vádemelés;Siófok;halálra éheztetett gyerek;

2014-12-12 12:02:00

Halálra éheztetett kisfiú - A természetgyógyász ellen is vádat emeltek

A Fejér Megyei Főügyészség a halálra éheztetett másfél éves agárdi kisfiú halála miatt lefolytatott nyomozás bizonyítékai alapján vádat emelt hat ember, a gyermek szülei és velük együtt élő két nagyszülője, a kisfiú kezelését végző természetgyógyász és a házi gyermekorvos ellen.

A főügyészség pénteki közleménye szerint a szülők és nagyszülők, valamint a természetgyógyász ellen különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt fegyházbüntetésre nyújtott be indítványt a főügyészség a Székesfehérvári Törvényszékhez. 

A sértett házi gyermekorvosára foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés miatt felfüggesztett börtönbüntetést és foglalkozástól eltiltást indítványoztak.  Jászberényiné Király Teodóra, a Fejér Megyei Főügyészség szóvivője elmondta, hogy az öt vádlott 10-20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtható.

Mint arról lapunk is beszámolt tavaly áprilisban meghalt egy másfél éves kisfiú Agárdon, mert hónapokon keresztül alig adtak neki enni és inni. A kiérkező mentők már nem tudták megmenteni az életét. Az első orvos szakértői vélemény szerint a másfél éves kisfiú krónikus alultápláltságban szenvedett, és gyakorlatilag éhen halt. Félévesen még hat kiló volt, halálakor már csak négy és fél. A vállalkozóként dolgozó, jó körülmények között élő szülők orvost és védőnőt nem engedtek be a házba, a szociális ellátást visszautasították.

Bár a védőnő jelezte, hogy valami baj van a családnál, mégsem lépett senki. Szabó Máté ombudsman többször is figyelmeztetett az elmúlt években: súlyos családi tragédiákat okozhat, hogy nem működik megfelelően az úgynevezett gyermekvédelmi jelzőrendszer, de a kormány jobbára a szőnyeg alá söpörte a kritikákat. A gyermekvédelmi törvényben megrajzolt védőháló lényege az volna, hogy mindenkinek, akiben felmerül a veszélyeztetés gyanúja - legyen az bíró, tanár, rendőr, orvos vagy védőnő -, azonnal értesítenie kell a gyermekjóléti szolgálatot, ahol a probléma természetének megfelelően döntenek arról, milyen segítségre van szükség: védelembe kell-e vennie a gyámhivatalnak a gyermeket, esetleg büntetőfeljelentést kell-e tenni a gondozók ellen stb.

"A vészjelzések sok esetben elakadnak a rendszerben, így nem ritka, hogy elmaradnak a szükséges válaszlépések" – nyilatkozta akkor az ügy kapcsán Gyurkó Szilvia, az UNICEF gyerekjogi igazgatója, hozzátéve: 26 évvel a jogszabály elfogadása után sem biztosított az információáramlás a gyermekvédelemben. Példaként említette, hogy a bírók szinte soha nem tájékoztatják a gyermekjóléti szolgálatokat a bántalmazásokról, pedig mondjuk a válóperek anyagából sok minden kiderülhet ezekkel kapcsolatban. A szakértő azt is problémának tartja, hogy sok helyen maguk a rendőrök, bírók, orvosok, tehát a gyermekvédelem szereplői sem tudják pontosan, hogyan működik riasztási rendszer, vagy hogy pontosan mivel foglalkoznak a gyermekjóléti szolgálatok.