Az Országgyűlés elnöke levelében határozottan visszautasította a szenátor által mondottakat. Azt írta: John McCain minden valóságalapot nélkülöző szavaival megsérti Magyarország szuverenitását, lebecsüli Magyarország választópolgárait, és figyelmen kívül hagyja az emberi méltóság tiszteletének kötelezettségét, mely tisztelet a magyar miniszterelnököt is megilleti.
Kövér László közölte: a kijelentés elfogadhatatlan bármely szuverén demokratikus országgal szemben, azzal a szenátor átlépett egy határt, amely a házelnök szerint önmagában is aggasztó atekintetben, hogy hogyan is értelmezi egy nagytekintélyű és befolyásos amerikai törvényhozó az Egyesült Államok szerepét a transzatlanti szövetségen belül, és mennyire tiszteli az Egyesült Államok egyik szövetségesét.
Mindez azonban az Országgyűlés elnöke számára nem lett volna elégséges indok, hogy megszólítsa a szenátus elnökét - írta. "Levelem megírására az késztetett, hogy úgy látom: John McCain szenátor magatartása brutális megnyilvánulása annak a folyamatnak, melyet egyes politikusok kormányzati tisztségviselők és a kormányzattal nyilvánvaló kapcsolatban álló személyiségek nyilatkozatai, gesztusai, illetve magatartása - különösen az utóbbi időkben - felrajzolnak" - szerepel a levélben.
Ha a folyamat tovább halad, az a házelnök meglátása szerint alááshatja nemcsak a két szövetséges ország kormányzata közötti szükséges bizalmat, de a magyar polgárok hagyományos tiszteletét és szimpátiáját is az Egyesült Államok és annak népe iránt.
A házelnök arra kérte Joe Bident, hogy tekintélyét latba vetve segítsen abban, hogy a törvényhozók és kormányzati tisztségviselők körében a Magyarországról szóló megnyilatkozások visszatérjenek abba a nyugodt mederbe, amely biztosítja a kölcsönös tisztelet és bizalom légkörét.
Kövér László a levélben felidézi, hogy a szenátor - válaszul a magyar külgazdasági és külügyminisztérium reakciójára - közleményben próbálta meg alátámasztani kijelentését, amelyben összekapcsolta azt az amerikai kormány és André Goodfrend budapesti amerikai ügyvivő véleményével.
Kövér László utalt Magyarország történelmi múltjára is, arról biztosítva a szenátus elnökét, hogy a magyar nemzet - miként 1956-ban és 1989-ben is egyértelműen kifejezésre juttatta - szabadságát és függetlenségét a jövőben is mindenkitől és minden lehetséges eszközzel meg fogja védeni.
Emlékeztetett arra is, hogy 2010-ben Orbán Viktor miniszterelnök kormánya súlyos válságban vette át az országot, a "posztkommunisták és liberálisok által hátrahagyott" örökség felszámolását pedig idegenkedés fogadta. Azt írta: a válságkezelés négy esztendeje alatt Magyarország és annak nagy többséggel megválasztott kormánya folyamatos támadások, rágalmazások és pénzügyi manipulációs kísérletek nyomása alatt állt.
Az ország konstruktívan működött együtt az Európai Bizottsággal és az Európa Tanáccsal - írta, a házelnök ugyanakkor nyomatékosította: "csak mint egyenjogú és egyenrangú partnerek vagyunk hajlandók a vitákban részt venni és azok feloldásában közreműködni".
Kövér László köszönetet mondott mindazon amerikai törvényhozóknak és közéleti szereplőknek, akik tárgyilagos és jóhiszemű hozzáállásukkal mutatták ki Magyarország iránti tiszteletüket és baráti érzelmeiket.
