Végképp elszállt a magyar éremesély

Publikálás dátuma
2014.12.17. 06:53
Teljesen megérdemelten ünnepelhették a dánok a lányaink elleni győzelmüket FOTÓ: MTI/CZEGLÉDI ZSOLT
A magyar női kézilabda-válogatott vereséget szenvedett Dániától a horvátokkal közös rendezésű Európa bajnokság középdöntőjének második fordulójában. Szucsánszki Zitáéknak ezzel elszállt minden esélye az elődöntőbe kerülésért, sőt a hibátlan norvégok ellen pontot kell szereznünk ahhoz, hogy ott legyenek a végső körben. Németh András szövetségi kapitány a vezéregyéniséget hiányolja csapatából.

Lehorgasztott fejű emberek, szinte némán sétáltak ki a hétfő este a debreceni Főnix Csarnokból. Pedig szombaton még eksztázisban ünnepelt a tömeg.

Eredmények, program
I-es csoport
Spanyolország-Románia 20-22
Lengyelország-Norvégia 24-26
Magyarország-Dánia 20-23
Az állás: 1. Norvégia 8 pont, 2. Dánia 5, 3. Spanyolország 4 (102-99), 4. Magyarország 4 (95-92), 5. Románia 3, 6. Lengyelország 0.
A mai program:
Románia-Lengyelország (16 óra, Tv: Sport1)
Dánia-Spanyolország (18.15, Tv: Sport1)
Norvégia-Magyarország (20.30, Tv: M1)
II-es csoport
Hollandia-Montenegró 27-31
Svédország-Szlovákia 31-32
Németország-Franciaország lapzártánk után ért véget
Az állás: 1. Montenegró 6 pont (106-95), 2. Svédország 5 (98-88), 3. Hollandia 5 (116-107), 4. Franciaország 4 (71-67), 5. Németország 0 (78-95), 6. Szlovákia 0 (62-79).
A mai program:
Svédország-Montenegró (15.45 óra)
Németország-Szlovákia (18)
Hollandia-Franciaország (20.15, Tv: Sport1)

A gyászhangulat annak köszönhető, hogy a magyar női kézilabda-válogatott gyenge játékot bemutatva vereséget szenvedett a dánoktól a horvátokkal közös rendezésű Európa-bajnokság középdöntőjének második fordulójában.

A vereség duplán fájt. A románok megverték a spanyolokat, ami azt jelentette, ha sikerült volna legyőznünk a skandinávokat nagy lépést tettünk volna az elődöntőbe kerülésért. Csakhogy nem előreléptünk, hanem kettőt vissza. Az éremesély végleg elszállt, és a végső cél, a hatba kerülés is egyre távolodik.

A magyar válogatott, ha saját kezébe akarja venni sorsát, és a spanyol-dán mérkőzés eredményétől függetlenül tovább kíván jutni a budapesti végjátékba, le kell győznie ma este a hibátlan teljesítménnyel már biztos elődöntőbe jutott norvégokat. Ha egy pontot szerzünk, akkor riválisainkon múlik minden.

Öt ponttal csak akkor leszünk harmadikok a csoportban és ezzel továbbjutók, ha a dánok megverik a spanyolokat. Vereség esetén, viszont a negyedik hely megszerzése is kérdéses, mert ha a románok legyőzik az eddig nyeretlen lengyeleket, akkor megelőznek minket. Az ötödik pozíció pedig azt jelentené, hogy a vb-selejtező vasárnapi sorsolásán csak a második kalapba kerülnénk.

A dánok elleni kudarc fő oka, hogy Tomori Zsuzsannáék nem tudtak mit kezdeni az északiak hét mezőnyjátékos taktikájával. Németh András, a magyar válogatott szövetségi kapitánya szerint túl görcsösek lányai.

„A támadójáték volt nagyon gyenge, de persze egy csapat annyit támad, amennyit az ellenfél megenged neki.

Annak viszont örülök, hogy Kiss Éva nagyszerűen teljesített a kapuban. Hosszú ideje dolgozunk már együtt, mára elveszítettük nagyrészt a koncentráltságunkat, túl sok volt a terhelés Az összes kipattanó labda az ellenfélé volt, ezenkívül a támadójátékban folyamatos félreértések voltak, nem vállalkoztunk, bizonytalanság uralkodott.

