Előfizetés

"A CSU megérkezett Abszurdisztánba"

A bajor konzervatív CSU szerint tenni kell azért, hogy a bevándorlók családi körben is németül beszéljenek. A hét végén nyilvánosságra került javaslatot a német politika számos szereplője bírálta, köztük a testvérpárt, a CDU főtitkára.

A CSU jövő heti kongresszusára készített határozati javaslatban ismertette a felvetést, amely szerint a Németországban tartósan letelepedni kívánó bevándorlókat "rá kell bírni arra, hogy németül beszéljenek nyilvános helyen és családi körben".
Peter Tauber, az Angela Merkel vezette CDU főtitkára a felvetésre reagálva a Twitteren megjegyezte: "szerintem a politikának semmi köze ahhoz, hogy latinul, a klingonok nyelvén vagy hesseni tájszólásban beszélek-e otthon".
A CDU/CSU pártszövetséggel közösen kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) főtitkára, Yasmin Fahimi szerint "a CSU megérkezett Abszurdisztánba", és felvetése "vicces lenne, ha nem volna nagyon veszélyes".

A CSU elnöksége hétfőn véglegesíti a kongresszusi határozati javaslatot, és a bírálatok ellenére egyelőre nem tervezi, hogy törli a bevándorlók otthoni nyelvhasználatára vonatkozó részt. Erre utal Andreas Schauer pártfőtitkár nyilatkozata, amely szerint az elnökség változatlan formában tárgyalja meg a javaslatot.

Ugyanakkor a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió összefoglalója szerint párton belül sincs egyetértés a felvetésről. Az egypárti, CSU-s bajor tartományi kormány társadalmi integrációért felelős megbízottja, Martin Neumeyer szerint egy "vacak" koncepcióról van szó, amellyel kapcsolatban rögtön felmerül a kérdés, hogy miként lehet megvalósítani. "Következő lépésként talán bevezetjük a konyhák kamerás megfigyelését?" - tette fel a kérdést a kormánymegbízott.

A CSU korábban is tett vitát gerjesztő javaslatokat a bevándorlásról. Az év elején a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak megszűnése révén a szociális turizmusnak is nevezett szegénységi bevándorlásról indult diskurzusban szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen.
"Aki csal, az repül" - hangoztatták a CSU részéről.

A bajor konzervatívokat ezért a megfogalmazásért populizmussal és szélsőjobboldali uszítással is megvádolták ellenzéki pártok és az SPD képviselői. Számos kommentár szerint a CSU az Alternatíva Németországért (AfD) nevű párt megjelenésére reagált az éles hangnemmel, és a hét végén több sajtóbeszámolóban a nyelvhasználatról szóló felvetést is összefüggésbe hozták azzal, hogy a bevándorlás korlátozását sürgető, euroszkeptikus AfD a második világháború utáni Németország történetében az első párt, amely veszélyeztetheti a CDU/CSU dominanciáját a jobboldalon.

A Die Welt című lap a határozati javaslat további elemeit ismertetve kiemelte, hogy a feltételezett szociális turizmus elleni küzdelem továbbra is fontos a CSU számára.
"Aki csak azért költözik Németországba, hogy kényelembe helyezze magát a szociális függőágyon, attól megtagadjuk a szociális juttatásokat" - idézte a kongresszusra készült dokumentumot a Die Welt online kiadása.

Németország az Egyesült Államok után a második számú bevándorlási célország a fejlett ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül. Az OECD hétfőn megjelent adatai szerint tavaly tovább emelkedett a bevándorlási hullám, 465 ezer ember telepedett le tartósan Németországban, ami a kétszerese a világgazdasági válság előtti utolsó évben, 2007-ben regisztrált szintnek. A bevándorlók háromnegyede valamely európai országból érkezett.
A külföldi állampolgárok száma 2013 végén 6,2 millió volt Németországban, a bevándorlócsaládból származó, de német állampolgársággal rendelkezők száma pedig 10,1 millió, vagyis nagyjából minden ötödik ember bevándorló hátterű a 80,5 milliós országban.

Öné a 340 millió?

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 49. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:

Nyerőszámok:

1 (egy)
3 (három)
7 (hét)
14 (tizennégy)
18 (tizennyolc)
42 (negyvenkettő)

Nyeremények:

Az 1 darab 6 találatos szelvényre 330 960 785;
az 5 találatos szelvényekre egyenként 395 835;
a 4 találatos szelvényekre 5250;
a 3 találatos szelvényekre 1450 forintot fizetnek.

Bihari Mihály: politikai téren sikeres volt a rendszerváltás

A politika és a jogállam terén sikeres volt a rendszerváltás, gyors és teljes volt az átalakulás, ám ugyanez nem mondható el a gazdasági és a szociális területekről - jelentette ki Bihari Mihály társadalomtudós, alkotmányjogász, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke, volt országgyűlési képviselő a negyedszázaddal ezelőtti eseményeket értékelve.

Bihari Mihály a Kósa Ferenc filmrendezővel, volt szocialista politikussal és Pozsgay Imre volt MSZMP-s, illetve MSZP-s politikussal közösen készült "Mi történt velünk. Magyarországi sorskérdések 1987-2014" című, az Éghajlat Kiadó gondozásában megjelent interjúkötete kapcsán nyilatkozott az MTI-nek.

