Polt a korrupt országról

Nőtt az emberölések száma, a korrupciós bűncselekményeké, és egyre több a regisztrált elkövető is - ez derült ki a legfőbb ügyész 2013-at, illetve összességében az elmúlt öt évet érintő parlamenti beszámolójából. Polt Péter szerint ennek ellenére „konszolidált kriminalitási helyzet” alakult ki Magyarországon, holott kifejtette: tavaly 138 szándékos gyilkosság történt, míg 2012-ben még 113 (az elmúlt években 2011-ben volt a legmagasabb, összesen 142). Noha 2009-2011 között 120 ezer körüli volt a regisztrált elkövetők száma (2010-ben 129 945, egy évvel később 120 529), a 2012-es látványos javulást (108 306) a tavalyi adatok rontották, akkor 109 876 tettes került a hatóságok látókörébe.

Igazán kiugró a korrupció növekedése: 2013-ban 1105 ilyen esetet regisztráltak, az előző évben 828 ilyen bűncselekményt rögzítettek. (2010 óta több, mint a duplájára nőttek a közélet tisztaságát kikezdő esetek: akkor még 481 ilyen volt, egy évvel később már 738.) Ezen belül a hivatali vesztegetések a „legnépszerűbbek”: egy év alatt 192-ről 590-re, több mint háromszorosára emelkedett az ilyen esetek száma. Vagyis, nem csak, hogy sokan vélik úgy, hogy a lefizetés a hivatalos ügyek motorja, de minderre fogadókészség is van.

Polt elejtette, hogy a „szervezetszerűen, a hivatali, a közigazgatási és a gazdasági szféra szereplőinek érintettségét is felvető” gazdasági bűncselekmények „száma és súlya nő”.

Ehhez képest arról beszélt, hogy az ügyészség törvényesen és „hatékonyan” dolgozott - bár elismerte, mindig van mit javítani. Igaz, a nyomozó hatóságok határozatai ellen benyújtott panaszok száma érdemben nem változott, évek óta 45 ezer körül van, noha 2010 előtt éveken át 40 ezer, de tíz éve még 10 ezer körüli volt ez az adat. Összességében a regisztrált bűncselekmények száma nem nőtt, bár az elmúlt öt évben 2012-ben volt a legtöbb - 472 ezer -, tavaly „csak” 377 ezer 829.

Mindezt viszont Polt Péter teljes érdektelenség mellett fejtegette a parlamentben - a Fidesz-KDNP-nek mindössze négy képviselője volt jelen a szocialisták mellett.

Ugyancsak beszámolt az Országos Bírósági Hivatal működéséről Handó Tünde elnök, aki szerint a perek 93 százaléka egy éven belül befejeződik, az elsőfokú polgári peres ügyek pedig átlagosan 97 napig tartanak. Azt mondta: 2011-hez képest ugyan 65 százalékkal több ügy érkezett a bíróságokhoz tavaly, a lezárt ügyek száma 67 százalékkal emelkedett. Tavalyról az önkormányzati normakontroll szélesedését és a jogegységi döntéseket emelte ki Darák Péter, a Kúria elnöke: előbbiekre elsősorban kormányhivataloktól érkeztek beadványok, a 76 kérés közül 54-et bíráltak el érdemben, 29 esetben állapítottak meg törvényellenességet.

Szerző

Önmaga koronázására készül Orbán

Publikálás dátuma
2014.12.11. 06:00
Áder János államfő és Orbán Viktor kormányfő – az elnök jogkörei már ma is erősek, a személyen is múlik, hogyan él velük FOTÓ: N
Bár Orbán Viktor a napokban azt állította, nincs már jelentősége a kétharmadnak a következő években, a minősített többség információink szerint kulcskérdés a kormányfő számára. A prezidenciális rendszer alapjait érintő "építkezés" zajlik ugyanis a Miniszterelnökségen, ezért van szükség a Lázár János által vezetett hivatalhoz központosítani a különböző szakpolitikai és gazdasági hatásköröket, melyek aztán gyakorolhatatlanná válnak majd államfői jóváhagyás nélkül - állítják a Népszava kormánypárti forrásai. Úgy tudjuk, Orbán az elmúlt időszak fejleményei és pártja népszerűségvesztése miatt egyre biztosabb abban: 2017-ben átülne az államfői székbe, s megerősített elnöki jogkörökkel irányítaná a kormányzást.

