Ismételt esély az Iparművészetinek

Publikálás dátuma
2014.12.16. 06:45
Cselovszki Zoltán: építész vagyok, tisztelem a kollégáim munkáját FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Cselovszki Zoltán az Iparművészeti Múzeum megbízott főigazgatója szerint az intézmény újraalapítására van szükség. Egyelőre nincs forrása az épület rekonstrukciójára.

- Az Iparművészeti kibontakozásának alapja az épület megújulása. Kapott-e ígéretet az épület felújításra?

- Az Emberi Erőforrások Minisztériuma törekszik arra, hogy a következő uniós költségvetési ciklusba bekerüljön a múzeum rekonstrukciója, de ez még nem eldöntött tény. Én azt hiszem, meg kell harcolni ezekért forrásokért. Azt is tudomásul kell venni, hogy a felújítás nem cél, hanem a múzeum megújításának eszköze kell, hogy legyen. Akkor lehet elindítani az épület felújítását és a tervezett új szárny felépítését, ha a múzeum újrafogalmazta önmagát, elkészült az állapotfelmérés, az új alapító okirat, és az új szervezeti és működési szabályzat.

- A korábbi vezetés alatt elkészültek az épület tervei, megtartja ezeket?

- Építész vagyok, tisztelem a kollégáim munkáját. Természetesen a pályázaton kiválasztott terveket valósítjuk meg. Igaz egy-két eleme még átgondolandó.

- Baán László miniszteri biztos továbbra is felügyeli az intézményt, nem tekinti ezt bizalmatlanságnak a tárca részéről? Hogyan fognak együtt dolgozni?

- Baán László a jó barátom, évtizedek óta dolgozunk együtt. Azt is mondhatnám, hogy a mesteremnek tekintem, tehát nem fog gondot okozni a közös munka.

- Elődje formálisan azért mondott le, mert a Hopp Ferenc Múzeumot elcsatolták az intézménytől, és a múzeum egyik, ha nem a legértékesebb műtárgyegyüttesét az Esterházy kincstárat Fertődre akarja vinni a kormány? Ön mit szól ez utóbbihoz?

- Amikor ez az ügy zajlott, én az asztal másik oldalán ültem. A Forster Központ igazgatójaként azért lobbiztam, hogy az általunk felújított kastélyok ismét megteljenek élettel, s ehhez az is szükséges, és logikus lépés, hogy az egykor ott őrzött kincsek, berendezések visszatérjenek. Ennek nagyon sok módja van, a kiállítás, kölcsönzés, másolat elhelyezése.

- Ez ellen elődjének sem volt kifogása, az ellen tiltakozott, hogy fizikálisan és leltárilag is kiszakítják azokat a múzeumból.

- Ha Eszterházán valóban létrejön egy tudományos központ; mind szakmailag, mind technikailag képesek lesznek gondozni a műtárgyakat, akkor nincs kifogásom, az ellen, hogy véglegesen Fertődre kerüljenek. Egy ilyen lépéshez joga van az államnak, aki – ezt ne felejtsük el - a műtárgyak tulajdonosa.

- Szeretne együtt dolgozni elődjével, Takács Imrével?

- Nem. Azt remélem sikerül megegyezni Takács úrral.

- Tervez további személyi változásokat?

- A szűk felső vezetői körben igen, de elsősorban belső erőkre szeretnék támaszkodni.

