A dokumentum nem a nyilvánosság számára készült, a kitakarásokat az adótitok védelme és a bíróság ítéletének előírásai indokolják. Tehát a kitakart adatok nem közérdekűek és nem is közérdekből nyilvánosak - írta lapunk kérdéseire a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A Népszava a Horváth András volt adóellenőr által feltárt áfacsalási gyanú ügyében 2013 novemberében indított, s mindössze két nap alatt le is zárt belső vizsgálat részleteiről érdeklődött ugyanis az adóhatóságnál, elsősorban a vizsgálat felelőseit és a bevont szereplőket szerettük volna megismerni, hiszen a múlt héten nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentésből az sem derül ki, ki végezte el a feladatot.
A NAV azonban kérdéseinkre érdemben nem válaszolt, csak megismételte: a jelentést és mellékleteit megosztották a nyilvánossággal, "a legfontosabb következtetéseket és a jelentés készítésének legfontosabb momentumait is összefoglaltuk" a múlt héten kiadott közleményben. Ezután lényegében megismételték a közlést, mely egyrészt nyíltan és egyértelműen Horváth Andrást igyekezett befeketíteni, s rossz színben feltüntetni, másfelől pedig azt állította: a NAV-nál minden rendben, a volt revizor "minden alapot nélkülöző" kijelentéseket tett, semmiféle áfacsalási botrány nincs. A NAV szerint a kétnapos vizsgálat egyértelműen megállapította: alaptalanul állította Horváth András, hogy a hivatal nem lép fel az adócsalókkal szemben. Szerintük visszaélés gyanúja nem merült fel, Horváth téves következtetéseket vont le, sőt, vezetői utasítás hiányában nem is végezhetett volna semmilyen gyűjtést, vagyis jogosultságaival visszaélve adatokat kérdezett le a nyilvántartási rendszerből. Azt is írták, Horváth revizori jelentése csupán feltételezéseket tartalmaz, melyek nem nyertek bizonyítást. Némi logikai bukfenccel ugyanakkor azt is állították: Horváth a NAV bűnügyi szervéhez eljuttatott, újdonságokat nem tartalmazó információinak tárgyában - tőle függetlenül - már korábban büntető eljárások indultak. Továbbá a Horváth nevén lévő ügyek áttekintése során hivatali visszaélésre utaló körülmény nem merült fel.
Mint ismert: Horváth tavaly novemberben jelentette be, hogy a NAV szándékosan nem vizsgál olyan cégeket, amelyekről nagy biztonsággal tudni lehet, hogy milliárdos nagyságrendben csalnak áfát. A NAV még aznap közölte, megvizsgálják Horváth állításait. Az ellenőrzés november 8-tól 10-ig tartott (péntek, szombat és vasárnap), minden gyanú és vád alól tisztázták magukat, és feljelentették Horváthot. A vizsgálati anyagot nem hozták nyilvánosságra, emiatt pert indított Schiffer András, melyet jogerősen meg is nyert, így a NAV végül kiadta a jelentést, a lényegi információkat persze kitakarva. Például Horváth nevét is következetesen elfedték benne, ahogy egyébként minden más érintett adóhatósági dolgozóét, így nem derülhet ki: kik, milyen vezetői tisztségben hoztak döntéseket.
Éppen ezért fordultunk az adóhatósághoz a vizsgálat körülményeit, felelőseit, s a jelentés elfogadásának részleteit firtatva. Érdeklődésünket azonban elutasították, a NAV szerint a "Schiffer András által a vizsgálati anyag kiadása iránt indított perben született jogerős ítélet is egyértelműen alátámasztja, hogy az adóhivatalnál - mint adatkezelőnél - alappal merültek fel jogi, adatvédelmi aggályok a dokumentumok teljes körű nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban. A másodfokú ítélet az elsőfokú ítélethez képest jelentős mértékben szűkítette a megismerhető információk körét. A jogerős ítélet alapján vált egyértelművé, hogy a vizsgálati anyag - a személyes adatok védelme és az adótitok védelme érdekében - csak egyes dokumentumok, illetve dokumentum-részek kivételével bocsáthatók a felperes rendelkezésére közérdekű adatként" - írták lapunknak. Válaszukból így csupán annyit tudtunk meg, az Adó Főigazgatóságon folytatták a "hétvégi" vizsgálatot, szerintük éppen ezért az adótitkok védelme irányadó az ügyben, ezek megsértésével gyanúsítják ráadásul Horváthot.
