Decemberben folytatják

Publikálás dátuma
2014.11.25 06:38
John Kerry: nem akármilyen, hanem jó megállapodást akarunk! FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Fotó: /
A Hatok és Teherán között ismét csak nem jött létre a történelmi egyezség, az iráni nukleáris programról folyó tárgyalásokat 2015 június végéig elhalasztották. Hétfőn az 5+1-es csoport előbb külön, majd az iráni képviselőkkel egyeztetett. Mint a bécsi Coburg Palotában zajlott tanácskozás lezárultával közölték, már decemberben újrakezdik a megbeszéléseket. A politikai megegyezést márciusig kellene tető alá hozni, a technikai részletekről további négy hónapon belül kell megállapodni.

Philip Hammond brit védelmi miniszter a bécsi megbeszélések lezárultával közölte, mivel arra jutottak, hogy képtelenség a hátralévő rövid idő alatt áttörést elérni, 2015. június 30-ig kitolták a határidőt.

A BT öt állandó tagja (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína) valamint Németország egy évvel ezelőtt, Genfben közös akciótervet fogadott el Teheránnal.

A 2013. november 24-i ideiglenes megállapodás értelmében Irán ígéretet tett rá, hogy leállítja a fegyverminőségű urándúsítást, s a Nyugat ennek fejében pedig vállalta, hogy enyhíti az Teherán ellen életbe léptetett szankciókat.

Hammond új ítélte meg, hogy a tárgyalások utolsó fordulója során „jelentős haladást” sikerült elérni.

A megbeszélések már a jövő hónapban újrakezdődnek. Előbb jövő március 1-ig egy keretegyezményről állapodnak meg, mivel pedig a lényeg a technikai részletekben rejlik, ezek kidolgozására további négy hónapot adtak maguknak a tárgyalófelek.

Szergej Lavrov, aki vasárnap csatlakozott a bécsi tárgyalásokhoz, tegnap úgy nyilatkozott, az alapelvekről három-négy hónap alatt meg lehet állapodni. Az orosz védelmi miniszter ugyancsak „jelentős haladásról” számolt be.

John Kerry záró sajtóértekezletén emlékeztetett, hónapok óta nagyon keményen dolgoztak a felek, hogy közelítsék az álláspontokat. „Mindez időbe telik. Nagy tétről van szó, bonyolult politikai és technikai kérdésekről.

„Nem akármilyen megállapodást akarunk, hanem jó megállapodást akarunk kötni” – szögezte le az amerikai külügyminiszter.

Kerry köszönetet mondott a tárgyalásokon elnöklő Catherine Ashtonnak, aki már átadta posztját az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek, s méltatta Mohammed Dzsavad Zarif iráni külügyminisztert is, aki „jóhiszeműen állt hozzá” a tárgyalásokhoz.

Kerry elismerte, hogy Irán - egy évtizede először - tényleg visszalépett némiképp nukleáris programjában.

Azt is aláhúzta ugyanakkor, hogy egy ilyen kényes megállapodás nem alapulhat kizárólag a bizalmon, hanem világos ellenőrzési rezsim kidolgozására van szükség. Kerry és Zarif hétfőn ismét négyszemközt tárgyalt egymással, ahogy az amerikai diplomácia vezetője az orosz külügyminiszterrel is egyeztetett.

Barack Obama az ABC News-nak nyilatkozva meggyőződését fejezte ki, hogy egy jó megállapodás az amerikai kételkedőket is meggyőzi.

Az amerikai elnök azt tartja a legfontosabbnak, hogy garantálják: a perzsa állam nem állíthat elő atomfegyvert. „Ha ez megtörténik, biztos vagyok benne, hogy az Egyesült Államokban is elfogadják a megállapodást” – fejtette ki.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ezzel szemben úgy látja: jobb, ha nincs megállapodás, mintha egy rossz egyezséget kötnek. Izrael és Szaúd-Arábia egyaránt fenntartásokkal figyelte a bécsi tárgyalásokat, s óvott egy elhamarkodott egyezségtől.