A politika sodrában
Az ötvenöt éves, építész végzettségű Cselovszki Zoltán a Fidesz alakuló kongresszusán lépett be a pártba 1988-ban. 1990-ben bekerül a Fővárosi Közgyűlésbe. 1994-ben rábízták a frissen megalakult várostervezési és városképvédelmi bizottság irányítását.
Tízéves fővárosi politizálás után – innen datálódik személyes jó barátsága Baán Lászlóval – 2000-ben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal élére került, melyből ő építette fel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) nevű műemlékes csúcsszervet, amit az ellenzék ugyan sokat bírált, de hatalomra kerülve, 2002 után mégsem változtatott a struktúrán, csak a vezető személyén.
Ezután elsősorban Budapest urbanisztikai kérdéseivel foglalkozott. Az Új Budapest Központ élén kidolgozta a Fidesz hivatalos programjává tett „Új Budapest Tervet". 2002–2006 között ő volt az V. kerületi Vagyonkezelő Zrt. elnöke. 2007-ben pedig a kerület főépítésze lett.
A nevéhez főződik a „Budapest Szíve” projekt megvalósítása, de támogatta számos épület lebontásával járó, Csipak Péter végül meg nem valósult Zeppelin-projektjét is.2012 júliusában az általa létrehozott, akkor már jócskán legyengített KÖH élére került.
Bár reménykedett, hogy a hatósági jogköröktől megfosztott hivatalt újrapozicionálhatja, ám erre már nem volt ideje: 2012 szeptemberében a kormány megszüntette a KÖH-öt. Forster Központ néven az egykor hatalmas intézmény egy – jogosítványoktól megfosztott – részét sikerült átmentenie, ám ezt sem vezethette sokáig.
Amikor a harmadik Orbán-kormány megalakulása után a Miniszterelnökséghez, pontosabban L. Simon László miniszter-helyetteshez került az állami műemlékeket hasznosító Műemlékek Nemzeti Gondnokságával felturbózott Forster Központ, Cselovszkit idén szeptemberben menesztették az egyre fontosabbá váló intézmény éléről.
November 10-én az Iparművészeti Múzeum megbízott igazgatójának nevezte ki az emberi erőforrás minisztere. Az Iparművészeti múzeum éléről a korábbi igazgató, Takács Imre azért távozott, mert nem értett egyet a minisztérium egyes döntéseivel, így az Esterházy- kincstár Fertődre kerülésével és a Hopp Ferenc Múzeum elcsatolásával. Ugyanakkor Takács nem volt képes az intézmény gazdálkodását egyensúlyban tartani, vezetési stílusával pedig szétzilálta az intézmény működését.

Szerző
Frissítve: 2014.12.15. 21:10

Filep Mária és Kozma Imre is Petőfi-díjas

Publikálás dátuma
2014.12.15. 18:34
Filep Mária, a páneurópai piknik főszervezője és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, az 1988-89-ben Magya
Filep Mária, a páneurópai piknik főszervezője és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, az 1988-89-ben Magyarországra menekülő keletnémetek segítője, befogadója kapta idén a Petőfi-díjat a közép-európai népek szabadságáért kifejtett tevékenységük elismeréseként a XXI. Század Intézettől és a Mol-csoporttól.

A Terror Háza Múzeumban tartott hétfő esti ünnepségen Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a díjazottakat méltatva arról beszélt, hogy "azért élhetünk ma külső szabadságban, mert a kommunizmus ideje alatt, a diktatúrában voltak, akik belül szabadok voltak", köztük a két díjazott. A miniszter szerint a határok megnyitását eredményező 1989 augusztusi páneurópai piknik mérföldkő volt a közös európaiság megteremtése felé vezető úton. 

Önök mindketten a bátrak közül valók – fordult a díjazottak felé -, akik kezdeményezőkészségükkel, tetterejükkel, elszántságukkal nagy szerepet játszottak a vasfüggöny leomlásában. A miniszter szerint a segítségnyújtás méltóságát, kultúráját lehet megtanulni Kozma Imrétől, aki úgy tud segíteni, hogy abban nincs leereszkedés, és a megsegített embertől nem is vár el megalázkodást.

Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója emlékeztetett, a nemzetközi elismeréssel, a Petőfi-díjjal a régió azon kiemelkedő személyiségeit kívánják magasra emelni minden évben, akik helytállásukkal, személyes áldozatukkal mozdították előre a szabadság ügyét. Szerinte a két díjazott visszaadta az emberek hitét abban, hogy lehet megalkuvás nélkül cselekedni és tenni még akkor is, amikor minden esélytelennek és reménytelennek tűnik.

