A monetáris tanács megítélése szerint az aktuális kamatszint támogatja az inflációs cél középtávú elérését, és biztosítja a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését, ezért nem látta indokoltnak annak megváltoztatását. Az MNB előrejelzési feltételeinek teljesülése mellett a középtávú inflációs cél elérése a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat - olvasható a jegyzőkönyvben.
Tovább folytatódhat a magyar gazdaság növekedése a tanács szerint. Hozzáteszik, hogy az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, és a hazai reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de dezinflációs hatású marad. A belső kereslet élénkülése ellenére, a külső piacok elhúzódó kilábalása miatt a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat. A foglalkoztatás növekedése mellett a munkanélküliség továbbra is meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott, hosszú távú szintjét. Az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat.
A középtávú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, amihez hozzájárul a tartósan alacsony külpiaci infláció, a nyersanyagárak és az importált infláció visszafogott alakulása, a kihasználatlan kapacitások nagysága, az alacsony bérdinamika, az inflációs várakozások mérséklődése, valamint a szabályozott energiaárak több lépcsőben végrehajtott csökkentése.
A magyarországi reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, az alacsony infláció tartósan fennmaradhat a jegybank szerint. Azonban a konjunktúra élénkülésével a belső kereslet oldaláról érkező dezinflációs nyomás fokozatosan gyengül, és az infláció az előrejelzési időszak második felében érheti el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalék körüli értéket.
A jegyzőkönyv szerint néhány tanácstag úgy vélte, hogy bár némileg erősödtek a lefelé mutató kockázatok, a monetáris politikai irányultság megváltoztatása nem indokolt, az alapkamat tartása növeli a jegybank hitelességét és kiszámíthatóságát, valamint illeszkedik a korábbi kommunikációhoz. Több tanácstag kiemelte, hogy véleményük szerint nem indokolt a tartósan laza monetáris politikai irányultság és a jelenlegi alapkamat módosítása, mert érdemi makrogazdasági változás nem következett be, ami módosította volna az inflációs környezetet.
A monetáris tanács megítélése szerint a magyar gazdaság bővülése a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetű lehet, és a belső kereslet növekedéshez való hozzájárulása egyre jelentősebb lehet. Az EU-források növekvő felhasználása, illetve a növekedési hitelprogram miatt is enyhülő hitelkorlátok elősegítik a beruházások élénkülését.
A jegybank várakozásai szerint a háztartások fogyasztása is fokozatosan élénkülhet, főként a rendelkezésre álló jövedelem reálértékének várható bővülése és az egyre mérsékeltebben jelentkező adósságleépítési kényszer eredményeként, azonban a megtakarítási hajlandóság a közeljövőben is a válság előtti szint felett maradhat. A harmadik negyedévben a foglalkoztatottság nőtt, amelyhez a közfoglalkoztatottak számának emelkedése is érdemben hozzájárult.
A nemzetközi befektetői hangulat többnyire kedvezően alakult az elmúlt hónapban, ami főként az Egyesült Államok kedvező makrogazdasági adataival, a japán jegybank monetáris lazításával, valamint az olajárak folytatódó csökkenésével magyarázható. A hazai kockázati mutatók enyhén javultak, Magyarország sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő bruttó külső adósságállomány. A tanács szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.
Összességében a monetáris tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás középtávon mérsékelt maradhat. A negatív kibocsátási rés a monetáris politika horizontján fokozatosan záródik, így előretekintve a reálgazdaság dezinflációs hatása mérséklődik.
A tanács következő kamatmeghatározó ülését 2014. december 16-án tartja.
