Tizenegy civil szervezet levélben kérte kedden Székely László ombudsmant, hogy "az alapjogi visszásság közvetlen veszélyére tekintettel" szólaljon fel a parlamentben a köznevelési törvény azon módosítása ellen, amely lehetővé tenné a roma és nem roma gyerekek elkülönített oktatását. Mint lapunk is megírta, a kormány által benyújtott, mindenféle társadalmi és szakmai egyeztetést nélkülöző törvénymódosítási javaslat a jogvédők szerint bizonyos esetekben engedélyezné a szegregált oktatást. A civilek figyelmeztetnek: a rendelkezés súlyosan alkotmányellenes, valamint ellentétes az Európai Unió faji egyenlőségi irányelvével, nemzetközi egyezményekkel, az egyenlő bánásmódról szóló magyar törvénnyel. A levél aláírói közül hárman - az Esélyt a hátrányos helyzetű gyerekeknek Alapítvány (CFCF), az Európai roma jogok központja (ERRC) és a Romaversitas - korábban ugyancsak levélben kérték az országgyűlési képviselőket, voksoljanak a tervezett módosítás ellen.
Kedden maga Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter sem maradt ki a jóból: éppen a Polgári Magyarországért Alapítvány az emberi jogok világnapja alkalmából rendezett konferenciáján szeretett volna belekezdeni záróbeszédébe, amikor a rendezvényt a szegénység és a szegregált oktatás ellen tüntető aktivisták zavarták meg. A fiatalokat a biztonsági őrök ki akarták tessékelni a teremből, ám a miniszter gyorsan az emelvényre szólította őket, mondván: "demokrácia van, hallgassuk meg őket". A csoport vezetője, Misetics Bálint - aki A Város Mindenkié csoport aktivistájaként, valamint a Fidesz-székház 2013-as elfoglalása kapcsán vált ismertté - kijelentette, hogy tiltakoznak "mindazon intézkedések ellen, amelyek következtében Magyarországon egyre kiterjedtebb és egyre mélyebb a szegénység, és amelyek szélsőséges mértékben növelik a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ezek közül is külön a köznevelési törvény tervezett módosítása ellen, ami ismét törvényesítené a faji apartheidet, vagyis az iskolai szegregációt".
Ezt követően az aktivisták közösen olvasták fel a CFCF petícióját, amely megemlíti, hogy Balog a nyíregyházi Huszár-telepi iskola ügyében teljes mellszélességgel kiállt a szegregáló iskolafenntartó mellett. Mindehhez Misetics - mintegy zárszóként - hozzátette: Balog leginkább azzal tisztelné meg az emberi jogok világnapját, ha lemondana tisztségéről. Az emberi erőforrás miniszter akkor nem reagált az elhangzottakra, ellenben sietve letessékelte az aktivistákat a pódiumról. Néhány órával később azonban kiadták a minisztérium hivatalos közleményét, amelyben "a sajtóban megjelent rosszindulatú és alaptalan híresztelésekre" reagálva kijelentik: a kormány elítéli a szegregációt, a módosító javaslat fő célja pedig az, hogy a köznevelési törvényt összehangolja az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénnyel. "A tervezett törvénymódosítás nem teszi lehetővé a gyermekek elkülönítését, éppen hogy megfelelő keretszabályokat kíván biztosítani a hatályos törvények betartásához" - írják.
Szakértők szerint azonban nem alaptalan a jogvédők aggodalma. Muhi Erika, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója a Roma Sajtóközpontnak azt mondta: a miniszter maga is többször nyilatkozott a "szeretetteljes szegregációról", ami mind jogilag, mind szakmailag nonszensz. "Nem ez az első alkalom, hogy a kormány a meglévő szabályozást az elkülönítés érdekében fel akarja puhítani" - tette hozzá. Szüdi János oktatási szakértő pedig úgy véli, a javaslat indokolatlan - írja a Hír24 - hiszen "olyan sajátos feltételeket kíván szabályozni, amelyek már jelenleg is megnyugtatóan rendezettek, ráadásul három törvényben is, melyek közül kettőt minősített többséggel fogadtak el, tehát nincs helye kormányszintű szabályozásnak".