A veszprémi időközi választás tétjét firtató kérdésre Orbán Viktor a múlt heti rádióinterjújában azt állította, a kétharmadnak a mostani helyzetben nincs jelentősége, nem ismer olyan problémát, amelyet 2010-2014 között ne oldottak volna meg a kétharmaddal. Csakhogy a Népszava kormánypárti forrásai szerint a miniszterelnök éppenséggel az alaptörvény újabb, átfogó módosítására készül, méghozzá az államfői jogkörök kiszélesítése, s a prezidenciális rendszer korábban tagadott bevezetése céljából.

Több forgatókönyvet is kidolgozott már Orbán arra, miként menekítse át hatalmát az eddigi és a jövőben várható népszerűségvesztés "orvoslására" - állítják forrásaink, akik szerint a kormányfő legújabban az alaptörvény és a kormányzati struktúrát meghatározó törvények módosításával a mai miniszterelnöki jog- és feladatkörökkel ruházná fel a mindenkori köztársasági elnököt. E jogi konstrukció Európa legerősebb elnöki rendszerét eredményezheti, amelyben a mai Miniszterelnökség alá rendelt, az utóbbi időben egyre gyarapodó döntési jogkörök - amelyek a kormányzati koordinációtól a külpolitika legfontosabb, uniós politikát érintő kérdéseiig terjednek - lényegében egy "gyenge végrehajtó apparátussá" lépnének vissza, egy a mainál szintén gyengébb miniszterelnök irányítása alatt.

Megírtuk: négy és fél év alatt nyolcszorosára nőtt a Miniszterelnökség létszáma, és a kancelláriát vezető Lázár János miniszter kezében immár több mint 110 kormányzati feladat összpontosul, a polgári titkosszolgálatok irányításától egészen a vidékfejlesztésig, vagy éppen a brüsszeli diplomáciai testület irányításáig. Eközben a kormánypárti, illetve a kabinettagoktól elhangzott nyilatkozatokból folyamatosan megerősítést nyer: Orbán nélkül ma lényegében egyetlen szakpolitikai döntés sem születhet. Magyarán hiába felelnek névleg miniszterek a rájuk bízott területekért, a kormányfő a végletekig központosította hatalmát. S noha a szakértők állítják: egyetlen elnöki vagy félelnöki rendszer sem működik parlamenti többség nélkül, azaz a választói akarattal szemben nem tud kormányozni egyetlen államfő sem, valójában már ma olyan komoly, a gazdaságot és a jogalkotást érintő kérdéskörök kerültek a kormány, illetve a kormányfő rendeleti jogkörébe, melyek blokkolásával az ország lényegében működésképtelenné válna.

Éppen egy ezekre ható alaptörvényi funkció alkotmányjogi előkészítése zajlik jelenleg információink szerint a kancellária egyes műhelyeiben, Orbán ugyanis "a legrosszabbra kíván felkészülni", méghozzá azzal a kommunikációs trükkel, hogy a mindenkori, pártok fölött álló államfőre bízná a politikai kormányzás kontrollját, természetesen az ország stabilitása érdekében.