Csakhogy mi nem adótitkot érintő kérdéseket tettünk fel, s a személyes adatok védelme sem áll meg, hiszen a NAV közfeladatot ellátó szerv. Mint ilyen, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény értelmében "lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot (...) erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse." Ide tartozik az adóhatóság "feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata", valamint a közfeladatot ellátó szerv "tevékenységére vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő adat".
Schiffer András szerint azonban nyilvánvalóan nem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének a NAV azzal, hogy múlt héten, sok esetben a kitakarásoktól értelmezhetetlen módon közzétette a jelentést, melynek még feladatterve és felelőse sincs. Az LMP társelnöke, az ügyben pert indító jogászként lapunknak azt is elmondta, a kitakart, nem adótitkot képező információk nélkül lényegében céltalan volt a jelentés nyilvánosságra hozatala. Schiffer szerint ráadásul arra sem kaptunk választ e jelentéssel, hogy miért nem lehetett ezt a dokumentumot korábban, már a vizsgálatot követően megismerni, s miért kellett ehhez két bírósági ítélet. "Ha pedig el is fogadjuk, hogy valóban a közölt időben készült a jelentés, akkor joggal vethető fel a kérdés, hogy ki vizsgálta ki az ügyet, s ez igenis közérdekű és nyilvános adat" - fogalmazott, s azt tanácsolta lapunknak, forduljunk közérdekű adatigényléssel a NAV-hoz, óamennyiben úgy sem kapunk választ, perrel kell kikényszeríteni az érdemi válaszadást.
Lapunk közérdekű adatigényléssel fordult az adóhatósághoz, erre 15 napon belül várjuk a NAV válaszát.
Egy áfacsaló zűrzavaros története
Tele van furcsaságokkal annak a bűnbánó áfacsalónak a története, akinek a felbukkanását a kitiltási botrányban sok ütést beszedett adóhivatal verte nagydobra - írta a hvg.hu. A NAV hétfői közleményében ugyanis arról számolt be, előbb hátrahagyott naplójában, majd részletes vallomásában fedett fel milliárdos áfacsalási ügyet egy nagymegyeri vállalkozó, D. Zoltán, aki maga is részese volt az áfacsaló gabonaipari cégláncnak, és hónapokig bujkált a bűnszervezet elől. A hatóság azt is elárulta, hogy korábban eljutott hozzá a vállalkozó naplója, és az ebben leírtak alapján indított nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt. Egészen novemberig azt sem lehetett tudni, hogy a vállalkozó életben van, de néhány nappal ezelőtt jelentkezett a NAV pénzügyi nyomozóinál, és részletes vallomást tett.
A NAV-közlés alapján több sajtóorgánum is beazonosította az érintettet, Dömény Zoltán nagymegyeri vállalkozót, akiről a Paraméter.sk már november elején közölte, hogy ügyében Szlovákiában és Magyarországon is folyik nyomozás és büntetőeljárás. A kormánypárti Magyar Nemzet pedig tegnap már az ügyben szocialista szálat igyekezett felfedezni az ügyben. Az MSZP erre reagálva közölte: "áfacsalási botrányban csak a Fidesznek van takargatni valója", a hvg.hu pedig arra emlékeztetett, a zavaros történettel a NAV azt is megtette, amit soha máskor: felfedte az adótitkot, s ő maga kürtölte világgá, hogy a koronatanú jelentkezett.
