Súlyosbítást kér az ügyészség Csontosra

Akár életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetik Csontos Istvánt, a romagyilkosságok negyedrendű vádlottját a másodfokú büntetőeljárásban. Súlyosbítaná ugyanis az elsőfokú ítélet szerinti 13 éves szabadságvesztését a Fővárosi Fellebbviteli Főgyészség is.

Megérkezett a Fővárosi Ítélőtáblára a romagyilkosságok ügyében indult büntetőper másodfokú eljárására tett ügyészi indítvány, valamint a teljes peranyag – értesült a Népszava. Úgy tudjuk, a Fővárosi Fellebbviteli Főgyészség fenntartja az ügyben eljáró ügyész véleményét, s súlyosbítaná a negyedrendű vádlott, Csontos István büntetését.

A Budapest Környéki Törvényszék bírói tanácsának tavaly augusztus 6-i elsőfokú ítélete szerint rasszista indítékból, aljas indokból több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére elkövetett több rendbeli emberölés és emberölési kísérlet miatt a romagyilkosságok első-, másod- és harmadrendű vádlottja - Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt - tényleges életfogytiglanit kapott.

A negyedrendű vádlottnak, a három társának az utolsó két gyilkosságban sofőrként segítő Csontosnak azonban bűnsegédként mindössze 13 évre kellene börtönbe vonulnia, noha előbb ő sem bocsátható szabadlábra. A bíró ugyanis arra jutott, hogy a tettesek bűnszervezetben követték el a cselekményeket, ez pedig súlyosbító körülménynek minősül, ugyanakkor Csontos esetében enyhítő körülményként értékelte a hatóságokkal való együttműködő magatartást, a saját és bűntársai szerepének feltárásában tanúsított hozzáállását, valamint azt, hogy a gyilkosságok elkövetésében „csak” bűnsegédként vett részt.

A főügyészség szerint azonban Csontos csatlakozott bűntársaihoz, holott lehetősége lett volna a gyilkosságsorozat „megakasztására” is. Mint ugyanis a büntetőeljárásban kiderült, a negyedrendű vádlottat beszervezte a katonai elhárítás (ezzel kapcsolatban egyébként további, ettől független eljárások vannak folyamatban – a szerk.), így lehetősége lett volna értesíteni kapcsolattartóját. Sőt, Csontos még azt megelőzően tájékoztathatta volna a rendőrséget, hogy a tiszalöki gyilkosságban való részvételére vállalkozott – érvel a vádhatóság.

Mindezek miatt a főügyészség kezdeményezi a súlyosbítást, egyetértve azzal, hogy Csontos együttműködő magatartása és bűnrészessége lehetővé teszi, hogy a határozatlan idejű helyett, határozott idejű szabadságvesztést szabjanak „csak” ki rá, ám „a javára a kiszabható maximumtól ilyen mérvű kedvező eltérés nem indokolt”. A fellebbviteli főügyészség az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit törvényesnek találta, ugyanakkor a negyedrendű vádlott büntetési tétele miatt kezdeményezi a másodfokú eljárást, amely így a Fővárosi Ítélőtáblán zajlik majd.

Mint ismert: a gyilkosságsorozatban 2008 márciusa és 2009 augusztusa között az ország kilenc településén hat romát, köztük egy ötéves gyermeket ölt meg a négy férfi, öten pedig súlyosan megsebesültek. Az eljárás adatai szerint a Kiss testvérek és Pető 2008-2009-ben kilenc helyszínen intézett támadást lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal cigányok otthonai ellen. Az elkövetők összesen 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, és 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk, Csontos a két utolsó támadásban vett részt sofőrként.