Central Europe Mineral Water Holdingot (CEMW) 2015-ben hozta létre a Karlovarské Minerální Groupot (KMV Csoportot) tulajdonló olasz Pasquale család, illetve a Szentkirályi Ásványvíz tulajdonosa, Balogh Levente. 2015 márciusában a CEMW Holding tulajdonába került a Kékkúti Ásványvíz Zrt., majd azt követően 2015 áprilisában a Szentkirályi Ásványvíz Kft. is. A cégvásárlásokat követően Balogh Levente a CEMW Holding meghatározó kisebbségi tulajdonosa, valamint a társaság elnöke lett. A több mint 330 ember foglalkoztató Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. a tulajdonában lévő Szentkirályi, Emese, Theodora Kékkúti és Theodora Kereki, valamint az általa forgalmazott Magnesia, S. Pellegrino, Acqua Panna és Perrier márkákon, továbbá az általa palackozott és forgalmazott Nestlé Aquarelen keresztül jelen van az ásványvizek, ízesített ásványvizek, valamint a szénsavas üdítőitalok piacán. A nyilvános cégadatok szerint a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben csaknem 16 milliárd forint volt, 2016-ban meghaladta a 10 milliárd forintot, a bevétel túlnyomórészt belföldi értékesítésből származik. A társaság adózott eredménye 2017-ben meghaladta az 1,4 milliárd forintot , 2016-ban az 1,5 milliárd forintot. 
Szerző
2018.09.19 20:55
Frissítve: 2018.09.19 20:56