Előfizetés

Schwezoffot faggatnák

Publikálás dátuma
2014.12.03. 06:04
FOTÓ: Népszava
Kínos kérdéseket tett fel a Zsidó Értelmiségiek Baráti Köre Schwezoff Dávidnak. A szantograf.hu oldalon megjelent nyílt levélben azt írták, hogy a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatójának előélete nem "nyitott könyv a magyar zsidóság és a közvélemény előtt". 

Azt tudakolták, mikor, hogyan változtatta meg a nevét Csereklye Viktorról Schwezoffra, mikor lépett be a zsidóság kötelékébe, illetve evangélikus teológus-hallgatóként, katolikus kántorként hogyan "vállalhatott zsidó hitéleti tevékenységet". Hogyan vállalhatta mind ezek közben, hogy Carole Hore Mohn művésznéven transzvesztita előadóként lépjen fel a meleg közösség legkedveltebb hazai és külföldi szórakozóhelyein. Azt is kérdezték: "az öt világvallásból melyikben nem vállalt még valamilyen lelkészi, kántori vagy elöljárói szerepet?"

A levélben idézték az egyik Schwezoff által kinevezett vezető interneten közzétett megjegyzését, aki "erkölcsileg züllött ballib oldalról" írt és feltették a kérdést: a BZSH ügyvezetője osztje-e ezt a véleményt. A csoport tagjai arra is kíváncsiak, kiket akar még Schwezoff feljelenteni, milyen "további lépésekkel szándékozik még a magyarországi antiszemitizmust erősíteni", illetve mikor mond le posztjáról.

A nyílt levélre a zsidó vezetők nem akartak reagálni.

Népnevelés 110 milliárdért

Barna L. Norbert
Publikálás dátuma
2014.12.03. 06:01
Az MTVA székháza egyre kevesebb embernek ad helyet, 2010 óta több mint 1000 embert küldtek el FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Miközben gazdaságossági okokra hivatkozva már a negyedik komoly leépítés történik az MTVA-nál, a közmédia működtetésére jövőre minden eddiginél több, mintegy 110 milliárd forint jut majd. Három éve a kabinet szinte hetek alatt faragta át nyílt állami propagandaeszközzé a közszolgálati csatornákat, amelyekre ma is a legfontosabb politikai és stratégiai eszközként tekint. Még ha a köztévé műsorai nem is igazán találkoznak a nézők igényeivel.

„A médiában megjelenő tartalmak egyre inkább meghatározzák az emberek gondolkodását” – üti fel a közösségi média, az internetes kommunikáció forradalmának korában a 2013-as évről szóló, tegnap az Országgyűlésben is megvitatott parlamenti beszámolóját a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, Karas Mónika. A médiatanács tavalyi tevékenységét összegző anyagból egyebek mellett kiderül, hogy a tanács mindössze 118 millió forintot fordított saját működésére, amelyből – "külső személyi juttatásként" – 68 millió forintot tett ki a médiatanács tagjai és szakértői részére kifizetett tiszteletdíj. A csaknem 250 oldalas dokumentumban az érdeklődő olvashat továbbá a sajtószabadság, valamint a "tájékoztatás kiegyensúlyozottságának helyzete" kapcsán Bayer Zsolt elhíresült cigányellenes – a 2013. januári szigethalmi késelés kapcsán írt – cikkéről, mint a gyűlöletbeszéd példájáról, de bő elemzés található a Bándy Kata-gyilkosság hírműsorokban történő bemutatásáról, továbbá a médiatanács által indított eljárásokról, bírságokról is.

Csak úgy, mint tavaly, a teljes NMHH jövőre is összesen 32,4 milliárdból gazdálkodhat, ám ezen belül a médiatanács saját – költségvetésen kívüli – keretet kap, összesen 1,4 milliárd forintot. (Az NMHH bevételeinek java része 18,5 milliárdos frekvencia-használati díjakból jön össze, míg a kiadások közül messze a személyi költségek a legmagasabbak, erre a célra bruttó 8,3 milliárd jut majd.) Ha pedig a Műsorszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) jövő évi 80,4 milliárdját is ideszámoljuk, könnyen látható: a közmédiába öntött adóforintok jövőre a 110 milliárdot is meghaladják majd. A teljes összeg – 114,3 milliárd – a GDP 0,3 százalékának felel meg. Csak műsorkészítésre 61,5 milliárdot fordíthat az MTVA, ami szakmai vélemények szerint megközelítőleg annyi, amennyit rajtuk kívül az egész tévés piac összesen költ ugyanerre. Az egyik legnagyobb szelet az alaptól egyébként az MTI-nek jut, összesen 700 millió.

