Aprópénzért kelt el a Tv2 - Alig 5 milliárd lehetett a vételár

Jócskán áron alul szerezhette meg a Tv2-t idén januárban a csatorna két vezetője: az eddig titkolt vételár - mint a hvg.hu cégbírósági adatokra hivatkozva írta - mindössze 4,8 milliárd forint lehetett, amit a Tv2 nem cáfolt. Miközben a csatorna valódi értéke ennek az ötszöröse is lehetett - még az értékesítésről folyó tárgyalások idején is legkevesebb 13 milliárd volt az ára.

Mindössze 4,8 milliárd forintért juthatott hozzá a Tv2-t korábban üzemeltető MTM-SBS Zrt.-hez idén januárban a csatorna két vezetője, Simon Zsolt vezérigazgató és Yvonne Dederick gazdasági igazgató - számolt be egy szeptember végén készült cégbírósági dokumentumra hivatkozva a hvg.hu. Az eddig üzleti titokként kezelt, ezért a nyilvánosság előtt is rejtegetett vételárról csak találgatni lehetett, ám ha az összeg valós, a német tulajdonos ProSiebenSat.1 jócskán piaci értékén alul szabadult meg magyar leányvállalatától.

Mint a portál emlékeztetett, nyáron az új tulajdonosok jelentős átalakításokat tettek: négy céget beolvasztottak egy ötödikbe, a TV-HU1. Kft.-be , azután azt átnevezték TV2 Média Csoporttá. Bár a vállalkozásoknak csak májusban kell leadniuk az előző évi mérlegüket, üzleti beszámolójukat, cégek megszűnése, beolvadása esetén az a szabály, hogy év közben is be kell nyújtaniuk a dokumentumokat a cégbíróságon - így derülhetett most a fény a lehetséges vételárra, az egyik beolvasztott cég, a TV-CEE1 Kft. szeptember 22-én lezárt beszámolójából.

Eszerint "a ProSiebenSat.1 „részvényeiért és üzletrészeiért” cserében fennálló tartozásként összesen 2,393 milliárd forintot kellene fizetni, és mivel a cég a Tv2 részvényeinek csak a felét vette meg, a vételár ennek a kétszerese, közel 4,8 milliárd lehetett". Ezt pedig a Tv2 nem cáfolta a portálnak.

Azt a korábbi tulajdonos sem titkolta, hogy a vételárat a csatorna jövőbeli teljesítményéhez kötötte, és további engedményeket is tett: így azt, hogy Simonéknak elég öt év alatt törleszteniük, részletekben - az első részletet elég 2017-re teljesíteni -, és abba is belementek, hogy a pénzt a Tv2 nyereségéből teremtsék addig elő. Ugyanakkor a csatorna működése 2010 óta veszteséges, vagyis, az új tulajdonosoknak két szűk éven belül meg kell fordítaniuk a folyamatot, mivel, ha nem tudnának fizetni - mint az áll a szerződésben - a Tv2 visszaszáll a korábbi német tulajdonosra.

A cégbírósági adatok egyébként más meglepetéssel is szolgáltak: kiderült ugyanis, hogy a ProSiebenSat.1 kölcsönt is adott Simonéknak ahhoz, hogy fenn tudják tartani a társaságot. Az MTM-SBS Zrt. beszámolójában ugyanis – amely szerint a vállalat egyébként 1,4 milliárdos készpénztartalékkal is rendelkezik – csaknem egymilliárd forintnyi hosszú lejáratú hitel látható, amely tavaly még nem szerepelt a cég könyvében. Ez az összeg a portál szerint egyértelműen a németektől származik, a magyar tulajdonosok a működés finanszírozására használhatják. Az eladás előtt a Tv2 amúgy is többször szorult segítségre anyavállalatától: 2010-ben 4,7, 2011-ben 7,1, egy évvel később 6,2 milliárd forintnyi hitelt folyósított a csatornának. Ugyanakkor az MTM-SBS beszámolói szerint a ProSiebenSat.1-nek 2013 végére már csak 2,7 milliárdnyi követelése maradt a részvénytársasággal szemben, amely követelést viszont a németek átengedték az egyik magyar vevőnek, a TV-HU1-nek – Simon és Dederick közös cégének – , és ez a cég júniusban magába olvasztotta az adósát, az MTM-SBS-t. Azonban, mint a hvg.hu is emlékeztetett, egy cég önmagával szemben nem tartozhat, így ilyenkor az összeget nullára írják, kivezetik a könyvekből. Ez magyarázatot adhat arra, miért bonyolult céghálón keresztül vették meg a Tv2-t.

