Nyomozást rendelt el a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) tegnap a korrupciógyanúba keveredett, s emiatt Amerikából kitiltott Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének feljelentése alapján, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja miatt.
Keresztes Imre főügyész közölte: a Büntető törvénykönyv (Btk.) szerint ez akkor valósul meg, ha valaki másról nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz. A rágalmazás bűncselekménye valótlan, illetve valós tények állításával is elkövethető - emelte ki, hozzátéve: így az a kijelentés, hogy valaki "korrupt", illetve "korrupciós cselekményt követett el", az állítás valóságtartalmától függetlenül is alkalmas lehet a becsület csorbítására.
A rágalmazás miatt indult eljárások későbbi szakaszában a Btk. bizonyos feltétek mellett lehetőséget biztosít a tényállítást megfogalmazó terheltnek a valóság bizonyítására. A valóság bizonyításának elrendelése esetén a bizonyítási teher megfordul, így a kifogásolt állítást megfogalmazónak kötelessége bizonyítani, hogy amit állított, igaz. A valóság bizonyítása akkor eredményes, ha az állított tény valósnak bizonyul. Ilyen esetben az állítás megfogalmazója nem tartozik büntetőjogi felelősséggel. A valóságbizonyítás sikertelensége esetén ugyanakkor a bűncselekmény attól függetlenül megállapítható, hogy az elkövető az állított tényt esetleg valónak tudta.
A KNYF a rágalmazás vétségének gyanúja ügyében rendelt el közvádas nyomozást, amely így nem meghatározott személy ellen folyik, így csak "ha az ügyben a beszerzett bizonyítékok alapján nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy vonatkozásában a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja merülne fel", azt kizárólag azt követően lehetne az érintettel közölni, miután az arra jogosult szerv - a diplomatát küldő állam - a mentelmi jogát felfüggesztette.
Magyarán: Polt Péter legfőbb ügyész - amennyiben a vádhatóság Vida gyanúját megalapozottnak tartja André Goodfrienddel szemben - Szijjártó Péter külügyminisztert kéri fel arra, hogy kérje ki az Egyesült Államoktól az ideiglenes budapesti ügyvivő mentelmi jogát. A vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány megtételével egyidejűleg fel kell függeszteni a nyomozást. Ha a diplomáciai mentességet élvező személy mentelmi jogát az arra jogosult felfüggeszti, a nyomozás az adott személy gyanúsítotti kihallgatásával folytatódhat, ellenkező esetben az eljárást meg kell szüntetni.
Megírtuk: az ügyvivő egy interjúban utalt arra, hogy Vidát nem azért tiltották ki az Egyesült Államokból, mert keveset tett a korrupció megakadályozásáért. Ugyanakkor valójában nem beszélt egyszer sem konkrétan Vidáról, sőt, ki is emelte: "konkrét személyekről nem beszélek, de az információ, amelyre a beutazási tilalmat alapoztuk, nem pusztán arra vonatkozik, hogy az érintettek keveset tettek. Az, ha valaki jó szándékú, de nem tesz eleget a csalás megakadályozásáért, természetesen nem minősül korrupt cselekménynek." Vida Ildikó erre nyílt levélben reagált, ám abban az adóhatóság elnöke csak magyarázatot kért Goodfriendtől, jogi lépéseket akkor még nem tervezett.
Cikkünk a következő oldalon folytatódik!