Nem igazolódtak az ígéretek

Egyetlen M1-es Híradóból is kiderül, hogy Orbán Viktor 2011-es ígéreteinek éppen az ellenkezője valósult meg. Hatékonyabb már csak a nézők egyre rohamosabb elvesztése miatt sem lett a közmédia: a legfrissebb, múlt heti nézettségi adatok szerint a kereskedelmileg fontos 18-49-es korosztályban az M1 és M2 közönségaránya a 6 százalékot sem éri el – az RTL Klub itt 15, míg a TV2 csak 10,7 százalékot hoz -, bár igaz, a teljes lakosság 6,7 százaléka még mindig rendszeresen az M1-et választja. A fiatalok – ha éppen nincs kiemelt sportesemény, például Forma 1, jellemzően elkerülik a közmédiát. Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó ötletére mindenesetre jövőre már saját nemzeti sportcsatorna, és az M2-n "nemzeti bulváradóval”, a Petőfi Tv-vel is megpróbálják elcsalni őket a kereskedelmi adók elől.

Miközben minden eddiginél többet öl az állami médiába a kabinet, az MTVA dolgozóinak "gazdaságossággal", illetve „"takarékossággal" magyarázza, hogy a négy közszolgálati médiaszolgáltató, azaz a Duna Tv, az MTV, a Magyar Rádió és az MTI összevonása után újabb komoly leépítések elé kell nézniük. Az elmúlt négy évben sorban a negyedikkel: 2011 nyarán és őszén csaknem 900 embert bocsátottak el, 2013 elején további 200 munkavállalótól váltak meg, amellyel 2000-re csökkent az MTVA dolgozóinak létszáma. Sajtóhírek szerint az MTVA vezetése úgy számol, hogy száz ember kirúgásával évi félmilliárd forint megspórolható lesz a 12-13 milliárdos bérköltségeken jövőre. A közmédiában hónapok óta tartja magát egy olyan szóbeszéd is, hogy a médiaszolgáltatási alap vezetése 1600 főre akarja csökkenteni a létszámot, miközben a mostani leépítés után is még 1800-1900 dolgozója lesz.

A négy cég összevonásától – illetve a három társaság Duna Tv-be olvasztásától – annak ellenére vár jelentős spórolást a kormány - pontosabban Dunai Mónika és Tuzson Bence, a javaslat fideszes beterjesztői -, hogy a médiaszolgáltatók számára jövőre is előirányzott 2,4 milliárd szinte aprópénznek számít az MTVA-nál: hiszen a négy cég az elmúlt években néhány tucat embert foglalkoztató "csontvázintézményekké” silányult, a műsorok gyártása és annak minden költsége az MTVA-hoz került.

A kirúgások racionalitása eközben nagy jóindulattal sem magyarázható: számos, a szakmában elismert, kedvelt újságírótól váltak meg, miközben az Orbán Viktort kritizáló Daniel Cohn-Bendit európai parlamenti politikus magyarországi látogatásáról készült riportot meghamisító, vagy Lomnici Zoltánt a Híradóból kitakaró Papp Dánielt az MTVA tartalomszolgáltatási igazgatójává nevezték ki.

Noha a közszolgálati médiumok a társadalmi nyilvánosság elsődleges fórumainak számítanak mindenütt a világban, a kormánypárt három éve szinte hetek leforgása alatt faragta át elsődleges propaganda-eszközzé, a kormányzati ideológia legfontosabb kiszolgálójává őket.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!

Népnevelés 110 milliárdért

Barna L. Norbert
Publikálás dátuma
2014.12.03. 06:01
Az MTVA székháza egyre kevesebb embernek ad helyet, 2010 óta több mint 1000 embert küldtek el FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Miközben gazdaságossági okokra hivatkozva már a negyedik komoly leépítés történik az MTVA-nál, a közmédia működtetésére jövőre minden eddiginél több, mintegy 110 milliárd forint jut majd. Három éve a kabinet szinte hetek alatt faragta át nyílt állami propagandaeszközzé a közszolgálati csatornákat, amelyekre ma is a legfontosabb politikai és stratégiai eszközként tekint. Még ha a köztévé műsorai nem is igazán találkoznak a nézők igényeivel.

„A médiában megjelenő tartalmak egyre inkább meghatározzák az emberek gondolkodását” – üti fel a közösségi média, az internetes kommunikáció forradalmának korában a 2013-as évről szóló, tegnap az Országgyűlésben is megvitatott parlamenti beszámolóját a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, Karas Mónika. A médiatanács tavalyi tevékenységét összegző anyagból egyebek mellett kiderül, hogy a tanács mindössze 118 millió forintot fordított saját működésére, amelyből – "külső személyi juttatásként" – 68 millió forintot tett ki a médiatanács tagjai és szakértői részére kifizetett tiszteletdíj. A csaknem 250 oldalas dokumentumban az érdeklődő olvashat továbbá a sajtószabadság, valamint a "tájékoztatás kiegyensúlyozottságának helyzete" kapcsán Bayer Zsolt elhíresült cigányellenes – a 2013. januári szigethalmi késelés kapcsán írt – cikkéről, mint a gyűlöletbeszéd példájáról, de bő elemzés található a Bándy Kata-gyilkosság hírműsorokban történő bemutatásáról, továbbá a médiatanács által indított eljárásokról, bírságokról is.