Kozma Imrét méltatva azt mondta, ő olyan tanácstalan, félelemmel teli embereknek nyújtott segítséget, fizikai menedéket és lelki támaszt hónapokon át, akik rettegtek, és nem törődött azzal sem, hogy a segítségkérők között besúgók is megjelentek. Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója, felidézve Filep Mária építészmérnök életútját, elmondta, hogy a díjazott alapító tagja volt a Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezetének, az első ellenzéki szervezetnek a városban.

MTI Fotó: Kovács Attila

MTI Fotó: Kovács Attila

A tagok hétvégenként vendéglőkben, kocsmákban gyűltek össze, és egy ilyen gyűlésen merült fel először a páneurópai piknik megszervezésének a gondolata. Filep Mária ezután néhány társával szervezte a pikniket, ami végül az ő, valamint az MDF debreceni és soproni önkénteseinek áldozatos munkája révén valósult meg. A rendezvény során NDK-s állampolgárok százai jutottak át a határon Ausztriába. Filep Mária később több kiállítást is rendezett Közép-európai változások címmel itthon és külföldön egyaránt. 1999-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2004-ben pedig Aphelandra-díjjal is elismerték a rendszerváltozásban játszott szerepét.

Schmidt Mária felidézte: Kozma Imre atyát, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítóját 1989. augusztus 13-án, vasárnapi szentmiséje bemutatása után azzal kereste meg a Német Szövetségi Köztársaság budapesti konzulja, hogy segítsen az országot elárasztó, a nagykövetség munkáját is megbénító keletnémet menekültek befogadásában, ellátásában, amire ő azonnal igent mondott. A zugligeti plébánián már másnaptól fogadták az NDK-s menekülteket. Az első este csaknem ezer embert helyeztek el, a következő hónapokban pedig ott és a sorra megnyíló menedékhelyeken csaknem 48 600 ember fordult meg. Egy időben még a budapesti NSZK-konzulátus is a zugligeti plébánia kertjébe költözött ki. 

Kozma Imrét 1992-ben apostoli protonotáriussá, vagyis diplomáciai feladatokat is ellátó pápai főjegyzővé nevezték ki, és abban az évben megkapta a Széchenyi István-díjat is. Humanitárius tevékenységét számtalan elismeréssel és kitüntetéssel ismerték el itthon és külföldön egyaránt. 1996-ban a Reader’s Digest Magazin az év emberének választotta meg Európában. 1995-ben elnyerte a Kisebbségekért díjat, 1999-ben a Szuverén Máltai Lovagrend Nagykeresztjét. 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2005-ben Prima Primissima díjjal, 2007-ben Mindszenty-emlékéremmel, 2009-ben Húszéves a köztársaság díjjal, 2010-ben francia becsületrenddel, 2011-ben Giesswein Sándor-emlékéremmel tüntették ki.

Szájer József, az Európai Néppárt alelnöke videoüzenetben köszöntötte a díjazottakat. Egyebek mellett azt mondta, a díjátadás az 1989-es szabadságküzdelemnek, annak a folyamatnak az ünnepe, amely lehetővé tette Európa újraegyesülését, és ünnepe azoknak a magyar embereknek is, akik kitartásukkal és munkájukkal mindezt lehetővé tették. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a páneurópai piknik és a határnyitás, a keletnémetek önzetlen megsegítése nem a politikusok, hanem a magyar emberek érdeme. 

Filep Mária a díjat megköszönve azt mondta, az elismeréssel a páneurópai piknik negyedszázad után az emberi értékrend szerinti helyére került. Kozma Imre arról beszélt, hogy az ember szabadságra született, ez azt jelenti, hogy az adott helyzetben meghozott döntés meghatározza az embert. A Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Közalapítvány 2009-ben alapította a Petőfi-díjat a közép európai népek szabadságáért meghozott áldozatok és teljesítmények elismerésére. A kitüntetéssel a régió és világ azon kiemelkedő személységeit ismerik el, akik személyes helytállásukkal, a szabadságáért hozott személyes áldozattal mutattak példát és mozdították előre a szabadság ügyét.

