Juncker "pihentetett" pénzből gazdálkodna

Publikálás dátuma
2014.11.26. 10:28
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Forrás: GETTY iMAGES
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megkezdte az Európai Parlament (EP) szerda délelőtti strasbourgi ülésén annak a 300 milliárd eurós befektetésösztönző csomagtervnek az ismertetését, amelyet a munkahelyteremtés és gazdasági növekedés előmozdítása érdekében dolgozott ki az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye.

Juncker idén júliusban, akkor még csak megválasztott, de hivatalba még nem lépett bizottsági elnökként a legfontosabb politikai céljainak ismertetése során tett említést a 300 milliárdos program tervéről. Az általa vezetett testület november elsejei hivatalba lépésekor megerősítette, hogy a részletes elképzeléseket még karácsony előtt leteszi az asztalra.

A befektetésösztönző csomag terve a köz- és magánszektor együttműködésének koncepcióján alapul, abból a feltételezésből kiindulva, hogy bizonyos közösségi források célzott felhasználása sokszoros értékű magánbefektetésekre bátorítja majd a piaci szereplőket, vagyis "pihentetett" pénzeket hoz az üzleti vérkeringésbe.

Így a 300 milliárd eurónak csak a töredéke lenne közpénz, az összeg zömét magánforrásokból teremtenék elő. A terv szerint növelni kívánják az Európai Befektetési Bank és más európai hitelintézetek hitelezési képességét, illetve elő akarják segíteni a tagállamok infrastrukturális jellegű, illetve az egységes piac megteremtésének irányába mutató befektetéseit. Juncker előterjesztésének elhangzása után az EP egyes frakcióinak vezérszónokai fejtik ki véleményüket a javaslatról.

Szerző

A diktatúra Európa szégyene és a civilizáció gyalázata

Publikálás dátuma
2014.11.26. 10:00

A háborúellenes nemzetközi liga Londonban tartott kongresszusán — amint már röviden megemlítettük, — Nitti volt olasz miniszterelnök is fölszólalt és éles beszédben támadta a háborús törekvéseket és a diktatúrákat. Kijelentette, hogy a népeket túlnyomórészt rejtett erők hajszolják a háborúba. A népek maguk sohasem akarnak háborút, még a Balkánon sem, ahol pedig örökös a nyugtalanság. Háborús veszedelemről azonban a Balkánon sem lenne szó, ha a nagyhatalmak nem idéznék föl maguk illetéktelen beavatkozásukkal a háborús veszedelmeket. A nagyhatalmak a Balkánon állandóan intrikálnak és a balkáni zavargások mögött mindig egy-egy nagyhatalom áll, ugyanaz a nagyhatalom, amely Genfben mindig nagyhangon veri a mellét, hegy minden cselekedetében a világbéke gondolata vezeti.

A világháború után Európában mindenütt egyre jobban terjed a diktatúra, szégyenére Európának és gyalázatára az egész civilizációnak. A diktatúra nemcsak a békét, hanem Európa ügyét és javát is végromlással fenyegeti.

Ami Olaszország jelenlegi helyzetét illeti — folytatta Nitti — azzal a különös helyzettel állunk szemben, hogy szabad ember Olaszországban nincsen, aki pedig másutt keresi egyéni szabadságát, azt nem engedik ki Olaszországból. A törvény a legnagyobb szigorral bünteti mindazokat, akik el akarják hagyni a nagy olasz börtönt, amelyben elviselhetetlen számukra az élet.

Olaszországban minden látszat és mesterséges kártyavár.

Látszat a pénzügyi és gazdasági jólét, könnyen összeomló kártyavár a nagy rend és nyugalom. A diktatúra minden eszközzel azon van, hogy szaporítsa Olaszország népességét és milliókkal növelje a születések számát. Mussolini 1935 és 1940 között újabb háborúra számít, amelybe Olaszország elkerülhetetlenül belekeveredik. Ez az időszak az, amikor Franciaországnak a normálisnál jóval kevesebb újonca lesz, hiszen a háborús években a születések száma Franciaországban óriási mértékben csökkent. Franciaország katonailag 1935 és 1940 között lesz a leggyöngébb, világos tehát, hogy miért akarja Mussolini az új háborút éppen erre az időszakra kirobbantani.

Népszava 1927. november 26.

Szerző

A diktatúra Európa szégyene és a civilizáció gyalázata

Publikálás dátuma
2014.11.26. 10:00

A háborúellenes nemzetközi liga Londonban tartott kongresszusán — amint már röviden megemlítettük, — Nitti volt olasz miniszterelnök is fölszólalt és éles beszédben támadta a háborús törekvéseket és a diktatúrákat. Kijelentette, hogy a népeket túlnyomórészt rejtett erők hajszolják a háborúba. A népek maguk sohasem akarnak háborút, még a Balkánon sem, ahol pedig örökös a nyugtalanság. Háborús veszedelemről azonban a Balkánon sem lenne szó, ha a nagyhatalmak nem idéznék föl maguk illetéktelen beavatkozásukkal a háborús veszedelmeket. A nagyhatalmak a Balkánon állandóan intrikálnak és a balkáni zavargások mögött mindig egy-egy nagyhatalom áll, ugyanaz a nagyhatalom, amely Genfben mindig nagyhangon veri a mellét, hegy minden cselekedetében a világbéke gondolata vezeti.

A világháború után Európában mindenütt egyre jobban terjed a diktatúra, szégyenére Európának és gyalázatára az egész civilizációnak. A diktatúra nemcsak a békét, hanem Európa ügyét és javát is végromlással fenyegeti.

Ami Olaszország jelenlegi helyzetét illeti — folytatta Nitti — azzal a különös helyzettel állunk szemben, hogy szabad ember Olaszországban nincsen, aki pedig másutt keresi egyéni szabadságát, azt nem engedik ki Olaszországból. A törvény a legnagyobb szigorral bünteti mindazokat, akik el akarják hagyni a nagy olasz börtönt, amelyben elviselhetetlen számukra az élet.

Olaszországban minden látszat és mesterséges kártyavár.

Látszat a pénzügyi és gazdasági jólét, könnyen összeomló kártyavár a nagy rend és nyugalom. A diktatúra minden eszközzel azon van, hogy szaporítsa Olaszország népességét és milliókkal növelje a születések számát. Mussolini 1935 és 1940 között újabb háborúra számít, amelybe Olaszország elkerülhetetlenül belekeveredik. Ez az időszak az, amikor Franciaországnak a normálisnál jóval kevesebb újonca lesz, hiszen a háborús években a születések száma Franciaországban óriási mértékben csökkent. Franciaország katonailag 1935 és 1940 között lesz a leggyöngébb, világos tehát, hogy miért akarja Mussolini az új háborút éppen erre az időszakra kirobbantani.

Népszava 1927. november 26.

Szerző