Februárban lesz a DK kongresszusa

Tisztújító és programadó kongresszust tart február 21-én a Demokratikus Koalíció (DK). Ezt a pártelnökség kétnapos, kihelyezett elnökségi ülése után közölte lapunkkal Gréczy Zsolt szóvivő. 

Az ülésen az idei év politikai tanulságait elemezték és elkezdték a jövő évi stratégia kidolgozását. Eredményként értékelték, hogy a párt bejutott az Országgyűlésbe, az Európai Parlamentbe és a négy legnagyobb erő egyikeként számos önkormányzati pozíciót szerzett meg. A DK elnöksége szerint reális lehetőség a 2016-os előrehozott választás, ezért új alkotmányt, a közvetlen állampolgári részvétel kiszélesítését, valamint a szegénység visszaszorítása és a szolidaritás megerősítése érdekében új társadalmi szerződést sürgettek. A kormánypárt népszerűségének zuhanását és a társadalmi elégedetlenség erősödését érzékelve arról döntöttek, hogy felgyorsítják új program kidolgozását.

Szerző

Amerika már nem jó barát a Fidesznek

Publikálás dátuma
2014.12.15. 06:05
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Talált-e már egy jó ügyvédet- kérdezték a Twitteren André Goodfriendtől. Az amerikai ideiglenes ügyvivő - akit a napokban rágalmazásért perelt be Vida Ildikó adóhatósági elnök - pár óra múlva azt írta: "ügyvédek... filozófusok... írók... művészek... aktivisták... oktatók... tudósok... földművesek... Magyarországnak mindenből van egy kevés".

Hogy e sorba illik-e Kövér László, nem tudni, az Országgyűlés elnöke szerint mindenesetre úgy javíthatók az amerikai-magyar kapcsolatok, ha az Egyesült Államok abbahagyja a Magyarországgal szemben gyakorolt, szövetségesek között merőben szokatlan és barátságtalan magatartást, valamint politikát. "Az amerikaiak nem csak Magyarországgal szemben alkalmazzák ezt a politikát. Geopolitikai játszmáikban bennünket, a cseheket, a románokat, a szlovákokat eszközként használnak és kihasználnak annak érdekében, hogy a maguk szempontjai szerint {rendet csináljanak} a frontvonal mögötti közvetlen hátországban" - jelentette ki Kövér, aki évértékelő nyilatkozatában úgy fogalmazott: "nem a mi kezünkben van a kulcs a kétoldalú viszony normalizálásához". Utalt arra: John McCain republikánus szenátor Orbán Viktor kormányfőt újfasiszta diktátornak minősítő nyilatkozata miatt, tiltakozásul levelet küldött az Egyesült Államok Szenátusa elnökének.

Kövér szerint a helyzet rosszabb, mint amilyennek látszik, mert az amerikai külügyi döntéshozatal apparátusának középszintjén nagyon régóta vannak Magyarországnak, illetve a Fidesz-KDNP szövetségnek ellenfelei és ellenségei. Az amerikai döntéshozók pedig, mivel egy Magyarország méretű ország a legritkább esetben üti meg ingerküszöbüket, az apparátusban bízva, az ő véleményüket sajátjukká téve kommunikálnak - mondta a házelnök, aki úgy látja: "Talán a hangvétel most szokatlanabb, irracionálisabb, mint korábban volt. El tudjuk viselni a szeretetlenséget, de szövetségesként legalább a korrekt álláspontra igényt tartunk Amerikától".

Kövért megkérdezték arról is, mi lesz, ha a Fidesz a veszprémi időközi választások után elveszíti kétharmados többségét. Ő erre kijelentette: "semmi nem lesz, legfeljebb nagy csinnadratta, tűzijáték, petárdadurrogtatás és az amerikai ügyvivő a demokrácia győzelméről fog beszélni. Aztán a karaván megy tovább, merthogy "a kétharmadnak ebben a parlamenti ciklusban semmilyen jelentősége nincsen".

Noha André Goodfriend láthatóan "közellenséggé" vált a kormányoldalon, Szijjártó Péter nem akarja "hazaküldeni" az ideiglenes amerikai ügyvivőt. A külügyminiszter a Hír Tv-nek azt nyilatkozta, a jelenlegi feszült helyzetet sem a magyar kitiltással, sem pedig az amerikai vádaskodással nem lehet rendezni. Szerinte ugyanakkor az amerikai ügyvivő még mindig nem állt elő konkrét bizonyítékokkal a kitiltási ügyben, és nem megszokott a külpolitikában, hogy egy diplomata nyíltan fogalmaz meg vádakat.

Szerző

Már a Nemzeti Pedagógus Kar is aggódik

Tiltakozik a költségvetési törvény azon pontja ellen a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) is, amely megszüntetné a pedagógusbérek minimálbérhez kötését. Szombaton Horváth Péter, az NPK elnöke és 13 rangos állami, illetve egyházi iskola vezetője nyílt levélben kérte a miniszterelnököt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) illetékes vezetőit, valamint a parlamenti pártok frakcióvezetőit, hogy továbbra is a minimálbérhez kötötten emelkedjenek a pedagógusok bére, és ne változtassanak a vonatkozó szabályozáson. 

Levelükben azt is a kormányzat szemére vetették, hogy a beterjesztés előtt a törvényileg előírt egyeztetési kötelezettség ellenére sem keresték meg az NPK-t a költségvetési törvény tervezett módosításával kapcsolatban, holott a kart éppen azért hozták létre még júniusban, hogy az ilyen ügyekben "érdemi tárgyalópartner" legyen.

A szaktárca már szombat délután reagált a pedagóguskar levelére. Az Emmi közleményében kifejtette, hogy a költségvetésben benne van a következő pedagógusbér-emelés fedezete, és 2015 szeptemberétől átlagosan legalább 3,4 százalékkal nő majd a pedagógusok alapilletménye az idei, októberben kézhez kapott fizetéshez képest. Az Emmi szerint a béremelés 2016-2017-ben is folytatódik, erre a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtását rögzítő kormányrendelet biztosít garanciát.

Az NPK azonban továbbra sem elégedett, vasárnapi állásfoglalásuk szerint a pedagógusok előmeneteli rendszerének hosszú távon legfontosabb eleme az illetményalap minimálbérhez való rögzítése volt, ez jelentette ugyanis a valódi a garanciát a jövedelmek értékének megőrzésére. Ennek megváltoztatása pedig egyértelműen hátrányos a pedagógusok számára, hiszen félő, hogy a szeptemberben esedékes 3 százalék körüli béremelés már 1 százalékos évi infláció mellett is a pedagógusok többségénél a reálbérek csökkenését eredményezi. A Pedagógus Kar ezért arra kérte az előterjesztőket és a döntéshozókat, hogy ezt figyelembe véve gondolják át a költségvetési törvényjavaslat e pontját, és kezdeményezzék annak visszavonását. Ismert, a parlament ma szavaz a költségvetés elfogadásáról.

Szerző