Szerző
Frissítve: 2014.12.15. 21:48

Íme az idei Aase-díjasok

Publikálás dátuma
2014.12.15. 18:01
Az Aase-díjjal kitüntetett Vlahovics Edit, a szombathelyi Weöres Sándor Színház színésze. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Átadták az epizodistákat jutalmazó Aase-díjakat: az idén Balogh András, Kovács Marianna, Magasházy István és Vlahovics Edit színművész vehette át a Gobbi Hilda által alapított szakmai elismerést a Bajor Gizi Színészmúzeumban hétfőn megrendezett ünnepségen.

Gobbi Hilda színművész végakaratának megfelelően évente adják át az emlékezetes percek, pillanatok, szavak, mozdulatok főszereplői, az epizodisták számára alapított Aase-díjat, amelyet egyszerre négyen kaphatnak meg (két férfi, két nő, egy-egy vidéki, illetve budapesti színész). A díjat, amelyet immár 26. alkalommal adtak át, Ibsen Peer Gyntjének édesanyjáról, Aase anyóról nevezték el, az epizódszerep megformálása Gobbi Hilda egyik emlékezetes alakítása volt.

Cseri Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára az ünnepségen kiemelte: Gobbi Hilda a díj alapításakor Aase anyó megidézésével arra hívta fel a figyelmet, hogy a színház az alkotófolyamat számos pontján a cél érdekében lehet ugyan fogcsikorgatóan diktatórikus, embert próbáló, de a hatást tekintve csak demokratikus lehet.

Mint mondta, az életben is, ahogy a színházban, néha vannak tökéletes pillanatok. "Ahogy az élet nagy, jelentőségteljes eseményeinek, a színházi hatásnak is a pillanat a kulcsa" - tette hozzá. Az epizodistákat méltatva hangsúlyozta: "aki a pillanatba tudja sűríteni a karakter minden fontos jegyét, aki egy jelenetbe élettörténetet képes rajzolni, annak tevékenysége csakis a színészóriások nagyságához mérhető".

Az Aase-díjjal kitüntetett Magasházy István, a Budapesti Operettszínház társulatának tagja. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az Aase-díjjal kitüntetett Magasházy István, a Budapesti Operettszínház társulatának tagja. MTI Fotó: Máthé Zoltán

 

A díjat neves művészekből álló kuratórium ítéli oda: Blaskó Péter, Martin Márta, Méhes László, Pogány Judit és Szilágyi Tibor. A díjazottak közül Balogh András az egri Gárdonyi Géza Színház, Kovács Marianna a Budapest Bábszínház, Magasházy István a Budapesti Operettszínház, Vlahovics Edit a szombathelyi Weöres Sándor Színház társulatának tagja. A művészeket az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet által készített, emlékezetes alakításaikat felidéző összeállítással köszöntötték, emellett szerepkatalógusukat is átnyújtották.

Az eseményen adták át a Bálint Lajos-emlékgyűrűt is, amelyet Bálint Lajos özvegye alapított. A gyűrűt felváltva kapja dramaturg és színházi titkár, így emlékezve a névadóra, aki a Nemzeti Színház főtitkára, neves rendező, író, dramaturg volt. A Bálint Lajos-vándorgyűrűt Bodor Gizi, a kecskeméti Katona József Színház művészeti titkára vehette át.

A rendezvényen az Ivánka Csaba-díjat is átadták: az elismerést Kerekes Éva színművész, az Örkény Színház társulatának tagja kapta. A díjat egy pályatársakból álló kuratórium ítéli oda minden évben, a kitüntetést Papp Zoltán és Hámori Ildikó színművész nyújtotta át a díjazottnak. Ivánka Csaba (1948-1996) a Nemzeti Színház tragikusan fiatalon elhunyt Jászai Mari- és Tamási Áron-díjas színész-rendezője volt. Emlékének ápolására a művész édesanyja és testvérei hozták létre az elismerést, amelyet elsősorban olyan színházak társulataiban adnak át, amelyek Ivánka Csaba művészi életében fontos szerepet játszottak.

Szerző