Az országgyűlésben a választópolgárok által oda küldött képviselőknek az volna a feladata, hogy a választóik érdekképviseletét tekintsék az elsődleges elvárásnak, különösen az egyéni választókerületből érkezettek érezzék ezt "törvénynek". Erre tettek esküt is.Természetesen a haza fejlődését szolgáló összes törvény nem lehet összhangban mindenki érdekével, sőt, egy kerületben lévő különbözőtársadalmi rétegek sem mindenben érdekazonosak. Nehéz a képviselői élet, mert e nagy feszültség "halmaz" igazságos, demokratikus elrendezése nehéz, de felemelő feladat.
A képviselők többsége alkalmas erre, hiszen őket a legnépesebb érdekcsoport a legrátermettebb, legjobban mérlegelni tudó, sok-sok területen már bizonyított "államférfiként" jelölte. Ezért a kisebbségek is megnyugvással vehetnék tudomásul az eredményt. Mit is vár el valójában a választópolgár a képviselőjétől? Én például nem várom el, hogy véleményt formáljon hadügyekben, makrogazdasági kérdésekben, alkotmányjogi problémákban, főleg ha történetesen nem az a szakmája. Elvárom azonban, hogy olyan ügyekben, amelyek a lakosság 100 %-át érintik és egyszerű a döntés, mint óvodában a záróünnepély, abban tájékozódjon, szerezze be a a többség véleményét. Elvárom, ha az üzletek vasárnapi nyitva tartását korlátozó javaslatot tárgyalja a parlament, akkor a választói többségének véleményével a zsebében üljön be a padsorba, szóljon hozzá, és szavazzon aszerint. Nem pedig ostoba pártalkuk alapján kialakult frakcióparancsra nyomogassa a gombokat. Ennyit szerettem volna üzenni a mi képviselőnknek a helyi lapban, de a helyi lapok nem közölnek olvasói véleményt. Főleg, ha ilyen "eltévelyedő".