Csak úgy, mint tavaly, a teljes NMHH jövőre is összesen 32,4 milliárdból gazdálkodhat, ám ezen belül a médiatanács saját – költségvetésen kívüli – keretet kap, összesen 1,4 milliárd forintot. (Az NMHH bevételeinek java része 18,5 milliárdos frekvencia-használati díjakból jön össze, míg a kiadások közül messze a személyi költségek a legmagasabbak, erre a célra bruttó 8,3 milliárd jut majd.) Ha pedig a Műsorszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) jövő évi 80,4 milliárdját is ideszámoljuk, könnyen látható: a közmédiába öntött adóforintok jövőre a 110 milliárdot is meghaladják majd. A teljes összeg – 114,3 milliárd – a GDP 0,3 százalékának felel meg. Csak műsorkészítésre 61,5 milliárdot fordíthat az MTVA, ami szakmai vélemények szerint megközelítőleg annyi, amennyit rajtuk kívül az egész tévés piac összesen költ ugyanerre. Az egyik legnagyobb szelet az alaptól egyébként az MTI-nek jut, összesen 700 millió.

Nem igazolódtak az ígéretek

Egyetlen M1-es Híradóból is kiderül, hogy Orbán Viktor 2011-es ígéreteinek éppen az ellenkezője valósult meg. Hatékonyabb már csak a nézők egyre rohamosabb elvesztése miatt sem lett a közmédia: a legfrissebb, múlt heti nézettségi adatok szerint a kereskedelmileg fontos 18-49-es korosztályban az M1 és M2 közönségaránya a 6 százalékot sem éri el – az RTL Klub itt 15, míg a TV2 csak 10,7 százalékot hoz -, bár igaz, a teljes lakosság 6,7 százaléka még mindig rendszeresen az M1-et választja. A fiatalok – ha éppen nincs kiemelt sportesemény, például Forma 1, jellemzően elkerülik a közmédiát. Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó ötletére mindenesetre jövőre már saját nemzeti sportcsatorna, és az M2-n "nemzeti bulváradóval”, a Petőfi Tv-vel is megpróbálják elcsalni őket a kereskedelmi adók elől.

Miközben minden eddiginél többet öl az állami médiába a kabinet, az MTVA dolgozóinak "gazdaságossággal", illetve „"takarékossággal" magyarázza, hogy a négy közszolgálati médiaszolgáltató, azaz a Duna Tv, az MTV, a Magyar Rádió és az MTI összevonása után újabb komoly leépítések elé kell nézniük. Az elmúlt négy évben sorban a negyedikkel: 2011 nyarán és őszén csaknem 900 embert bocsátottak el, 2013 elején további 200 munkavállalótól váltak meg, amellyel 2000-re csökkent az MTVA dolgozóinak létszáma. Sajtóhírek szerint az MTVA vezetése úgy számol, hogy száz ember kirúgásával évi félmilliárd forint megspórolható lesz a 12-13 milliárdos bérköltségeken jövőre. A közmédiában hónapok óta tartja magát egy olyan szóbeszéd is, hogy a médiaszolgáltatási alap vezetése 1600 főre akarja csökkenteni a létszámot, miközben a mostani leépítés után is még 1800-1900 dolgozója lesz.

A négy cég összevonásától – illetve a három társaság Duna Tv-be olvasztásától – annak ellenére vár jelentős spórolást a kormány - pontosabban Dunai Mónika és Tuzson Bence, a javaslat fideszes beterjesztői -, hogy a médiaszolgáltatók számára jövőre is előirányzott 2,4 milliárd szinte aprópénznek számít az MTVA-nál: hiszen a négy cég az elmúlt években néhány tucat embert foglalkoztató "csontvázintézményekké” silányult, a műsorok gyártása és annak minden költsége az MTVA-hoz került.

A kirúgások racionalitása eközben nagy jóindulattal sem magyarázható: számos, a szakmában elismert, kedvelt újságírótól váltak meg, miközben az Orbán Viktort kritizáló Daniel Cohn-Bendit európai parlamenti politikus magyarországi látogatásáról készült riportot meghamisító, vagy Lomnici Zoltánt a Híradóból kitakaró Papp Dánielt az MTVA tartalomszolgáltatási igazgatójává nevezték ki.

Noha a közszolgálati médiumok a társadalmi nyilvánosság elsődleges fórumainak számítanak mindenütt a világban, a kormánypárt három éve szinte hetek leforgása alatt faragta át elsődleges propaganda-eszközzé, a kormányzati ideológia legfontosabb kiszolgálójává őket.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!