Emlékezetes, Orbán néhány éve (2012-ben) a Kúrián éppen ilyen érveléssel állt elő, amikor elárulta: az alkotmányozás során számos érv szólt amellett, hogy Magyarország áttérjen a prezidenciális, elnöki rendszerre, de végül történeti és jogtiszteleti okok miatt maradtak a parlamentarizmusnál. Akkor úgy fogalmazott: "mi a parlamentarizmust ismerjük, ehhez értünk, s valószínűleg nem rendelkezünk azzal a képességgel, amellyel kezelni tudnánk a legitimáció szempontjából egymással rivalizáló elnök és a parlamentáris rendszer egymáshoz való viszonyából fakadó konfliktusokat". Csakhogy a most előkészíteni tervezett alkotmány- és jogszabály-változtatások - forrásaink szerint éppen azt szolgálnák, hogy az államfő, mint a pártpolitikai fölött álló személy erőteljesebb kontrollt gyakorolhasson a parlament, sőt, a "politikai szempontoktól elvonatkoztatni képtelen" kormány fölött. Mindezt pedig 2017 után az elnökválasztás közvetlenné tételével, magyarán egy megerősített államfői legitimációval támasztaná alá Orbán.

Az államfő-választás közvetlenné tételét érintő felvetés azért is hátborzongató, mert lapunk is beszámolt arról, hogy a nyáron egy rejtélyes felmérést készített a Forsense Intézet az európai parlamenti választások után arról, milyen fogadtatása lenne, ha átalakulna Magyarország közjogi berendezkedése és a köztársasági elnököt közvetlenül választanák. Az Index írta meg, hogy a rendszeres állami megbízásokhoz jutó cég nem volt hajlandó elárulni, hogy ki volt a kutatás megrendelője, csak annyit közölt, hogy nem a Miniszterelnökség. A felmérés arra keresett választ, hogy a választók továbbra is a parlamentre bíznák-e az elnök megválasztását, vagy jobbnak tartanák, ha közvetlenül szavazhatnának az államfő személyére. Rákérdeztek arra is, mennyire elégedettek a válaszadók a köztársasági elnök tevékenységével, és hogy Áder Jánost, Sólyom Lászlót, Bajnai Gordont, vagy Orbán Viktort látnák szívesebben államfőként. A kutatás eredményeiről máig nem publikáltak semmit. Ráadásul a közvetlen elnökválasztás bevezetésében partnerekre találhat az ellenzéki pártok körében is. A szocialistáktól sohasem volt idegen az államfő nép általi választásának gondolata; a rendszerváltáskor az egykori MSZMP még ebben a konstrukcióban gondolkodott, de emlékezetes az is, amikor 2004-ben Medgyessy Péter miniszterelnök - amerikai tanácsadókra hallgatva - bedobta a közvetlen elnökválasztás ötletét. De a mai MSZP-ben is vannak, akik támogatnák a közvetlen államfő-választást, épp azzal az indokkal, hogy ezáltal megakadályozható lenne Orbán 2017-es elnökké választása. A Fidesz elnöke azonban 2017-ben még a mostani szabályok szerint - parlamenti választással - ülne át az államfői székbe, majd ezután módosítanák az alkotmányt, bevezetve a közvetlen elnökválasztás intézményét.

Megírtuk azt is: lényegében egy új hatalmi berendezkedés megteremtésének igényéről beszélt Orbán már Tusnádfürdőn. Az elhíresült, illiberális beszédben elhangzott: a jóléti állam és társadalmi rendszer kimerítette tartalékait, ebben a pillanatban sikertelenségre ítélt a rendszer, amin változtatni kell. Tovább nem elodázható feladatként jelölte meg "annak az államnak a kitalálását, ami a leginkább képes egy nemzetet sikeressé tenni", s Orbán azt is egyértelművé tette, ez a jogállami berendezkedés átstrukturáláslávával jár majd. Terveit illetően azt mondta, "a jövő lényege, hogy bármi megtörténhet. És a bármit elég nehéz definiálni."