A társadalomtudós kifejtette: a demokratikus jogállami berendezkedést, a többpártrendszert, a parlamenti váltógazdálkodást és a szabadságjogokat egy konszenzusos folyamat eredményeként viszonylag gyorsan alkotmányba és törvényekbe tudta foglalni a magyar politikai elit, a gazdasági és szociális rendszerváltás azonban több kormányzati cikluson át húzódott. Igaz ugyan, hogy ezek átalakítása a történelmi tapasztalatok szerint általában nehezebb, mint a politikai intézményeké, de ezen túlmenően ma már az is jól látszik, hogy e területeken jelentősen rontotta az ország helyzetét a politikai elit gyenge teljesítménye, aminek oka elsősorban a hozzáértés hiánya és az éles szembenállás. Ennek következményeként az egymást váltó kormányzati erők nem kellő körültekintéssel indították el az ország globális világrendszerbe történő bekapcsolódását, és így a társadalomnak több jutott e folyamat hátrányaiból, mint az előnyeiből.

A rendszerváltás előzményeit felidézve Bihari Mihály elmondta: az 1980-as években már nyilvánvaló volt, hogy a pártállami mechanizmus képtelen fejlődési pályára állítani az országot, az akkori hatalmi rendszer, bár korábban azzal az igénnyel jött léte, hogy meghaladja a többi társadalmi rendszert, e helyett totális válságba juttatta az országot a gazdaságtól az egészségügyön át az oktatásig. Mindeközben Kádár János még akkor is azt hangsúlyozta: nincs válság, csak néhány értelmiségi terjeszti ezt a nézetet.

Alapvetően új mozzanat volt a jelentős ellenzéki erőket felvonultató 1987-es lakiteleki találkozó, bár ezt akkor még maguk a résztvevők sem tudták - mondta a tudós, aki maga is előadó volt a másként gondolkodókat tömörítő tanácskozáson. Előadásának egyik központi gondolata volt, hogy - Ady Endrével szólva - valahol utat vesztett az ország. A szocializmus eszméje nem tudott a demokrácia és a magyarság eszméjével összekapcsolódni, és ebből a helyzetből, a kialakult strukturális válságból kell kiutat találni, a magyarság számára demokratikus úton a demokráciát megteremteni.

Miközben a hivatalos nyilvánosságban le sem lehetett írni Lakitelek nevét, a tanácskozás nyomán sorra jöttek létre azok az ellenzéki mozgalmak, amelyek a későbbi pártok csírái lettek - jegyezte meg Bihari Mihály.

A következő év, 1988 a változás és a változatlanság éve volt egyszerre: tavasszal alig mozdultak az események, a májusi pártértekezlet után azonban felgyorsult az átalakulás folyamata. A vezetésbe visszakerülő Pozsgay Imre benyújtotta a demokrácia csomagtervet a parlamentnek, és az elfogadta. Ennek köszönhetően a következő évben, 1989-ben életbe lépett az egyesülési, a gyülekezési, a sztrájk-, illetve lelkiismereti és gondolatszabadságról szóló törvény, majd pedig a népszavazásról szóló törvény - idézte fel Bihari Mihály, aki maga is részt vett a demokrácia-csomagterv kidolgozásában.

Mindeközben az állampárton belül éles harcot vívtak a keményvonalas Grósz Károly vezette erők és a reformszárny. Az MSZMP-reformkörök mozgalmában benne volt a lehetősége egy új demokratikus baloldali párt létrejöttének - fűzte hozzá Bihari Mihály.
Az állampárt és az ellenzéki erők részvételével a Nemzeti Kerekasztalban folyó tárgyalások akkor gyorsultak fel, amikor az MSZMP tárgyalódelegációjának vezetését a változásoktól elzárkózó Fejti Györgytől Pozsgay Imre vette át. Ezután sikerült néhány hét alatt megegyezni több fontos jogszabályról, ezek között volt alkotmány átfogó megújítása, valamint az Alkotmánybíróságról és a pártok gazdálkodásról szóló törvény - ismertette az alkotmányjogász.

Bihari Mihály elmondta, hogy az első, úgynevezett négyigenes népszavazás 1989-ben már alapvetően az MSZP által köztársasági elnöknek jelölt reformpolitikus, Pozsgay Imre ellen irányult, a népszavazási kampánynak az SZDSZ állt az élére, és a párt ennek köszönhetően lett országosan ismert politikai erő.

A szintén 1989-ben elfogadott választójogi törvény alapján 1990 tavaszán megtartották az első szabad választásokat, az Antall József által vezetett MDF győzött és a kisgazda, illetve a kereszténydemokrata párttal koalícióban kormányt alakíthatott. Ezt a legnagyobb kormánypárt és ellenzéki párt megegyezése, az MDF-SZDSZ paktum előzte meg, amely a kétharmados törvények számának csökkentésével és a kancellári rendszer, a konstruktív bizalmatlansági indítvány bevezetésével javította a kormányoldal helyzetét, így egyúttal az ország kormányozhatóságát, ugyanakkor a köztársaságielnök-választással a SZDSZ is erősíthette pozícióit. Az őszi önkormányzati választásokkal lényegében lezárult a politikai jogállami rendszerváltás - idézte fel a társadalomtudós, aki maga is alakítója volt a negyedszázaddal ezelőtti történelmi jelentőségű eseményeknek.