Oroszország semmiképpen sem szakítja meg kapcsolatait az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal, nyitott marad a világ felé, az együttműködés, a külföldi befektetések, közös tervek megvalósítása számára" – jelentette be Vlagyimir Putyin évértékelő beszédében tegnap a parlament két háza, a Szövetségi Tanács előtt.
A beszédet, amely általában a következő év orosz bel-, kül- és gazdaságpolitikájának irányelveit is egyértelművé teszi, és minden alkalommal nemcsak haza, hanem a nagyvilágnak is üzen, ezúttal – érthető módon - a szokottnál is nagyobb érdeklődés övezte, több mint ezren hallgatták meg a parlament Szent György termében, köztük parlamenti képviselők, közszereplők és újságírók. Jelen voltak a Krím-félszigetvezető politikusai is, akiket külön köszöntött az orosz elnök.
Putyin azzal lepte meg hallgatóságot, hogy azt mondta, a Krím félsziget olyan civilizációs és szakrális jelentőséggel bír Oroszország számára, mint a jeruzsálemi Templomhegy a zsidóságnak és a muzulmán vallás híveinek.
Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő, az MTA tudományos munkatársa a Népszava kérdésére válaszolva úgy értékelte, hogy összességében nem volt semmi meglepő vagy váratlan a mai Putyin beszédben.
A nyugat, az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsán tett kijelentését nem érzi visszakozásnak a szakértő, inkább csak retorikai fogásnak érzi.
„Úgy gondolom, hogy amúgy is annyira bizalom nélküli és konfrontatív a Nyugat és Oroszország viszonya, hogy retorikailag tovább élezni ezt teljesen értelmetlen és fölösleges lett volna, semmiféle belpolitikai hasznot nem hozott volna Putyin számára, ezért inkább a békülékenyebb, együttműködést hangsúlyozó beszédmódot tartotta indokoltabbnak és célravezetőbbnek” – fogalmazott Sz. Bíró.
Úgy gondolja, hogy az elmondottakból nem következik semmiféle gyakorlati lépés Ukrajna tekintetében. Sz. Bíró szerint Putyin Ukrajna kapcsán nem fogalmazott meg sem újat, sem váratlant, ugyanazt mondta, amit már hónapok óta hangsúlyoz.
Tett ugyan egy utalást arra, hogy természetesen Ukrajnát is megilleti a jog, hogy eldöntse, milyen belpolitikát és külkapcsolatokat alakít ki, hiszen fejlődésének irányát minden ország maga szabhatja meg.
Ugyanakkor megismételte azt is, hogy Kijevben a legitim hatalmat puccsal, államcsínnyel döntötték meg februárban és ebben a nyugati hatalmaknak tevékeny része volt. vagyis ezúttal is, akárcsak korábban ezzel magyarázta mindazt, ami Ukrajnában történt és a felelősséget ezúttal is megpróbálta a nyugati szereplőkre áthárítani.
A szakértő ebből arra következtet, hogy nem várható módosulás az orosz álláspontban sem Ukrajna, sem a Krím kapcsán.
„A Krím-félsziget ügyében egészen biztosan nem lesz változás, Ukrajna kapcsán pedig nem látszanak a jelei annak, hogy bármiféle konstruktív együttműködésre készülne az orosz elnök”, szögezte le, jelezve, hogy a szakrális vonulat, a Templomhegyhez való hasonlítás teljesen új argumentum, eddig még nem tűnt fel az elnök és Moszkva indoklásában.
Korábban csak a félszigeten lakó oroszok védelme, a szevasztopoli orosz flotta biztonsága illetve az attól való félelem jelent meg indoklásképpen, hogy a NATO a félszigeten is megvetheti lábát.
Sz. Bíró értékelése szerint Putyin beszédével érthető módon próbált határozottságot és optimizmust sugallni. Az optimizmus különösen a gazdasági kérdésekben olvasható ki.
Azt várja el az orosz gazdaság vezetőitől, a gazdaságpolitika irányítóitól, hogy döntéseiknek köszönhetően az orosz gazdaság a világgazdaság ütemét meghaladó mértékben bővüljön az elkövetkezőkben, miközben a gazdaságfejlesztési minisztérium prognózisa, amely épp néhány napja látott napvilágot nemhogy növekedésről nem szól, épp ellenkezőleg: 0,8 százalékos recesszióval számol.
Ugyanilyen optimista az infláció kapcsán is, Putyin azt várja el a gazdaságpolitika irányítóitól, hogy minél gyorsabban szorítsák vissza az inflációt 4,5 százalék alá, miközben az idei évet 8,5 százalékon fogja zárni az orosz gazdaság.
Sz. Bíró azonban úgy véli, ennek a megfelezése a következő egy-két évben teljes mértékben elképzelhetetlen a rubel drámai árfolyamvesztése, az olajárak hanyatlása és az orosz gazdaság recesszióba fordulása közepette.
A szakértő kiemelte, hogy ugyanakkor van egy figyelmet érdemlő blokkja a beszédnek, az, amely a gazdaság liberalizálásával próbál valamilyen lendületet adni a recesszió előtti állapotba került országnak.
„Putyin a gazdaság fölötti bürokratikus felügyelet enyhítését ígérte meg, ezzel kívánja segíteni a vállalkozások helyzetét, Másfelől amnesztiát kínált fel mindazoknak, akik kimenekítették tőkéjüket az országból. Ebben az évben valószínűleg a kimentett tőke nagysága 120-130 milliárd dollár nagyságú lesz, miközben tavaly még csak 61 milliárd dollár volt.
Most mindenkinek amnesztiát ajánl fel, aki önként visszahozza külföldre menekített vagyonát. Ám ismerve az ország belpolitikai, jogi, gazdasági körülményeit, a gazdasági elemzők többsége nagyon kismértékű visszatérésre számít”, mondta Sz. Bíró.