Ma is jelentős államfői jogkörök
- Kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett
- A Magyar Honvédség főparancsnoka
- Képviseli Magyarországot itthon és külföldön
- Összehívja az Országgyűlés alakuló ülését
- Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein
- Törvényt, törvénymódosítást, új alkotmányt, valamint alaptörvény-módosításokat kezdeményezhet
- Országos népszavazást kezdeményezhet, kitűzi az országos referendumokat
- Kitűzi az országgyűlési, az önkormányzati, valamint az európai parlamenti voksolás időpontját
- Különleges jogrendet érintő döntéseket hozhat, rendeleti úton
- Feloszlathatja az Országgyűlést, ha az nem fogad el időben költségvetést
- Feloszlathatja az Országgyűlést, ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg
- A parlament által elfogadott alaptörvényt és alaptörvény-módosításokat, az azok megalkotására vonatkozó eljárási követelmények sérelme miatt megküldheti az Alkotmánybíróságnak (Ab)
- Az elfogadott törvényeket, törvénymódosításokat megküldheti az Ab-nak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek, azaz alkotmányos és politikai vétót is emelhet
- Javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére
- Kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, a Költségvetési Tanács elnökét, és az önálló szabályozó szervek vezetőit
- Kinevezi a hivatásos bírákat, az egyetemi tanárokat, valamint a tábornokokat
- Megbízza az egyetemek rektorait
- Megerősítheti tisztségében az MTA- és az MMA elnökét
- Elismeri a nemzetközi szerződések kötelező hatályát
- Megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket
- Kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz
- Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát
- Dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben

Szakértők: nincs is alkotmánymódosítási kényszer

A Népszava még nyáron, a kormányfő tusnádfürdői beszéde után szakértőket kérdezett az elnöki rendszer bevezetésének esélyeiről. Az ott bejelentett "új hatalmi berendezkedés" ugyanis már egy prezidenciális szisztémára utalt. Mindehhez csak apróbb alkotmány- és törvénymódosításokra van szükség - állította akkor a jogszociológus. Fleck Zoltán úgy vélte, amennyiben a Fidesz-KDNP közvetlenné teszi az államfőválasztást, azzal lényegében már félelnöki, vagy akár teljesen prezidenciális rendszer vezethető be Magyarországon. Alapvetően minden olyan hatáskör, ami az elnök parlament-ellenőrző és -kontrolláló szerepkörét erősíti, párhuzamosan növeli az államfői pozíció súlyát is - mondta a felvetésre Fleck.

Általában a Franciaországban történt államfői hatáskörváltozásokat szokták példaként hozni, azt azonban rendre elfelejtik, hogy más nemzeti hagyományok, más köztársaság-kultúra jellemző a franciákra, mint a magyarokra. Ott ugyanis az egyszemélyi irányítású és befolyású államszervezet nem okozta a köztársaság válságát, ellenben nálunk már ma is a független hatalmi ágak szétválasztásának krízisét éljük, a kormány és a parlament, illetve az igazságszolgáltatás nem képesek kölcsönösen ellenőrizni egymást - emlékeztetett. Fleck szerint ebből következik, hogy az elnöki rendszer felé való elmozdulásnak a mai viszonyok ismeretében egyetlen célja lehet: Orbán karrierálma, illetve személyes ambíciója, amely már saját pártja bukása utánra is szól. A jogszociológus ugyanakkor úgy vélte, már ma is erőteljes államfői hatásköröket ír elő az alaptörvény. "Annak, hogy ma közjogi értelemben mégsem domináns az elnök, inkább személyes és politikai okai vannak" - fogalmazott, utalva arra, hogy az államfő lényegében bármikor akadályozhatja a törvényalkotást. Fleck szerint éppen ezért az államfői intézmény inkább azzal erősödhetne, ha a Fidesz-KDNP közvetlenné teszi a köztársasági elnök megválasztását, azaz a jövőben az államfő személyéről nem a parlament dönt majd, hanem a választópolgárok. Ez ugyanis megváltoztatja majd a mindenkori államfő legitimitását, aki nyilván bátrabban gyakorolhatja jelenlegi, akár a törvényalkotás tartalmi befolyásolására is képes jogköreit, mondván: a politikai váltógazdaság fölött áll.

