Mégsem barnamedve pusztította el a juhokat a Nógrád megyei Karancskeszihez tartozó Lászlóvölgyön.
A megtalált három juhtetemen felismerhető sérüléseket ugyanis, ahogyan az a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága által elvégzett vizsgálatokból kiderült, egy kutya okozta.
Ezenkívül pedig biztosan kijelenthető az is, hogy eddig Magyarországon medve által okozott káreset nem történt.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jövőben nem fordulhat elő medvetámadás. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai éppen ezért a múltban már több javaslatot is tettek, hogy az érintettek hogyan védjék meg vagyonukat a ragadozókkal szemben.
Eszerint, ahogyan az hivatalos oldalukon is szerepel, a legalapvetőbb intézkedés a megfelelő villanypásztor beszerzése és alkalmazása. Tanácsos ezeket a medve számára jól láthatóan elhelyezni, valamint emellett úgynevezett szagos csalikat használni.
Az állat így az őt érő nagyfeszültségű áramütéstől hamar rájön, hova nem szabad mennie. Ezek mellett természetesen lehet és célszerű további óvintézkedést is tenni, amelyek biztonságot nyújtanak.
Ilyen lehet például a lamellás műanyag csíkokból álló „rémzsinór” használata, amely a rendszertelen hangot adó fémszálaival riasztó hatást vált ki az állatban. De ehhez persze nem feltétlenül van szükség fémszálakra, elég lehet több egyszerű sörös, vagy a műanyag palack is.
Számos lehetőség kínálkozik tehát a védelemre, de ha ezek mégsem elérhetőek, akkor kiváló módszer lehet a vagyontárgyak visszahajló felső résszel rendelkező kerítésének megépítése, a mozgásérzékelőkkel összekapcsolt, hangot adó riasztók alkalmazása, vegyi védekezésként pedig a vadriasztó szerek használata.
És természetesen a hagyományos pásztorkodás „eszközei”, a felkészült juhászok és a megfelelően kiképzett nagytestű őrzőkutyák is hasznosak lehetnek.
Kiegészítő védelmi hatása lehet viszont, különösen nyájak esetében a nagyobb testű patások (pl. szamár) nyáj melletti legeltetésének.
A védekezést egyébként törvény is előírja, amely szerint, ha védett vagy fokozottan védett állat másnak kárt okoz, a gazdálkodó feladata az esetleges kár megelőzése.
Erre a célra azonban nem feltétlenül kell magának a gazdának megtennie a megfelelő lépéseket, kérheti a természetvédelmi hatóság szakmai segítségét, vagy rajtuk keresztül a kellő szakértelemmel rendelkező szerv közreműködését.
A kár bekövetkeztekor pedig, a jogszabály adta keretek között, a gazdálkodó jogosult a kártalanításra.