A 4,8 milliárd mindenesetre ahhoz képest túl alacsony, hogy piaci források tavaly még 20-25 milliárdra saccolták a 17-18 százalékos közönségaránnyal rendelkező Tv2 értékét, és még az értékesítésről folyó tárgyalások idején is legkevesebb 13 milliárd lehetett.

Eközben viszont nem sokat tudni arról, mi motiválta a német médiacéget abban, hogy a magyar csatorna vezetőségét preferálja az eladásnál. Még 2012-ben döntötték el, hogy a következő év végére feladják kelet-európai érdekeltségeiket, így a nagy hasznot nem hozó vagy veszteséges társaságokat. Az akkor érdeklődő, Magyarországon a Viasat-csatornával jelen lévő svéd Modern Times Group elállt a vételtől, piaci vélemények szerint azért, mert felmérték a hazai piaci kockázatokat, noha hivatalosan egyszer sem indokolták a döntésüket. A nemzetgazdasági tárca mindenesetre akkor hozta nyilvánosságra a reklámadó-törvény tervezetét, amikor a német cég elismerte, meg akar válni magyar leányától. Igaz, a reklámadót végül csak idén júniusban terjesztette be L. Simon László. Vagyis a jogszabály nyomásgyakorlásnak is hatásos lehetett és mivel alaposan megzavarta a honi médiapiacot, a Tv2 vételárát is lejjebb nyomhatta.

Friss intelmek L. Simontól

Egy politikusnak is van magánélethez való joga, de a magyar sajtó nagy része arra törekszik, hogy bőszítse az embereket – vélekedett a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, L. Simon László az ATV-n a Fidesz alelnökére reagálva. Pokorni Zoltán korábban a Hír Tv-n elítélte azokat a fideszeseket, akik a korrupciós botrány közepén drága utazásokra mennek, sokmilliós házat építenek, luxuskarórákat viselnek.

L. Simon ugyanakkor párttársait megvédve úgy fogalmazott: „Nem a politikusok emelgetik fel a karjukat és mutogatják, hogy az órájukat tessék lefotózni, hogy milyen órát örököltem a dédpapától, hanem lefotózzák, és utána nem átallják azt írni, hogy XY Rolex órát villantott. Ugye nem gondolják komolyan, hogy ez a magyar újságírás csúcsa?” Így az államtitkár szerint a sajtó hibája mindennek bemutatása, hiszen szerinte „nincs azzal gond, ha vagyonosak a politikusok, mert így arra tudják fordítani az idejüket, hogy a közjót szolgálják”.

L. Simon szót ejtett a szerdán a parlament elé kerülő újabb „médiatörvényről” is, amely többek között a négy közszolgálati médiaszolgáltató, a Magyar Rádió, az MTI, a Duna Tv és az MTV egyesítését sürgeti. A törvénycsomag ugyanakkor tartalmazza, hogy jövő év elejétől az összes közszolgálati csatornának a digitális szolgáltatók alap vagy szociális csomagjában lenne a helye. Úgy, hogy közben azt is meghatározná, hogy a közszolgálati adók előre kerüljenek, az országos kereskedelmi csatornák helyére.„Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy nagyon hátulra kerülnek, a 10-15. helyen is lehetnek majd” – mondta L. Simon a Rádió Q-n. Ez azonban ismét komoly állami beavatkozást jelent a piaci folyamatokba.

Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója emlékeztetett, ez a javaslat a szabad verseny korlátozása, hiszen nem engedi, hogy a csatornákat a szolgáltatók saját szempontjaik, nézettségük alapján sorolják be. Ráadásul, ha az a következménye, hogy kereskedelmi csatornák kerülnek ki a földfelszíni, ingyenesen fogható digitális platformról, azzal elvennék, de legalábbis korlátoznák a csak ezen platformot használó nézők lehetőségét és jogát attól, hogy független információkhoz és hírekhez jussanak a legfontosabb médiumon, azaz a televízión keresztül.