Ezzel értett egyet még a nyáron Szentpéteri Nagy Richard is, aki lapunknak arról beszélt, az elnöki rendszer felé ellépés valóban várható. Ám a politológus szerint nem a szó valódi értelmében vett elnöki rendszer készül, mint az amerikai vagy az argentin, ahol nincs miniszterelnök, csak elnök, hanem az úgynevezett "félelnöki". Az elnevezés Maurice Duverger nevéhez fűződik, aki a francia prezidenciális rendszerre dolgozta ki a fogalmat, amelyhez hasonló Magyarországon, a köztársasági kultúra különbözőségei miatt nem jöhet létre. Noha Szentpéteri szerint Orbán már 2010-ben szívesen lett volna államfő, pártja támogatottsága miatt erre nem volt szüksége hatalmon maradásához. Ugyanakkor a 2017-es államfőválasztásra világosan kiderül majd, hogy valóban félelnöki rendszerben gondolkozik-e Orbán. Szentpéteri szerint sem szükséges ehhez közjogi értelemben "tovább menni", nincs alkotmánymódosítási kényszer, sőt, az államfőválasztás közvetlenné tétele is ráér még egy elnöki ciklust. Emlékeztetett, Putyinnak sem volt, illetve nincs szüksége ehhez alkotmánymódosításra, a francia Charles de Gaulle pedig szintén csak az első, hétéves elnöki ciklusa után írt ki - alkotmányellenes - népszavazást arról, hogy közvetlenül válasszák-e a köztársasági elnököt. Ugyanezt Orbán is eljátszhatja - vetette fel Szentpéteri.

Szerző

Zuhan Orbán és a Fidesz

Publikálás dátuma
2014.12.10. 22:06
Orbán Viktor FOTÓ: Tóth Gergő
Soha nem látott népszerűségvesztést szenvedett el a Fidesz a Medián november végi felmérése szerint; a kormánypárt támogatottsága egy hónap alatt 38-ról 26 százalékra esett a teljes népességben. Orbán Viktor kormányfő még nagyobbat bukott, kedveltsége 48-ról 32 százalékra zuhant.

Egyetlen hónap alatt 12 százalékponttal esett a Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében - derül ki a Medián, HVG számára készített novemberi felméréséből. Az októberi - még a kitiltási botrány és az internetadó ötletének bedobása előtt készült - felmérésben 38 százalékon állt a nagyobbik kormánypárt, november végére azonban 26 százalékra esett vissza. Vagyis egy hónap alatt több mint 900 ezer potenciális szavazó pártolt el a kormánypárttól - a Medián-felmérések rendszerváltás óta tartó történetében ilyen mértékű, egyik hónapról a másikra bekövetkező zuhanásra még nem volt példa. A Fidesz gyengülése főként a pártpreferencia nélküliek és az MSZP támogatóinak arányát növelte, az előbbit 31-ről 36 százalékra, az utóbbit 8-ról 12 százalékra. Nőtt a Jobbik támogatottsága is, az októberi 13 után november végén 15 százalékon álltak a teljes népesség körében. A biztos szavazók körében ennél is nagyobb a Fidesz visszaesése: csak 34 százalék szavazna rájuk, pedig októberben még 57 százalékot értek el. Ráadásul a Fidesz szimpatizánsai közül csak minden második tekinti magát biztos szavazónak. De általában is csökkent a szavazói aktivitás: 52-ről 41 százalékra apadt azok aránya, akik "biztosan" elmennének szavazni.

Nem ez az egyetlen változás, amely a Fidesz vesszőfutását jelzi, a Medián politikuslistája novemberre alaposan átrendeződött. Orbán Viktor kedveltsége egy hónap alatt 48-ról 32 százalékra zuhant, de Tarlós István, Navracsics Tibor, Rogán Antal, Kósa Lajos, Lázár János és Szijjártó Péter is 10 százalékpontnál nagyobb népszerűségvesztést szenvedett el. Orbán így is a harmadik a listán - Áder János és Pokorni Zoltán mögött -, holtversenyben Karácsony Gergellyel és Vona Gáborral.

Az is kiderül a felmérésből, hogy azok közül, akik emlékezetük szerint tavasszal a Fideszre szavaztak, 22 százalék ma már nem tenne így. Októberben az emberek kevesebb mint fele (48 százalék), novemberben már bő kétharmada (68 százalék) mondta, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok. Számottevően romlott a kormány megítélése is: ma már csak a szavazók 31 százaléka értékeli jónak az Orbán-kabinet munkáját, míg egy hónapja még 45 százalék.

