Decemberben folytatják

Publikálás dátuma
2014.11.25 06:38
John Kerry: nem akármilyen, hanem jó megállapodást akarunk! FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Fotó: /
A Hatok és Teherán között ismét csak nem jött létre a történelmi egyezség, az iráni nukleáris programról folyó tárgyalásokat 2015 június végéig elhalasztották. Hétfőn az 5+1-es csoport előbb külön, majd az iráni képviselőkkel egyeztetett. Mint a bécsi Coburg Palotában zajlott tanácskozás lezárultával közölték, már decemberben újrakezdik a megbeszéléseket. A politikai megegyezést márciusig kellene tető alá hozni, a technikai részletekről további négy hónapon belül kell megállapodni.

Philip Hammond brit védelmi miniszter a bécsi megbeszélések lezárultával közölte, mivel arra jutottak, hogy képtelenség a hátralévő rövid idő alatt áttörést elérni, 2015. június 30-ig kitolták a határidőt.

A BT öt állandó tagja (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína) valamint Németország egy évvel ezelőtt, Genfben közös akciótervet fogadott el Teheránnal.

A 2013. november 24-i ideiglenes megállapodás értelmében Irán ígéretet tett rá, hogy leállítja a fegyverminőségű urándúsítást, s a Nyugat ennek fejében pedig vállalta, hogy enyhíti az Teherán ellen életbe léptetett szankciókat.

Hammond új ítélte meg, hogy a tárgyalások utolsó fordulója során „jelentős haladást” sikerült elérni.

A megbeszélések már a jövő hónapban újrakezdődnek. Előbb jövő március 1-ig egy keretegyezményről állapodnak meg, mivel pedig a lényeg a technikai részletekben rejlik, ezek kidolgozására további négy hónapot adtak maguknak a tárgyalófelek.

Szergej Lavrov, aki vasárnap csatlakozott a bécsi tárgyalásokhoz, tegnap úgy nyilatkozott, az alapelvekről három-négy hónap alatt meg lehet állapodni. Az orosz védelmi miniszter ugyancsak „jelentős haladásról” számolt be.

John Kerry záró sajtóértekezletén emlékeztetett, hónapok óta nagyon keményen dolgoztak a felek, hogy közelítsék az álláspontokat. „Mindez időbe telik. Nagy tétről van szó, bonyolult politikai és technikai kérdésekről.

„Nem akármilyen megállapodást akarunk, hanem jó megállapodást akarunk kötni” – szögezte le az amerikai külügyminiszter.

Kerry köszönetet mondott a tárgyalásokon elnöklő Catherine Ashtonnak, aki már átadta posztját az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek, s méltatta Mohammed Dzsavad Zarif iráni külügyminisztert is, aki „jóhiszeműen állt hozzá” a tárgyalásokhoz.

Kerry elismerte, hogy Irán - egy évtizede először - tényleg visszalépett némiképp nukleáris programjában.

Azt is aláhúzta ugyanakkor, hogy egy ilyen kényes megállapodás nem alapulhat kizárólag a bizalmon, hanem világos ellenőrzési rezsim kidolgozására van szükség. Kerry és Zarif hétfőn ismét négyszemközt tárgyalt egymással, ahogy az amerikai diplomácia vezetője az orosz külügyminiszterrel is egyeztetett.

Barack Obama az ABC News-nak nyilatkozva meggyőződését fejezte ki, hogy egy jó megállapodás az amerikai kételkedőket is meggyőzi.

Az amerikai elnök azt tartja a legfontosabbnak, hogy garantálják: a perzsa állam nem állíthat elő atomfegyvert. „Ha ez megtörténik, biztos vagyok benne, hogy az Egyesült Államokban is elfogadják a megállapodást” – fejtette ki.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ezzel szemben úgy látja: jobb, ha nincs megállapodás, mintha egy rossz egyezséget kötnek. Izrael és Szaúd-Arábia egyaránt fenntartásokkal figyelte a bécsi tárgyalásokat, s óvott egy elhamarkodott egyezségtől.

Bár a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) legutóbbi jelentése szerint Irán tett lépéseket alacsonyan dúsított urániumkészletei csökkentésére, ezek nem haladják meg az ideiglenes megállapodásban megszabott 7400 kilogrammos határt, a nyugati hatalmak azonban keveslik az előrehaladást, s aggódnak az iráni nukleáris kísérletek, s más, atomfegyver gyártásával összekapcsolható tevékenységek miatt.

