A törvényszék tartott már egy ízben tárgyalást Szálasi Ferencnek, a „Nemzeti Akarat Pártja" vezéréinek a bűnpörében. Az ügyészség Szálasi ellen két vádiratot adott ki, az egyik lázítás miatt emelt vádat Szálasi ellen, mert „kíméletlen, véres harccal akart parancsuralmat létesíteni", a másik vádirat pedig a „Cél és követelések" című röpirat miatt sajtó útján elkövetett államfelforgatás bűntettével vádolta a volt őrnagyot.
A törvényszék mindkét ügyet együtt tárgyalta. Az október 4-i tárgyaláson Szálasi azzal védekezett, hogy a belügyminisztériumban bejelentette annak idején a Pártalakítást, az inkriminált röpirat terjesztésére pedig a Pest megyei alispántól engedélyt kapott.
A törvényszék Szemák-tanácsa hétfőn tartotta a folytatólagos tárgyalást. Szemák tanácselnök elsőnek a belügyminiszter értesítését ismertette, amely szerint Szálasi valóban bejelentette a pártalakítást, a, belügyminisztérium azonban érdemben nem foglalkozott a kérdéssel. mert politikai pártoknak nincs szükségük belügyminiszteri jóváhagyásra. A párt működését április 16-án tiltották be, mert Szálasi katonai jellegű mozgalmat szervezett azzal a céllal, hogy a parlamentáris rendszert megdöntse és a társadalom rendjét erőszakosan felborítsa.
Az alispántól nyert értesülés szerint valóban adtak engedélyt ez év március 16-án Szálasinak a „Cél és követelések", továbbá öt más röpirat terjesztésére.
Szemák tanácselnök ezután kijelentette, hogy ezek alapján a két ügyet elkülönítik és csak az első vádirat miatt indult bűnügyet tárgyalják le. Tamássy ügyész emiatt semmisségi panaszt jelentett be, majd, bizonyítást kiegészítő indítványt tett. Ugyancsak a bizonyítás kiegészítését kérte a védő is azzal, hogy indítványát zárt tárgyaláson kívánja megokolni. A törvényszék közel egy óra hosszat tartott zárt tárgyalást, majd a taragyalás újabb megnyitása után a párbeszédekre került a sor.
Délután 6 órakor vonult be az esküdtszéki terembe a törvényszék és Szemák tanácselnök azonnal kihirdette az ítéletet: — A törvényszék a szabadlábon lévő Szálasi Ferenc nyugalmazott őrnagyot bűnösnek mondja ki lázadásra való szövetkezés vétségében és ezért a 92. enyhítő szakasz alkalmazásával tíz hónapi államfogházra ítéli. A vizsgálati fogsággal a büntetésből 12 napot kitöltöttnek vettek és elrendelték a vizsgálat során lefoglalt 430 pengőnek, egy csekk könyvnek. továbbá számos röpiratnak az elkobzását.
Az ítélet indokolása elmondja, hogy a pártban katonai fegyelem uralkodott, a tagok nem vitázhattak az egyes programpontok fölött, hanem feltétlen engedelmességgel tartoztak a pártvezérnek.
A büntetés kiszabásánál a törvényszék enyhítő körülménynek vette a vádlott különleges harctéri érdemeit, továbbá, hogy tettének indító oka a korlátlan politikai rajongás volt, amely csökkentette az értelem megfontoló képességét. Súlyosbító körülménynek vették, hogy a tanácstalanság, a politikai könnyen hívés, elégedetlenségre hajlamosság mai korszakában a vádlott cselekvése fokozott társadalmi veszélyt jelentett.
Az ügyész az eltérő minősítés és az enyhítő szakasz alkalmazása miatt, a védő és Szálasi pedig a bűnösség megállapítása miatt fellebbezett.
Népszava 1937. november 30.