Nem indított pert Vida
Szerdán nem indított pert Vida Ildikó André Goodfriend ellen. Legalábbis a Hír Tv-nek a Legfőbb Ügyészség és a Központi Nyomozó Főügyészség, valamint a Fővárosi Főügyészség illetékese is azt mondta: eddig nem érkezett hozzájuk feljelentés az ügyben. "Egy köztisztviselőnek kutya kötelessége, hogy ­elégtételt kérjen, ha ezt nem teszi meg, alkalmatlan. Ha azonban korrupt, akkor megkapja a súlyos büntetést." - mondta Orbán a Blikknek Vida kitiltási ügyéről.

A Medián eredményei egybecsengenek a Tárki, illetve az Ipsos és a Nézőpont méréseivel, a Századvég novemberi kutatása azonban sokkal kisebb kormánypárti népszerűségvesztésről számolt be. A Blikk szerdai számában megjelent Orbán-interjúban a kormányfő így ütötte el a népszerűségvesztésre vonatkozó kérdést: "Számítottam erre, hogy ugyanaz lesz, mint 2010-ben. Akkor is óriási tüntetések voltak a kormány ellen a választások utáni első fél évben." Az internetadóról és a fideszes politikusok irritáló ügyeiről azt mondta: "egy távközlési adót szerettünk volna kiterjeszteni (...) De az internetezők világa ezt támadásnak tekintette (...) Ilyenkor egy darabig vitázni kell, de ha a viták elvadultak, és dühvé alakultak, akkor vissza kell lépni." Orbán szerint "az urizálásnak soha nincs itt az ideje (...). A Fidesz egy nagy néppárt, közöttünk vannak mindenféle emberek, jómódúak, kispolgárok, munkások, gazdák. Ez egy plebejus párt, de én nem akarom ebből a kormányzásból kirekeszteni azokat a fiatalokat, akik jómódú családból származnak." Kósára utalva hozzátette: "Ha el akarsz jutni Új-Zélandra, ami gyerekkori vágyad volt, és 16 év debreceni polgármesterség után megteheted, akkor tedd, de állj bele. Állj bele, és védd meg. Én nem vagyok híve az álszenteskedésnek. Ne akarjon népszerűségi vagy egyéb okokból senki más lenni, mint amilyen." Orbán szerint "a vagyonnyilatkozat összevethető az adóbevallásokkal. És ha az nem stimmel, az büntetőügy." De szerinte minden politikusnak, Simon Gábornak is meg kell adni a lehetőséget, hogy bebizonyítsa az igazát. Úgy vélte, "a tények azt mutatják, hogy a szegénység csökken Magyarországon", és a stadionépítésekben az ő hobbija nem játszik szerepet, mert ezeket az önkormányzatok igényelték.

"Az élet majd megoldja" Simicskát
Orbán a Blikkben kitért a Simicska Lajossal való viszonyára is. A konfliktust arra vezette vissza, hogy volt "az utóbbi időszakban két olyan súlyos döntése a kormánynak, amely sértette üzleti csoportok érdekeit. A reklámadó és a földalapú támogatások rendszerének átalakítása (...) Ezekkel kapcsolatban üzletemberek, köztük az említett úr is, kifejtették az ellenvéleményüket (...) Soha nem szabad összekeverni a személyes viszonyokat az ország érde­keivel. Ami az ország érdeke, azt akkor is meg kell tenni, ha az egyébként hozzánk közel álló embereket sért." A barátságukra vonatkozó kérdésre azt mondta: "Az élet majd megoldja." Simicska lehetséges veszprémi indulását, amit lapunk írt meg először, Orbán egy "székely mondással" kommentálta: "Iszik-e a hal vizet? Azt mondja az öreg székely, azt nem tudom, hogy ­iszik-e, de hogy módja volna rá, az biztos. Az indulásra is ezt tudom mondani. Módja van rá."



Szerző