Réz Pál, a folyóirat főszerkesztője, "lelke és motorja" az év elején jelentette be, hogy megromlott látása miatt nem tudja elolvasni a kéziratokat, ezért nem folytatja a munkát - mondta el az MTI-nek Várady Szabolcs, a folyóirat megbízott főszerkesztője az idén 25 éve alakult irodalmi lap megszűnésének okairól. Hozzátette: senki sem kívánt Réz Pál helyébe lépni.
A költő, szerkesztő úgy vélte, hogy az internet átalakította az irodalom jellegét, szerkezetét, nyilvánosságát. Ez már nem a mi világunk - vélekedett Várady Szabolcs, hozzátéve, hogy a folyóirat-támogatási rendszerek is a nyomdai megjelenés mellőzését preferálják. A lap indulását felidézve elmondta: Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) későbbi alapító tagja és Kenedi János történész kezdeményezésére 1988-ban kezdődött el a periodika szervezése. Réz Pál akkor már 40 éve benne volt az irodalmi életben, így megbízása biztosíték volt arra, hogy színvonalas és minőségi lap szülessen - tette hozzá Várady Szabolcs.
Alapvető célkitűzésük volt, hogy a folyóirat pártoktól, irányzatoktól, világnézetektől független legyen. "A minőség jelentette a kiindulópontot, hogy lehetőleg a legjobb szerzőket és műveket gyűjtsük össze és mutassuk be az olvasóknak" - fogalmazott a szerkesztő, Kossuth-díjas költő. "Nem titkoltan a Nyugat lebegett a szemünk előtt példaként" - hangsúlyozta. Mint elmondta, a kezdetekben a szerkesztői munkát a Szépirodalmi Kiadónál végezték, majd miután a kiadó megszűnt, Réz Pál lakásán állították össze az aktuális példányt, 25 év alatt önálló szerkesztőségük nem volt.
Várady Szabolcs, aki 1989-től vezette a versrovatot, elmondta, hogy a lap életére nemcsak a szerkesztőség, hanem a később megalakult szerkesztőbizottság is nagy hatással volt: érdekes témákra és művekre hívták fel a szerkesztők figyelmét. Ludassy Mária Széchenyi-díjas magyar filozófus például klasszikus francia és angol írókat vagy magyarul még nem publikált jelentős műveket javasolt. A szerkesztőbizottság munkájában részt vett például Kocsis Zoltán karmester, zongoraművész és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója is, aki a lap utolsó, decemberi számában nagy tanulmányt publikál a Húsz magyar népdal című Bartók-műről.
Várady Szabolcs elmondta, hogy az utolsó szám a szokásosnál nagyobb terjedelemben jelenik meg Ferencz Győző irodalomtörténész, Radnóti-kutató bevezetőjével, akitől verseket is közölnek. A versrovatban emellett Tóth Krisztina, Rakovszky Zsuzsa, Nádasdy Ádám, Kőrizs Imre és Kántor Péter szövegei szerepelnek.
Olvasható lesz Pályi András publikációja az idén elhunyt Borbély Szilárdról, Milbacher Róbert tanulmánya a Himnuszról, Esterházy Péter, Kornis Mihály és Kun Árpád írásai, valamint a Nemes Nagy Ágnes hagyatékából előkerült Csillagszóró című vers. Várady Szabolcs azt is elmondta, hogy hátra van még a folyóirat archívumának digitalizálása, amelyre pályázatot nyújtanak be az Nemzeti Kulturális Alaphoz. Szándékuk az, hogy a lap összes száma elérhető legyen az interneten.
A Radnóti Színházban tartandó búcsúesten az elmúlt 25 évről beszélget Réz Pál, Radnóti Sándor, Várady Szabolcs és Závada Pál. Az eseményen közreműködnek a szerkesztő bizottság tagjai, Balla Zsófia, Ferencz Győző, Imre Flóra, Kántor Péter, Kornis Mihály, Kőrizs Imre, Lator László, Parti Nagy Lajos, Spiró György, Szabó T. Anna, valamint Kocsis Zoltán. Az este házigazdája Bálint András, a Radnóti Színház igazgatója lesz.