Bár a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) legutóbbi jelentése szerint Irán tett lépéseket alacsonyan dúsított urániumkészletei csökkentésére, ezek nem haladják meg az ideiglenes megállapodásban megszabott 7400 kilogrammos határt, a nyugati hatalmak azonban keveslik az előrehaladást, s aggódnak az iráni nukleáris kísérletek, s más, atomfegyver gyártásával összekapcsolható tevékenységek miatt.

Teherán ragaszkodna ahhoz, hogy azonnal szabadítsák fel befagyasztott javait, a Hatok ugyanakkor a fokozatosság elvét vallják. Irán az átmeneti időszakban befagyasztott javainak egy részéhez – havi 700 millió dollárhoz jut hozzá. Irán tagadja, hogy célja atomfegyver gyártása lenne.

Hasszan Rohani iráni elnök tegnap este pozitívan értékelte a megbeszélések kiterjesztését, azt hangsúlyozta, hogy sikerült közelíteni az álláspontokat, s a decemberben kezdődő egyeztetéseken konszolidálják a Bécsben elért eredményt .

Több iráni lap már hétfő reggeli számában tényként kezelte a tárgyalások meghosszabbítását. Még nem tudni, az osztrák fővárosban, vagy más helyszínen folytatódnak az Irán nukleáris programjának korlátozását célzó tárgyalások.

