A Budapest Bank (BB) - a mérlegfőösszeg alapján - a hazai bankranglistán a nyolcadik helyet foglalja el, gyakran a legnagyobb középbanknak szokták hívni. Mindeddig az amerikai General Electric (GE) tulajdonában lévő pénzintézet a hazai bankvilág egyik legeredményesebb szereplője volt. Varga Mihály gazdasági miniszter a vásárlás tényén kívül a kormányszóvivői tájékoztatón arról is beszámolt, hogy a BB nyereséges, a devizahitelesekkel kapcsolatos gondoktól kevésbé sújtott, a hitelkártya piacon viszont jelentős szerepet betöltő bank. A vállalati hitelállománya 274, a lakossági pedig 285 milliárd forintot tesz ki. A tervek szerint a tranzakció 2015 nyarára zárulhat le. A vételárat pedig csak azután tudják közölni, amikor a pénzintézet átvilágítása befejeződött. A miniszter azonban érzékeltette, hogy a könyv szerinti értéknek megfelelő lesz az ár.
Az adásvételre azért kerülhet sor, mert a GE korábban arról döntött, hogy a világ különböző pontjain működő olyan pénzintézeteit eladja, amelyeknek tevékenysége nem kapcsolódik szorosan az ipari profiljához. A közelmúltban így tettek a lengyelországi bankjukkal is. De, mint az amerikai óriáscéget jól ismerő egyik szakember lapunknak elmondta, az Egyesült Államok egyik legjelentősebb hitelkártya társaságát is eladták, ugyanakkor megtartják azt a lízingcégüket, amely az általuk gyártott repülőgép hajtóművek forgalmazásához köthető. A GE-nek szerencséje volt, hogy a magyar állam vevőként jelentkezett, mert hazánkban egyre nehezebb bankot eladni az ismeretes bankellenes intézkedések - pénzintézeti különadó, tranzakciós illeték, a devizahitelesek "megmentéséhez" köthető, a hitelintézetek számára jelentős veszteségek - miatt.
A miniszter arról is beszélt, hogy a jelenlegi nem megfelelő mértékű hitelezés oka az, hogy a külföldi tulajdonosok kiviszik az országból a profitot, ami úgymond itthon is maradhatna. Banki szakemberek tagadják Varga Mihály érveit, szerintük a miniszter hamisan érvel, hiszen a még nyereséges bankok profitja is zsugorodik, a bankszektor egésze 2014. első félévében veszteségessé vált.
Az sem állja meg a helyét, hogy a kevesebb bank nagyobb versenyt teremt. A kormány ugyanis fontolgatja, hogy az ugyancsak állami tulajdonban lévő MKB Bankkal összevonja majd a BB-t, de erről nem született döntés. Varga Mihály közölte: egyik pénzintézetet sem kívánják hosszabb távon állami tulajdonban tartani, azonban később is kizárólag hazai tulajdonost tudnak elképzelni. (Ennek módszerét a Takarékbank kapcsán már ismerjük!) Egy-két éven belül megtörténhet - a kormány szándékai szerinti - az eladás. A miniszter a későbbi bankvásárlási szándékról kérdező újságíróknak azt mondta: ha valaki tud eladó bankot, akkor szóljon.
A kormány a Magyar Közlöny tegnapi számában utasította Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a BB-t a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vegye meg. A végleges részvény adásvételi szerződés megkötésének határideje: 2015. júniusa. Az MFB Zrt. nyújt majd hitelt a Corvinusnak, az állam kezessége mellett. A tranzakciót a kormány nemzetgazdasági stratégiai érdekűnek nyilvánította, így elkerülhetik azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az ügyletet versenyfelügyeleti szempontból vizsgálja. A tulajdonosi jogokat az MFB Zrt. fogja gyakorolni. Az ügyfeleket a BB a tulajdonosváltásról már értesítette.
