Megijedtek az ingyenes matricától

Mégsem kapnak ingyen autópálya-matricát a parlamenti képviselők. A Ház tegnapi napirendjéről ugyanis a Fidesz levetette azt a törvénymódosítást, amelynek alapján a parlament tagja az üzemanyagkártyája terhére vásárolhatott volna matricát, parkoló bérletet. Hétfőn még az ellenzék nagy része is támogatta, hogy másnap a házszabálytól való eltéréssel szavazzanak a változtatásról, csupán Szabó Szabolcs, illetve Kónya Péter, az Együtt két politikusa, a liberális Fodor Gábor, és a DK-s Varju László mondott nemet az ötletre.

Szabó a javaslat beterjesztésekor már tiltakozott ellene, majd a DK korholta a házszabálytól eltérést megszavazó ellenzéki frakciókat. Később az MSZP bejelentette, határozati javaslatot nyújtott be arról, hogy minden olyan útszakasz, amely eddig díjmentes volt, a jövőben se legyen díjköteles. Közölték, amennyiben a kormánytöbbség ezt nem fogadja el, az M0-ásért, a szocialisták is fizetni fognak. Az MSZP egyébként összegyűjtötte a szükséges mennyiségű aláírást, így az útdíj kapcsán rendkívüli parlamenti ülést kell tartani, hogy kiderüljön, ki támogatja, és ki ellenzi az M0-s és a bevezető autópálya-szakaszok fizetőssé tételét.

A felháborodást kiváltó javaslatról tegnap végül nem szavazott az Országgyűlés. Szabó Szabolcs szerint "mindegyik frakció felmérte, hogy ezt benézték, ezért visszavonták a javaslatot". Az ellenzéki képviselő a Facebookon azt írta: "van eredménye a tiltakozásnak. Mindenkinek javaslom, hogy bátran mondja el, ha nem tetszik a rendszer!" Forrásaink szerint a népszerűségvesztés miatt nem akart ilyen "kis ügyben" további vihart kavarni a Fidesz.

Hétfőn egyébként a Parlament megszavazta a 2015-ös büdzsét, amelyet az ellenzék az urizálás költségvetésének nevezett, de más kétharmados törvényeket is elfogadtak, amit az ellenzék megakadályozhatott volna. Török Gábor politológus a Facebookon hívta fel a figyelmet arra, hogy bár a fideszes Lasztovicza Jenő nem volt bent a Házban, így elméletileg nincs a kormánypártnak kétharmada, miután Vona Gábor és Gyurcsány Ferenc sem jelent meg, átmentek a javaslatok.

Szigetvári Viktor, az Együtt ügyvezető társelnöke tegnapi blogján arról értekezett, hogy hétfőn 22 olyan döntésről szavaztak, amely a jelenlevő képviselők kétharmadának támogatását igényelte, miközben az amúgy is vékony kétharmad az utóbbi hetekben még vékonyabb lett. Egy hiányzó mandátummal és egy egészségi állapota miatt jelen nem lévő képviselővel az összes képviselő kétharmadával a kormánypártok csak akkor tudnak döntést hozni, ha más pártokból, vagy a függetlenek közül is átszavaz valaki. A jelenlevő képviselők kétharmadára is ez vonatkozik. Szigetvári szerint kiderült, hogy a Jobbik bizonyos esetekben Vona távollétén túlmenően is hozzásegítette a kormánypártokat a kétharmadhoz. Ugyanakkor Gyurcsány hiányzó szavazata egy esetben egyedül is kétharmadot eredményezett. Előbbi betegségre hivatkozott, utóbbi pedig a "jobbikos nyúl bokorból való kiugratására", de az Együtt társelnöke szerint Gyurcsány védekezése "álságos és téves". Szigetvári azt írta: a DK elnök "nyúlkiugrató stratégiájának elhibázottsága" (a Fideszt támogató Jobbik leleplezése) miatt kapott kétharmadot a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvénymódosítás.

Tegnap a képviselők kibővítették a kormány köznevelési rendeletalkotási jogkörét, így mostantól a miniszter döntheti el, mi számít szegregációnak. A kabinet határozza meg, mely tanulókat veszélyeztet lemorzsolódás és az érdekükben, milyen jelző- és támogatórendszerre van szükség. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a javaslatot akkor terjesztette be, amikor a bíróság törvénytelennek mondta ki a nyíregyházi görög katolikus iskola elkülönítési gyakorlatát.

Döntöttek arról is, hogy az egészségügyi intézményrendszer átalakításával érintett Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) helyett, jogutódként a jövőben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) gyakorolja majd az államot megillető tulajdonosi jogokat az egészségügyi szakellátásokhoz használt állami vagyon fölött. Kiderült, hogy a magyar zászlónak és címernek nem az eredeti javaslat szerinti március 23-a, hanem március 16-a lesz a napja, mert bár az előbbi dátum az 1848-as XXI. törvénycikk elfogadására emlékeztet, de miután nyolc éve ez a magyar-lengyel barátság napja, a kétharmad a zászlónak és a címernek másik időpontot választott.