Összességében megérdemelt dán győzelem született”- kezdte értékelését a honi szakvezető, majd így folytatta: - A motivációval nincs gond, de nagyon görcsösek a lányok, túlságosan is meg akarnak felelni, a védekezést azért tudjuk nagyjából megoldani, mert az akarat rendben van. De akaraterővel nem lehet támadni, a görcs ott van rajtunk, egyelőre ezt nem tudjuk feloldani, nem tudjuk azt játszani, ami gyengébb csapatok ellen ment a felkészülés során.

Kedden valami rendkívülit csinálunk majd, például nem fogunk edzeni. A játékosok mennek, akarnak, de ennél többet tudunk támadásban. Amit korában is mondtam, hogy nincs világklasszisunk, azt most annyiban módosítanám, hogy a kapuban Kiss nagyon komoly teljesítményt hoz most már meccsről meccsre”- fogalmazott a szakvezető, aki a vezéregyéniséget hiányolja a csapatból.

„Támadásban Zsuzsi öt-tíz percig jó volt, Gabinak, mikor beállt, voltak jó lövései, Szimonetta és Szabina már nem tud beleszólni. Sok apró dolognak kell összeállnia igazi klasszisokkal szemben, még több kell tőlünk, több olyan játékos, aki a nagyok ellen is gátlástalanul vállalkozik. Nincs vérbeli falkavezér, aki segítene ezekben a pillanatokban. Görbicz jobban hiányzik, mint gondoltam.”- zárta mondandóját Németh.

A dán szövetségi kapitány, Jan Pytlick a taktikával magyarázta a sikert. „Nagyon elégedett vagyok a győzelemmel, igen jól védekeztünk, itt dőlt el a meccs. Szerencse, hogy a hét a hat ellen való játék ilyen jól sikerült. Románia ellen az utolsó percekben már használtuk ezt a taktikai elemet, amelyet az utóbbi három-négy hónapban gyakoroltunk be. Nem volt sok cserelehetőségünk, de a csapat megküzdött a győzelemért”- mondta a 47 éves tréner.

Ma a norvégok ellen az életben maradásért küzdenek a lányok. Csak remélni tudjuk, a görcsösség nem gátolja majd a jó szereplésüket…

Ők mondták
Kiss Éva, a magyar válogatott legjobbja: „Nagyon nehéz lesz innen felállni, most hogy már elúszott az elődöntő. De én bízom a többiekben, meg fogják mutatni, hogy tudnak gólokat lőni”.
Kovacsics Anikó, balszélső, irányító: „Egy lehetőségünk maradt. Le kell győznünk Norvégiát”.
Tóth Gabriella, irányító: „Készültünk külön a dánok taktikájára, de nagyon nehézen tudtunk ellenük védekezni. Az üres kapura azért nem próbálkoztunk sokszor, mert bizonytalanok voltunk, közelebbről szerettük volna megpróbálni”.
Tomori Zsuzsanna, csapatkapitány: „Nagyon dühös vagyok. Mind védekezésben, mind pedig támadásban keveset tudtunk megvalósítani abból, amit megbeszéltünk”.
Bódi Bernadett, jobbszélső: „Nem tudtunk ma csapatként működni. Kiss Éva remekelt a kapuban, és a védelmünk is jól működött. A támadójátékunkkal viszont komoly gondok voltak”.
Kristina Kristiansen, a dánok irányítója: „Abban maradtunk, hogy ha azt látjuk, hogy a magyarok nem igazán gyorsak lábbal, akkor lehozzuk a kapust, és megpróbálunk támadásban extra mezőnyjátékossal játszani. Igencsak bejött”.
Gheorghe Tadici, a román válogatott szövetségi kapitánya: „Nagyon boldog vagyok, hogy le tudtuk győzni ezt az erős spanyol csapatot. Ma megmutattunk, hogy nekünk is nagyszerű csapatunk van”.
Jorge Duenas, a spanyol válogatott szövetségi kapitánya: „Az első félidőben jól ment minden, de a szünet után történt valami. Semmit sem tudtunk megvalósítani az eltervezettekből, döntetlennél a románok blokkolták a lövéseinket, így képtelenek voltunk visszavenni a vezetést”.
Heidi Löke, a norvégok beállója: „Örülök, hogy tudtunk fordítani és jobban játszani a második félidőben. De a továbbiakban figyelnünk kell, nem adhatunk egy félidőnyi előnyt az ellenfeleknek”.
Kim Rasmussen, a lengyel válogatott szövetségi kapitánya: „Mérhetetlenül büszke vagyok a lányokra, elképesztően játszottak. Méltó ellenfele voltunk a norvég csapatnak, amely az egyik legerősebb az Eb-n.
Az utca hangja
Fehér Sándor (nyugdíjas): Többet vártam a lányoktól. Szélsőjátékunk szinte nem volt. Úgy gondolom, a koncentráció hiánya okozta a vesztünket. Remélem, a norvégok ellen többre leszünk képesek”.
Kovács László (titkár): „A dánok jobbak voltak, de azért helytálltunk. Most csak azzal kell foglalkoznunk, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki az Eb-ből”.
Iván Gergely (felszolgáló): Nem tudtunk semmit kezdeni a hét mezőnyjátékos taktikával, ami azért furcsa, mert 45 percen keresztül így játszottak. A magyar csapatban Kiss Éván kívül, senki nem nyújtott kiemelkedő teljesítményt”.