Teherán ragaszkodna ahhoz, hogy azonnal szabadítsák fel befagyasztott javait, a Hatok ugyanakkor a fokozatosság elvét vallják. Irán az átmeneti időszakban befagyasztott javainak egy részéhez – havi 700 millió dollárhoz jut hozzá. Irán tagadja, hogy célja atomfegyver gyártása lenne.

Hasszan Rohani iráni elnök tegnap este pozitívan értékelte a megbeszélések kiterjesztését, azt hangsúlyozta, hogy sikerült közelíteni az álláspontokat, s a decemberben kezdődő egyeztetéseken konszolidálják a Bécsben elért eredményt .

Több iráni lap már hétfő reggeli számában tényként kezelte a tárgyalások meghosszabbítását. Még nem tudni, az osztrák fővárosban, vagy más helyszínen folytatódnak az Irán nukleáris programjának korlátozását célzó tárgyalások.

Szerző
2014.11.25 06:38

Tovább hallgat a kormány Gruevszkiről

Publikálás dátuma
2018.11.18 17:53

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
Továbbra sem tudják az Orbán-kormány képviselői, miként kommunikáljanak a nyilvánosság előtt arról, hogy a vesztegetésért jogerősen elítélt macedón ex-miniszterelnök, Nikola Gruevszki vélhetően illegális úton és a magyar kabinet segítségével szökött Magyarországra börtönbüntetése elől. A hétvégén Gulyás Gergelytől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől próbálták megtudni újságírók, ki adott felhatalmazást arra magyar diplomatáknak, hogy Albániából Budapestre hozzák a politikust. Gulyás nem tudott érdemi választ adni, mindössze annyit mondott, Gruevszki ügyében már zajlik a menekültügyi eljárás. Amikor az RTL Klub újságírója felvetette, hogy amikor utaztatták Gruevszkit, még semmilyen eljárás nem folyt, a miniszter csak annyit mondott: az eljárás lezárásáig semmilyen információt nem ad. A kormánynak pedig van ideje kommunikációs stratégia kidolgozására: az Orbán Viktorral minden jel szerint jó viszonyt ápoló macedón politikus menedékkérelmének elbírálása akár hónapokig is eltarthat. A Magyar Helsinki Bizottság nemrég jogi összefoglalót közölt a Gruevszki-ügyről, amelyben azt is leírták, ha a kormány betartaná saját szabályait, Gruevszkinek – mivel érvényes úti okmányok nélkül jött Magyarországra – most nem Budapesten, hanem egy tranzitzónában lenne a helye. – Magyarország törvényt sért azzal, hogy nem adja ki Macedóniának a jogerősen elítélt egykori miniszterelnöküket, akinek magyar diplomaták segíthettek eljutni Magyarországra – jelentette ki vasárnap a Párbeszéd szóvivője. Barabás Richárd szerint ezért a magyar külügyminiszternek, Szijjártó Péternek le kellene mondania. – A külföldi sajtóból lehet tudni, hogy a magyar nagykövetségek, a tiranai és a montenegrói nagykövetségek munkatársai aktívan részt vettek Gruevszki szöktetésében, és aktívan hozzájárultak, hogy ez az illegális migráns egyébként törvénytelen módon kerüljön Magyarország területére megsértve a magyar törvényeket, és megsértve a déli határzárat is – fogalmazott. Mindeközben a Fideszhez közeli médiacégek Macedóniában próbálják támogatni a Gruevszki nevéhez köthető VMRO-DPMNE pártot. A hvg.hu arról írt: a magyar kormányhoz közeli médiacégek – melyek mögött Schatz Péter, a Szlovéniában is jelen lévő Ripost egyik társtulajdonosa, illetve Adamik Ágnes, a Magyar Televízió egykori vezető munkatársa áll – tavaly jelentek meg az országban, s napi- és hetilapokból, internetes oldalakból és egy tévéállomásból álló médiabirodalmat építettek ki.
Szerző
2018.11.18 17:53

Ön mit tippelt? Mutatjuk a hatos lottó nyerőszámait

Publikálás dátuma
2018.11.18 16:46
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 46. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 8 (nyolc) 21 (huszonegy) 26 (huszonhat) 30 (harminc) 39 (harminckilenc) 40 (negyven) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 331 350; a 4 találatos szelvényekre 7055; a 3 találatos szelvényekre 1710 forintot fizetnek.
2018.11.18 16:46