Elekes Éva;

terrorizmus;Fehér Ház;George W. Bush;washingtoni szenátus;Dianne Feinstein;

2014-12-11 06:31:00

Brutális módszerek, sovány eredmény

Újra kinyitotta a Bush-kormányzat által külföldi államok területén létesített titkos CIA-börtönök dossziéját a washingtoni szenátus hírszerzési bizottsága. Az Egyesült Államokat ért, 2001. szeptember 11-i terrorcsapások nyomán hirdette meg George W. Bush a terrorizmus elleni háborút. E „háború” keretében sok olyasmi is megtörtént, amit utólag maguk az amerikaiak is megkérdőjeleznek. Mivel 2015 januártól a demokraták számos szenátusi bizottság éléről kénytelenek leköszönni, most „kiseprik a padlást”, a külügyi bizottság elmaradt nagyköveti és egyéb kinevezéseket hagyott jóvá sürgősséggel, a hírszerzési bizottság pedig közzétett sok éve folytatott vizsgálatának megállapításaiból annyit, amennyit a nemzetbiztonsági érdekek sérelme nélkül közzétehetett.

Világszerte megszigorították az amerikai képviseletek, a külföldön szolgáló amerikai katonák, bázisok védelmét azt követően, hogy a Fehér Ház, a külügyminisztérium és a kongresszusi illetékesek megállapodtak, nem halogatják tovább a mintegy 6300 oldalas jelentés összefoglaló részének közzétételét.

A washingtoni kormányzat jelentős nemzetközi felháborodástól tartott a jelentésből megismerhető, megdöbbentő, brutális részletek miatt.

John Kerry külügyminiszter még múlt pénteken is győzködte Dianne Feinsteint, a hírszerzési bizottság leköszönő vezetőjét, hogy álljon el szándékától, s halassza el a dokumentum nyilvánosságra hozását, mivel az amerikai biztonsági érdekeket sért, életeket sodorhat veszélybe.

Figyelmeztette a bizottság tagjait a jelentés publikálásának veszélyeire James R. Clapper hírszerzési igazgató is, ugyanakkor közölte, hogy támogatja a történtek feltárását.

A kaliforniai szenátorasszony 14 éve tagja a hírszerzési bizottságnak, 2009 óta állt az élén, s megfogadta, mindenképpen közzétesz a sokkoló jelentésből annyit, amennyit a Fehér Ház, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA),illetve a különféle biztonsági szolgálatok engedélyeztek.

Feinstein a Los Angeles Times-nak adott interjújában hangsúlyozta, aki elolvassa a jelentést, mindent megtesz azért, hogy a benne foglaltak ne ismétlődhessenek meg.

A kaliforniai szenátor januárban észak-karolinai republikánus kollégájának, Richard M. Burrnek adja át a stafétabotot a hírszerzési bizottság élén, amely tucatnyinál több ügynökséget felügyel.

Feinstein támogatta a NSA széleskörű lehallgatási programját, a célzott dróntámadásokat, de úgy véli, a titkos börtönökben történtekre nem volt szükség.

A 2015 januárig még demokrata többségű hírszerzési bizottság idén márciusban megszavazta, hogy a több mint ötszáz oldalas kivonatot elküldik a Fehér Háznak és a különféle ügynökségeknek jóváhagyásra, azóta folyt a vita arról, közzétehetők-e a CIA tevékenységére nézve súlyosan elítélő megállapítások, nyilvánosságra hozzák-e és mikor a dokumentumot.

A kínzás határát súroló, fokozott keménységű vallatási technikák alkalmazását még Bush elnök hivatali idejében, 2007-ben leállították.

Az iraki Abu Graib börtönben készült sokkoló fotók nyomán kirobbant botrány azonban nem felejtődött el.

Az Obama-kormányzat hivatalba lépését követően bezáratta a titkos CIA-börtönöket, megtiltotta a kínzás határán mozgó vallatásokat, de ezeket – figyelmeztetnek a demokrata honatyák – egy következő elnök egy tollvonással módosíthatja, mivel nem iktatták törvénybe.

Már idén márciusban kiderült – a Washington Post ugyanis előzetesen betekintést nyert a dokumentumba –, hogy a jelentés arra a megállapításra jut: a CIA évekig félrevezette a kormányzatot és a közvéleményt vallatási módszereit illetően.

