Előfizetés

Az RMDSZ kilép a román kormányból

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kilép a román kormányból – döntötte el csütörtökön Kolozsváron a szövetség állandó tanácsa (SZÁT).

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta, a SZÁT határozata javaslat értékű. A kilépésről a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hozza meg a végső döntést, amelyet december 13-ára hívnak össze Marosvásárhelyre. Az elnök hozzátette, a döntés azt tükrözi, hogy az RMDSZ vezetői a romániai elnökválasztás második fordulójában leadott magyar szavazatokból megértették a magyar választók hangját. Megjegyezte, hogy a magyar választók mintegy 80 százaléka Klaus Iohannist (a Viktor Ponta szociáldemokrata miniszerelnökkel szemben induló jobboldali elnökjelöltet) támogatta.

„Megértettük az üzenetet, jobban oda kell fordulnunk a magyar választókhoz” - jelentette ki Kelemen Hunor, megjegyezve, hogy a politikusok akkor is hibáznak, ha figyelmen kívül hagyják a választók üzeneteit, de akkor is, ha mindig a választók elvárásához igazodnak. Hozzátette, a kormánynak az RMDSZ nélkül is megvan a többsége a parlamentben, így az RMDSZ döntése nem befolyásolja a kormányzati stabilitást.

„Nem akarunk kormányt buktatni” - jelentette ki az elnök.

Az RMDSZ a februári kormányválság után lett tagja a harmadik Ponta-kormánynak, a Szociáldemokrata Párt koalíciós partnereként. Éppen hétfőn iktatták be hivatalába Hegedüs Csillát, a magyar párt által delegált új kulturális minisztert, miniszterelnök-helyettest. Kelemen Hunor újságírói kérdésre csak elméleti lehetőségként vette számba, hogy az SZKT mégis a kormányon maradásról döntsön. Hozzátette, az elmúlt 25 évben nem történt meg, hogy a szövetség kisparlamentje megfordítsa a szűkebb vezető testületek döntését. Emlékeztetett, hogy a 34 tagú állandó tanácsban ellenszavazat nélkül, két tartózkodással hozták meg a kilépést javasoló döntést.

A folytatásra vonatkozó kérdésekre válaszolva Kelemen Hunor elmondta, a szövetség arra készül, hogy támogassa a parlamentben a Ponta-kormánynak azokat a döntéseit, amelyek az életszínvonal növekedéséhez, munkahelyek létrehozásához, gazdasági stabilitáshoz vezetnek. Emellett pedig meg szeretnék őrizni mindazokat a jogokat, amelyeket az elmúlt 25 évben a magyarok számára kivívtak. Azt is megjegyezte, készek párbeszédet folytatni valamennyi párttal. Az elnök elmondta, nem tárgyaltak Klaus Iohannisszal, és a mögötte álló Nemzeti Liberális Párttal (PNL) egy új parlamenti többség kialakításáról.

A romániai elnökválasztás november 16-án tartott második fordulójában Klaus Iohannis győzött Victor Ponta kormányfővel szemben. Az RMDSZ a magyar választók belátására bízta annak az eldöntését, hogy kire szavaznak, de a kampányban közvetve Victor Pontát támogatta.

Magyar férfi holttestére bukkantak Angliában

Publikálás dátuma
2014.11.27. 15:25
Fotó: Thinkstock
Fejes Viktor embercsempészek hálójába került, majd október 20-án munkanélkülivé vált. A férfi valószínűleg öngyilkos lett, Batley városában akasztotta fel magát egy fára - írja a hvg.hu.

Egy fára felakasztva találták meg a 28 éves Fejes Viktor holttestét az angliai Batleyben október 23-án. Iskolába tartó gyerekek és szüleik fedezték fel a holttestét - írta a The Huddersfield Daily című helyi lap.

A lap szerint a férfi felakasztotta magát, ugyanakkor egy magyar embercsempész banda áldozata lett. A banda feje jelenleg ötéves börtönbüntetését tölti, amit embercsempészésért róttak ki rá májusban.

Fejes Viktort azért hozták Angliába, hogy egy helyi ágygyárban dolgozzon sanyarú körülmények között. Embercsempészek sok magyar állampolgárt vittek ki azért, hogy 20 font körüli összegért akár heti 60 órát robotoljanak, miközben zsúfolt szobákban szállásolták el őket. A brit hatóságok 2011-ben kezdtek nyomozást az ügyben, miután egy 20 éves férfinek sikerült megszöknie rabtartóitól.

A teljes cikket itt olvashatja. 

Juncker marad és tervez

Hegyi Gyula (Strasbourg)
Publikálás dátuma
2014.11.27. 14:36
FOTÓ: Getty Images, Axel Schmidt
Nagy többséggel bizalmat szavazott az Európai Parlament Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének. A szavazás ismét bebizonyította, hogy az EP-ben az igazán fontos ügyekben jól működik a szocialisták és a Néppárt úgynevezett „technikai koalíciója”. Amihez most a liberálisok is csatlakoztak. A jobboldali euro-szkeptikusok által kezdeményezett indítványt a kisebb baloldali pártok sem tudták teljes szívvel támogatni, hiszen a Zöldek és az Európai Baloldal hisznek az egységes Európában, ha másképp is képzelik el a jövőjét, mint a centrista pártok.

Juncker egyébként egy nappal a bizalmi szavazás előtt mutatta be – Martin Schulz EP-elnök és vezető gazdasági szakemberek jelenlétében – az önmagáról elnevezett „Juncker-tervet”. Ennek keretében 315 milliárd eurónyi összeggel akarják élénkíteni az európai gazdaságot. Ebből a hatalmas összegből 16 milliárdot közvetlenül az Európai Unió, 5 milliárdot pedig az Európai Befektetési Bank finanszírozna, a többit magántőkéből, nem kis részben tengeren túli befektetőktől gyűjtenék össze.

A befektetésekhez ugyanakkor állami garanciavállalást várnak el a tagállamoktól, ami kétségkívül kockázatos dolog. Éppen ezért Juncker úgy nyilatkozott, hogy ha egy tagállam kizárólag e befektetési csomag miatt lépi át a stabilitási paktumban engedélyezett költségvetési hiány értékét, akkor ez nem számít bele a hiányba. A terv szerint olyan nagy beruházások történnének Európában, amelyek összesen legalább egymillió új munkahelyet teremtenének.

A terv megosztja a gazdasági elemzőket. Juncker minden egyes uniós euróhoz tizenötször annyi magánbefektetést szeretne szerezni, és kérdés, hogy a piac hajlandó-e erre. A befektetésekhez vállalt állami garancia is vitatott kérdés, hiszen előfordulhat, hogy a végén az adófizetőknek kell állni a sikerületlen beruházások terheit. Mivel a reménybeli befektetők többségét a tengeren túlról várják, a dolog végső soron arról is szól, bíznak-e még a világgazdaság főszereplői a „vén Európában”?