Előfizetés

"Putyin kudarcot vallott"

A Déli Áramlat kudarca Vlagyimir Putyin személyes veresége  - értékelte az orosz elnök bejelentését a földgázvezeték tervének feladásáról a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap kedden.

A német sajtóban kora délutánig csak a FAZ kommentálta részletesebben az Ankarában hétfő este bejelentett döntést. A tekintélyes konzervatív lap az online kiadásában közölt írásában kiemelte, hogy a Déli Áramlat az orosz "energia-külpolitika" központi fontosságú eleme volt, és kezdettől fogva voltak ellenzői.

Az EU azt kifogásolta az orosz elképzelésben, hogy a Gazprom nemcsak használná a földgázszállító vezetéket, hanem az üzemeltetői funkciót is betöltené, ami ugyan részben technikai kérdés, de az ukrán válság révén a "nagypolitika" egyre fontosabb szerepbe került az amúgy is átpolitizált beruházás ügyében. 

Az utóbbi hónapokban Bulgária húzta keresztül a Kreml számításait, és Roszen Plevneliev bolgár elnök a FAZ-nak adott októberi interjújában kiemelte, hogy "Oroszország nagy hibát követ el", amikor "alábecsüli az Európai Bizottságot". Moszkvának "meg kell tanulnia, hogy Európában erős a bizottság és erős az akarat a jogállami eljárások betartatására" - idézte az frankfurti lap a bolgár államfőt.

Plevneliev úgy vélte, hogy a Déli Áramlat végül mégiscsak megépül, ez azonban tévedésnek bizonyult - tette hozzá a FAZ. Kiemelte: Putyin és Alexej Miller, a Gazprom vezetőjének ankarai bejelentése arra utal, hogy "a Kreml komolyan veszi Brüsszel határozottságát", és a terv feladása vereség Vlagyimir Putyin számára, aki évekig személyesen küzdött a beruházásért.

A lap szerint Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök európai uniós elkötelezettségét is komolyan kell venni, hiszen Bulgária tranzitországként profitált volna a Déli Áramlatból. Ugyanakkor Boriszovnak nem volt más választása, mint a beruházás elutasítása, hiszen "a kis balkáni országnak egy hatalmi harcban nem lett volna esélye Brüsszellel szemben" - írta a FAZ.

A mi külügyminiszterünk

A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (középen) a NATO-országok külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján 2014. december 2-án. 

Ukrajna jelentős erőfeszítéseket tett az ukrán válság politikai megoldását szolgáló minszki jegyzőkönyv megvalósítása érdekében, és minden ilyet támogatni kell, a gond az, hogy a szeparatisták és az oroszok nem tartják tiszteletben a megállapodást - ezt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hangoztatta az észak-atlanti szövetség külügyminisztereinek tanácskozása előtt. Az ülés az úgynevezett NATO-Ukrajna Bizottság megbeszéléseivel kezdődött. 

A NATO megvizsgálja Ukrajna csatlakozási kérelmét

Megerősítette kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, hogy Ukrajna a 2008-ban a bukaresti csúcstalálkozón tett ígéretnek megfelelően a NATO-tagja lesz, ha felvételét kéri, és teljesíti a tagság feltételeit.

A politikus azt követően beszélt erről, hogy az észak-atlanti szövetség tagállamainak külügyminiszterei videokapcsolaton keresztül áttekintették az ukrajnai fejleményeket és a jelenlegi helyzetet ukrán kollégájukkal, Pavlo Klimkinnel. Stoltenberg közölte: eddig Ukrajna döntött úgy, hogy nem csatlakozik katonai blokkokhoz, amit a NATO tiszteletben tartott, ám ha az új kormány ezen változtatni óhajt, azt is tiszteletben fogja tartani.

"Ha egy ország tagságért folyamodik, megvizsgáljuk, hogy tiszteletben tartja-e közös elveinket, hogy megfelel-e a tagság feltételeinek. Ez Ukrajnára is vonatkozik" - jelentette ki Jens Stoltenberg.