Titkolta, hogy milyen brutális technikákat alkalmaztak, túlértékelte e módszerek eredményességét, s azt állította, kulcsfontosságú információkhoz jutottak a ma már egyértelműen kínvallatásnak minősített módszereikkel.

Valójában számos értékes hírszerzési információt a foglyok még azt megelőzően elárultak, hogy vízbefolytásos technikával vagy más módon további részeteket próbáltak belőlük kicsikarni.

A CIA ugyanakkor azt állítja, a jelentés elfogult, annál is inkább, mivel egy részét a konkurrens ügynökség, az FBI egy volt ügynöke írta, aki maga is vezetett kihallgatásokat.

A titkos CIA-börtönök és vallatási technikák ügyében kezdett vizsgálat eredetileg kétpárti részvétellel indult, de a republikánus szenátorok rövid idő elteltével kivonták magukat a munkából.

A hírszerző ügynökség azzal védekezik, hogy három al-Kaida vezető – Hálid Sejk Mohammed, Ammal al-Balucsi és Hasszán Ghul – vallatása nyomán kulcsfontosságú információkhoz jutottak, s a vallatások során szerzett értesülések segítségével sikerült a terrorszervezet rejtőzködő első emberének, Oszama bin-Ladennek a nyomára bukkanni.

Az elkészült jelentés a 2002-2007 között történteket dolgozta fel, több mint ötéves munkával, 40 milliós költséggel. Mintegy 6,3 millió dokumentumot, kihallgatási jegyzőkönyvet, egyéb feljegyzést tanulmányoztak át.

A jelentés első alkalommal nevezi meg azt a 119 terrorizmussal gyanúsított személyt, akiket a titkos CIA-börtönökben tartottak fogva, s mintegy harmadukat vetették alá a „fokozott keménységű” vallatási módszereknek.

Feinstein a dokumentumot bemutatva a szenátus előtt felidézte a 2001. szeptember 11-i terrortámadás tragédiáját, s a sokkot követő közhangulatot. Hangsúlyozta, hogy a jelentés célja korántsem a CIA munkájának általános elítélése.

A kaliforniai szenátor ugyanakkor rámutatott, a hírszerző ügynökség hátráltatta a bizottság vizsgálódását, s legalább három alkalommal behatolt a számítógépeikbe, és módosította a dokumentumaikat. Válaszjelentésében a hírszerző ügynökség kitart amellett, hogy a módszereik törvényesek, hatékonyak, eredményesek voltak.

Barack Obama amerikai elnök az NBC-nek adott interjújában hangsúlyozta: „A jelentés megerősítette véleményemet, hogy ezek a kíméletlen módszerek összeegyeztethetetlenek nemzetünk alapértékeivel, nem segítik elő a terrorizmusellenes harcot, s nem szolgálják nemzetbiztonsági érdekeinket”.

A demokrata elnök szerint az előző adminisztráció kapkodva, koordinálatlanul, s a felelősségeket nem tisztázva állította fel a 9/11-es traumát követően a programot, nem számolva annak következményeivel.

Az elnök a jelentést kommentáló közleményében hangsúlyozta: „Ezek a vallatási technikák nagy mértékben rontották az Egyesült Államok nemzetközi megítélését és megnehezítették az amerikai érdekek képviseletét szövetségeseinkkel és partnereinkkel. Elnökként ezért továbbra is mindent meg fogok tenni, hogy soha többé ne alkalmazhassuk ezeket a módszereket.”

Az ENSZ és emberi jogi csoportok sürgetik, hogy állítsák bíróság elé a vitatott vallatásokban részt vett kormányhivatalnokokat, az Obama-kormányzat azonban már jelezte, hogy ilyen vizsgálat nem lesz.

A szenátusi jelentésből kitakarták a neveket, csak a Bush-kormányzat néhány magas rangú illetékesét említik név szerint. A dokumentumból kiderül, hogy magas szinten engedélyezték a durva kihallgatási módszerek bevetését, s azok némelyike túllépte a határt.

Az Egyesült Államok részese a kínzást tiltó nemzetközi egyezménynek, amely tiltja, hogy „fizikai károsodást” okozzanak a kihallgatott személyeknek.

A CIA-ügynöknek ugyanakkor a „cég” ügyvédei szabták meg, hogy meddig mehetnek el, hol húzódik a „törvényesség” határa. A jelentés szembesíti az ügynökség vezetőit nyilvános nyilatkozataik és a tények ellentmondásával, ugyanakkor nem tartalmaz javaslatot felelősségre vonásra.