A képviselők 116 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá Trócsányi László igazságügyi miniszternek az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló javaslatát.
A forintra átváltott hitelek referenciakamathoz, a három hónapos budapesti bankközi kamatlábhoz (BUBOR) kötött hitelek lesznek, vagyis nem fix kamatozásúak. A parlament határozata alapján a kamatfelár a hitelfelvételkor alkalmazott eredeti értékre változik vissza, amely azonban nem lehet kevesebb, mint 1 százalék és nem haladhatja meg lakáscélú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esetén az 4,5 százalékot, nem lakáscélúnál pedig a 6,5 százalékot.
Az átváltási árfolyamot a június 16. és november 7. közötti jegybanki devizaárfolyam átlaga, vagy az MNB november 7-én jegyzett hivatalos devizaárfolyama közül választják ki az adósoknak kedvezőbbet választva. Ez alapján a svájci frank esetében 256,47 forintos, az eurónál 308,97 forintos, a japán jennél pedig 2,163 forintos árfolyammal számolhatnak az érintettek.
A forintra átváltás a tőketartozáson kívül kiterjed a kamatra, költségre és díjra is.
Az érintett adósok négy feltétellel kérhetnek felmentést a forintosítás alól. Így tehetnek például azok, akiknek szerződése 2020 végéig lejár, illetve akiknél a forintra váltás után esedékes induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot. Emellett azok is kérhetik mellőzésüket, akiknek rendszeres jövedelme van a hitellel megegyező devizában, vagy akik a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató alapján jogosultak adott devizaalapú kölcsönt felvenni.
A most elfogadott változtatást beterjesztő igazságügyi miniszter korábban azt mondta, a kabinet betartja, amit ígért: a devizahitelesek törlesztőrészletei a bankok elszámoltatásának köszönhetően 25-30 százalékkal csökkennek. Beszélt arról is, a közel piaci árfolyamon történő forintosításkor a kormány kezét az Alkotmánybíróság (Ab) egy határozata és a Kúria egy jogegységi döntése is kötötte, és ha nem ilyen árfolyamon javasolták volna a forintosítást, akkor fennállt volna a veszélye annak, hogy nemzetközi jogi fórumokon a magyar állam pert veszít a bankokkal szemben.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azzal számol, hogy a több mint 400 ezer jelzálogalapú devizahiteles döntő többsége a forintosítás mellett dönt, így megszabadul a változó árfolyam kockázatától. A jegybank júniusi adatai alapján az összes deviza alapú lakossági jelzáloghitel értékének mintegy 35 százaléka jár le öt éven belül.
DK: "Erőszakot követnek el a forintosítással"
A Demokratikus Koalíció elfogadhatatlannak tartja a devizahitelek forintosításáról, illetve a fair bankokról szóló, kedden megszavazott törvényeket.
Az ellenzéki párt elnökségi tagja, Varju László független képviselő keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a forintosítással a jogalkotó "erőszakot követ el", mert néhány kivételt leszámítva, mérlegelési jog nélkül, mindenki számára kötelezővé teszi az átváltást. Szerinte igaza van azoknak, akik felháborodnak az átváltási árfolyamon.
A képviselő tisztességtelennek és alkotmányellenesnek nevezte a fair bankokról szóló törvényt. Függetlenül attól, hogy mit gondolnak a bankok devizahitelesekkel kötött szerződéseiről, egy jogállamban mindenkinek kijár a tisztességes eljáráshoz való jog, de ezt a jogot a törvény elvette a pénzintézetektől - értékelt a képviselő.
Együtt: A kormány "megint átverte" az embereket
Az Együtt - A Korszakváltók Pártja szerint a kormány a kormány véglegesíti az árfolyamváltozás okozta veszteséget, a devizahitelek forintosításával "megint átverte" az embereket.
Véglegesítik és gyakorlatilag kötelező jelleggel "ráverik" az adósokra az árfolyamváltozás miatt elszenvedett veszteségeket - mondta az ellenzéki párt politikusa, a független képviselő Szabó Szabolcs újságírói kérdésre egy keddi, budapesti sajtótájékoztatón.
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt hat-nyolc évben a devizahitelesek többségének kétszeresére, két és félszeresére nőtt a törlesztőrészlete. Az elszámolási törvény 20-25 százalékos csökkentést irányoz elő, de a forintosítással a meglévő hitelek összege körülbelül az eredetileg felvett nagyságra emelkedik - mondta Szabó Szabolcs, aki szerint ezzel a jogszabállyal egyedül a művelet devizafedezetét biztosító Magyar Nemzeti Bank jár jól, ezért a minimum az lenne, hogy a jegybank körülbelül 150-200 milliárd forintos nyereségét fordítsák a devizakárosultak megsegítésére.
Liberálisok: megkésett a forintosítás
Bodnár Zoltán megjegyezte: a kormánynak az elmúlt négy évben is lehetősége lett volna erre a lépésre a végtörlesztés helyett, ráadásul akkor a mostaninál lényegesen kedvezőbb árfolyamon forintosíthatták volna a hiteleket.
A piaci árfolyamú forintosítás nem jelent segítséget és kiutat a leginkább segítségre szorulók számára, és nem tudni, hogy mi lesz azokkal, akik már hónapok óta nem tudnak törleszteni, akiknek ingatlanuk árverezés előtt áll - tette hozzá.