Szijjártó a köztévében érvel: Goodfriend igenis megmondhatná

Volna rá lehetőség, hogy André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője Magyarországon, magyar bíróság előtt tárja fel bizonyítékait és védje meg álláspontját a beutazási tilalommal kapcsolatban. Ezt mondta Szijjártó Péter kedden az M1 reggeli műsorában.

A külgazdasági és külügyminiszter kifejtette: a Bécsben 1961-ben aláírt nemzetközi szerződés rendelkezik a diplomáciai mentességről. Ez azt jelenti, hogy a diplomaták mentesek a fogadó ország joghatósága alól, de a küldő állam lemondhat bizonyos ügyekben a diplomácia mentességről.

Szijjártó Péter szerint ha egy magyar nagykövet nyíltan, nyilvánosan súlyos gyanúba keverné, fogalmazna meg súlyos vádat fogadó államának egy kormányzati tisztségviselőjével szemben, arra biztatná, hogy lemondva a diplomáciai mentességről, a fogadó ország szervei, bíróságai előtt bizonyítsa be igazát.

Együtt: Polt Péter nem is kért jogsegélyt!
Az Együtt felszólítja a legfőbb ügyészt, hogy haladéktalanul indítson átfogó nyomozást a korrupciós és kitiltási ügyekben. Szigetvári Viktor, az Együtt ügyvezető társelnöke szerint nem igaz, amit a Legfőbb Ügyészség állít: Polt Péter valójában nem kért jogsegélyt amerikai kollégájától a kitiltási botránnyal összefüggésben, a legfőbb ügyész csak informális tájékoztatást kért, aminek semmilyen kötelező következménye nincsen.

Hétfőn főnöke, Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés plenáris ülésén éles szavakkal szólította fel az amerikai ügyvivőt, hogy "legyen férfi", ne bújjon a diplomáciai mentesség mögé. A kormányfő azt is közölte: ha Vida Ildikó nem pereli be André Goodfriendet, a miniszterelnök leváltja őt a NAV éléről. Reagálásában, az MSZP-s Bárándy Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orbán Viktor által emlegetett pert nem lehet Magyarországon megindítani. Az egyetlen megoldás szerinte az, hogy a NAV elnöke vízumkérelmet nyújt be az Egyesült Államok nagykövetségénél.

André Goodfriend Twitter-bejegyzésében azt írta, az Egyesült Államok és Magyarország között kiváló a jogi együttműködés, beleértve a kölcsönös jogsegély-egyezményt.

Szerző

Havasi Bertalan: Egyre élénkebb a zsidó közélet Magyarországon

A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője - miután Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hazatért izraeli látogatásáról - azt közölte a távirati irodával, hogy az izraeli főrabbi úgy véli: Magyarországon egyre élénkebb a zsidó közélet.

Havasi Bertalan közleménye szerint eredményes és mindkét nép szempontjából hasznos tárgyalásokat folytatott Izraelben Semjén Zsolt, aki találkozott Jeruzsálem keresztény pátriárkáival, majd fogadta őt David Lau, az ország askenázi főrabbija.

A tájékoztatás szerint a főrabbi közölte, hogy "Európában két országban élénkült meg a helyi zsidó közélet, és vált aktívabbá a hívek tevékenysége, ez pedig Németország és Magyarország". 

Semjén Zsolt magyarországi látogatásra hívta meg a főrabbit, aki ezt nagy örömmel fogadta, mert - mint mondta - szeretné szorosabbra fűzni az izraeli vallásos zsidóság kapcsolatait magyar hittestvéreikkel, így nemcsak Budapestre, hanem a vidéki zsidó közösségekhez is szívesen ellátogatna tervezett magyarországi útján - közölte Havasi Bertalan.

Szerző

Kibírni, kibírni, kibírni...

Ha lenne rá módom, a legszívesebben nagy-nagy szeretettel megráznám Szász István kollégájuk kezét a "Kibírni, kibírni, kibírni ..." c. írásáért /2014. 11. 27./. A szerzőnek sikerült egy szóban kifejeznie a XX. századra jellemző magyar életérzést. Ez a szó a következő: kibírni. Valóban, a magyarságnak a múlt században sok mindent kellett kibírnia, rosszabb esetben túlélnie, hiszen az utolsó száz évet a diktatúrák sora jellemezte. A száz évből legalább 65 év telt el egyszemélyi uralomban. A század kereken első húsz éve a monarchia jegyében telt el, mely bár nem volt demokratikus, de diktatúra sem volt. A későbbi egyszemélyi uralmak közül az egyik keményebb volt, a másik engedékenyebb, de valamennyit ki kellett bírni. Nem volt könnyű, jó adag türelem kellett hozzá, mindazonáltal nagy gyakorlatra tettünk szert a kibírásban, ahogy erre Szász úr is joggal utal említett cikkében.

Nekem a Rákosi, illetve a Kádár-korszak jutott osztályrészemül. Előbbiben születtem, utóbbiban nőttem fel, szocializálódtam, töltöttem el fél életemet. Nem nyomorogtunk, nem kellett filléres gondokkal küzdenünk, hiszen szüleim keresetüket beosztották és így mindenre tellett, egy idő után azonban egyre zavaróbbá vált, hogy nem mondhattuk ki nyíltan, amit gondolunk, vagyis tartani kellett állandóan a szánkat. Akkor még fiatal voltam, a szerelemmel foglalkoztam, kevésbé a politikával. De így, túl a hatvanon, érettebb fővel, tapasztaltabban, megízlelve a valódi demokrácia szépségeit, sok-sok kortársammal együtt ismét úgy érzem, megint ki kell bírni egy újabb, az utóbbi évtizedek leggátlástalanabb rezsimjének mindent elnyomó uralmát. Ehhez már fáradt vagyok, de nem szabad feladni a reményt - és ezért harcolni kell -, hogy gyermekeink egy jobb, szebb világban, modern, Európához méltó országban fognak élni - ha igyekszünk talán mi, idősebbek is.

Szerző
Témák
Szerintem