Szerző
2014.11.25 06:38

Ultimátum az Akadémiának

Publikálás dátuma
2018.08.14 19:30

Fotó: Népszava/ Vajda József
A kormány "politikai semlegességet" és a döntéshozatalban való részvételt kérheti az MTA-tól a 28 milliárd forintos kutatási keretéért cserébe.
Ha teljesítik a kormány feltételeit, akkor továbbra is a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dönthet annak a 28 milliárd forintnak a sorsáról, amelyet a korábbi tervek szerint átsorolnának az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felügyelete alá. Az Atv.hu információi szerint azonban igen súlyos feltételeket támasztana a kabinet: német mintára átalakítanák például az Akadémia vezetését és - paritásos alapon - kormánydelegáltak is beülnének az akadémikusok mellé. A jövőben ez a testület döntene az Akadémia elnökéről és a kutatásfinanszírozási milliárdokról.
Ez a modell egyébként igen hasonló ahhoz a megoldási javaslathoz, amelyet korábban az MTA is felvetett, ám Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja szerint nehéz elképzelni, hogy a kormány tisztességesen üzemeltetné az új rendszert. - A Magyar Akkreditációs Bizottságba – amely egyebek mellett a képzések minősítéséről dönt - például sokáig az akadémiai szféra adta a tagok túlnyomó részét. A 2010-es kormányváltás után azonban kormánydelegáltak is megjelentek a testületben, amelyek végül többségbe kerültek, és keresztül tudták vinni az akaratukat. El tudom képzelni, hogy ugyanezt eljátsszák az MTA esetében is – mondta Lukács András. 
- Ez olyan mintha egy ajtón betennék a lábukat, és ha nem nyomják teljes erővel vissza, akkor még beljebb hatolnak
– magyarázta Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja.
Szintén súlyos beavatkozásnak tűnik az a kitétel is, miszerint - az Atv.hu információi szerint - az MTA-nak vissza kell térnie az "aktuálpolitizálástól" a „bölcs semlegességhez”. Lukács András egyébként arra is rámutatott, hogy bármilyen egyezség születik a kormány és az Akadémia vezetői között, a döntést jóvá kell hagynia még az MTA közgyűlésének is, márpedig ez nem ígérkezik könnyű folyamatnak. A tudósok ugyanis az előzményeket ismerve joggal aggódhatnak amiatt, hogy a kormány a kelleténél jobban bele akar szólni a tudományos szféra életébe. Legutóbb is ezt bizonyította a kabinet, a gender szak megszüntetésének ötlete ugyanis szakmai érvekkel nehezen indokolható. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón elismerte, hogy a kormánynak elvi problémái vannak az ELTE-n és a CEU-n működő gender szakokkal. 
„A kormánynak világos véleménye az, hogy az emberek férfinak vagy nőnek születnek, olyan életet élnek, amilyet kívánnak, de a magyar állam közpénzből megvalósuló oktatási tevékenységet ezen túlmenően nem kíván ilyen területen finanszírozni”
- mondta Gulyás Gergely
Hozzátette, hogy nem tartják elfogadhatónak, ha valaki nem biológiai, hanem társadalmi nemekről beszél. A kormány szerint ugyanis „mindenki eldöntheti, hogy Isten teremtményeként, vagy pedig a természet törvényei szerint, de férfiak és nők vannak”. A miniszter szerint már a felvételi számok is bizonyítják, hogy a szakra érdeklődés sincs, Semjén Zsolt pedig egy nappal korábban arról beszélt az ATV-nek, hogy elhelyezkedni sem lehet a gender szakkal. Ehhez képest Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese saját Facebook-oldalán azt írta, a szakon szerzett oklevéllel jól el lehet helyezkedni – még ha nem is feltétlenül gender-területen, de a bölcsészettudományokat illetően általános jelenségnek tekinthető, hogy a diploma csak egy belépőt jelent bizonyos szakmákhoz. Fodor Éva szerint a náluk végzettek 42 százaléka az oktatásban dolgozik, 23 százaléka a magánszférában, nagyvállalatoknál, 16 százalékuk alapítványoknál, civil szervezeteknél, de a legtöbb diák továbbtanul elsősorban és PhD-fokozatot szerez, akár Európa legrangosabb egyetemein. 
Az ELTE egyébként hétfői közleményében azt írta, alkotmányellenes és a tudomány autonómiájával ellentétes egy szak rendeleti úton történő megszüntetése, főleg úgy, hogy semmilyen konzultáció, vizsgálat nem előzte meg a döntést.
Megszólalt végül az ügyben a Magyar Rektori Konferencia is. A 168 órához eljuttatott közleményük szerint a testület „a rendelkezésre álló rövid határidőn belül elküldte az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét az Emmi részére. Az elküldött véleményben az MRK nem támogatta a társadalmi nemek tanulmánya szak előzetes szakmai egyeztetések nélküli törlését a mesterképzési szakok jegyzékéből”. Az MRK a kormányzati döntésig „az üggyel kapcsolatos további nyilatkozatot nem tesz”. Mindenesetre a kormány elvbarátait a jelek szerint egyáltalán nem zavarja a társadalmi nemek képzés: Szlovákiában az ország legrangosabb felsőoktatási intézményében, a Comeninus Egyetemen már régóta működik gender-központ, Lengyelországban sem zavarja a Jaroslav Kaczynski vezette kormányzó Jog és Igazságosság Pártot, hogy több helyen is (például a varsói és a łódźi egyetemen) lehet gender szakon tanulni. Azt pedig Vágó István volt televíziós műsorvezető osztotta meg a Facebook-on, hogy a kormány által nemrég az egekig dicsért, Budapesten fakultást nyitó katolikus Notre Dame University-n szintén gond nélkül működik társadalmi nemek képzés.
2018.08.14 19:30
Frissítve: 2018.08.14 19:30

Lázár János a dohányzás miniszterelnöki biztosa lett

Publikálás dátuma
2018.08.14 19:12
Lázár János.
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A nemdohányzók fokozottabb védelmére és a dohánypiac szabályozására vonatkozó kormányzati teendők ellátása lesz a feladata.
A kormányban nem jutott hely Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter számára, ám ő így sem marad munka nélkül: miniszterelnöki biztossá nevezte ki őt Orbán Viktor - szúrta ki a Hivatalos Értesítőben a hvg.hu.
"A miniszterelnöki biztos tevékenysége a nemdohányzók fokozottabb védelme érdekében szükséges átfogó kormányzati teendők – és ezzel összefüggésben a dohánypiac szabályozására irányuló kormányzati feladatok – előkészítésére, összehangolására irányul" - olvasható a hirdetményben.
Lázár, aki korábban még arról beszélt, visszavonul a politikai életből, miniszterelnöki biztosként nem kap külön díjazást, csak egy egyfős titkárságot. A rendelet augusztus 15-én, szerdán lép hatályba.
2018.08.14 19:12