Nehéz felmérni ugyan a parlamenti erőviszonyokat, de egybehangzó közlések szerint nagy meglepetés lenne, ha a koalíciónak sikerülnek összeszednie az említett mennyiségű voksot. Annál is inkább, mert jelenleg csak 155 mandátumra támaszkodhat a törvényhozásban, s nagy kérdés, hogy ez bővíthető-e további 25 támogatói szavazattal.
Az elnökválasztási procedúrát eredetileg februárban bonyolították volna le, de miután az euróövezet pénzügyminiszterei múlt hét elején tartott ülésükön bejelentették, hogy két hónappal meghosszabbítják a görög hitelprogram hatályát, Antonisz Szamaraasz 19-re húzott lapot, s bejelentette a voksolás előrehozását.
Szakértők sokat találgatták, mi magyarázhatta a döntést. Azért is talányos ez, mert Szamarasz ezzel kormányának halálos ítéletét írhatta alá. Egyes vélekedések szerint a miniszterelnök pontosan tisztában volt azzal, milyen drámai hatást vált ki a bejelentés: múlt héten húsz százalékkal csökkent az athéni tőzsdemutató, s hirtelenjében megmutatkozott, még mindig mennyire instabil a görög gazdaság. A befektetők épp ettől tartanak legjobban, no és attól, hogy megnyeri az esetleges előrehozott választást a hitelmegállapodást elutasító Sziriza, így menthetetlenné válik Görögország helyzete. Feltételezések szerint Szamarasz éppen ezekre a félelmekre játszott, s meg akarta mutatni, mire számíthat hazája, ha idő előtti voksolást írnak ki. Kérdés persze, beválik-e a stratégia, s sikerül-e elegendő támogatói voksot szerezni Dimasz megválasztásához.
Jannisz Szturnarasz, a görög jegybank kormányzója azt közölte, helyrehozhatatlan károkat okozna a görög gazdaság számára, ha elhúzódna a belpolitikai instabilitás. Szerinte ha a legrosszabb forgatókönyv következne be, a hitelezők „példát statuálhatnak” hazájával. Felszólította a politikai erőket, működjenek együtt egymással „az ország javáért”.
Pierre Moscovici, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa szerint Athénnak az euróövezetben kell maradnia.
A voksolás több szakaszban zajlik. Az első forduló során 200 szavazatra, a képviselők kétharmadának voksára van szükség.Ha szükséges, öt nappal később megismétlik a procedúrát. Ha az elnökjelölt ekkor sem kap kellő többséget, harmadik szavazási kört rendeznek, újabb öt nappal később. Ekkor azonban már elegendő a képviselők háromötödének támogatása. Ha ez is eredménytelen marad, tíz napon belül fel kell oszlatni a parlamentet, s új választást kell kiírni.
Az új kormány megalakítása után kezdődhet meg a voksolás újabb szakasza. Ekkor azonban az első fordulóban elegendő 180 voks, s ha nem sikerül összeszedni ennyi támogatói szavazatot, öt nappal később már 151 fős abszolút többség is elég. Ha azonban ez is eredménytelen marad, öt nappal később két jelölt pályázhat, s azt választják meg elnöknek, aki a több voksot kapja.
Közben a háttérben tovább zajlik az alkudozás a hitelt folyósító trojkával. Athén minél jobb pozíciókat próbál kiharcolni magának, ami most különösen fontos a kiélezett belpolitikai helyzetben. Gikasz Harduvelisz pénzügyminiszter bejelentette, hogy a trojkával kötendő megállapodást az euróövezeti csoport következő, január 26-án esedékes ülésén zárhatják le. Szerinte a hitelezők a jövő év elején térhetnek vissza Görögországba. Összesen 15 kifogást emeltek, nem értenek egyet a költségvetés egyes számaival. (A büdzsét hozzájárulásuk nélkül fogadta el a parlament).