I

Frissítve: 2014.12.16. 22:38

Sok diák továbbra sem kapott tankönyvet

Publikálás dátuma
2014.12.17. 06:10
Illusztráció: Thinkstock
Három és fél hónappal a tanévkezdés után még mindig több mint másfél ezer kötet pótlását várja a Könyvtárellátó (Kello) Kft. az állami tulajdonba vett két nagy kiadótól, az Apáczai Kiadótól és a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadótól - írja a Magyar Nemzet. 

Annak ellenére, hogy a Kello részére már a készleten lévő összes tankönyvet beszállították, december közepére egy részük nemhogy az iskolákba, de még a terjesztőkhöz sem jutott el. Az állami tankönyvfejlesztésért felelős Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) tájékoztatása szerint az úgynevezett kísérleti kiadványokból hiánytalanul megtörtént a kiszállítás, a készleten lévő tankönyvekre leadott rendeléseket pedig októberben teljesítette az OFI. Ugyanakkor jelezték: az állami fennhatóság alá tartozó két kiadótól még 1600 kötetet várnak, ezekből újakat kell nyomtatni, mert nem készült belőlük elég példány.

A napilap információi szerint a hiányzó kötetek között nemcsak tankönyvek, hanem munkafüzetek is vannak, amelyek helyettesítése nagyobb fejtörést okoz a tanároknak. Mindemellett megemlítik, hogy több iskola is jelezte: a pedagógusok elégedetlenek az állami könyvek tartalmával, ezért a régi, "jól beváltakból" tanítanak, azokból fénymásolnak a diákoknak. Sőt, néhol a szülőkkel összefogva meg is vásárolják a jobbnak tartott könyveket, hogy titokban azokból (is) tanítsanak.

Szerző

"Személyre szabjuk a kezeléseket"

Publikálás dátuma
2014.12.17. 06:08
Kardkovács Zsolt szerint az egyébként magas szintű orvosi ellátás ma még nem használja ki megfelelően az informatika nyújtotta l
A diabétesz Magyarországon népbetegségnek számít: a regisztrált cukorbetegek aránya a felnőtt népességben eléri a 10 százalékot. Körükben kétszeres a stroke és háromszoros a légúti megbetegedések kockázata. A betegszám emelkedésével járó egészségügyi kiadások jelentős terhet rónak a hazai ellátórendszerre. A diabétesz hatékony kezelésében jelenthet segítséget a Budapesti Gazdasági Főiskola és a U1 Nonprofit Kft. közös, 406 millió forint Európai Uniós támogatásból megvalósult, személyre szabott egészségügyi ellátást támogató megoldása, a Medic Sphere. A kutatásról és az újszerű informatikai megoldásról dr. Solt Katalint, a BGF tudományos rektorhelyettesét és Dr. Kardkovács Zsoltot, a U1 Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

- Mi az oka annak, hogy világszerte nő a cukorbetegek aránya, és mára már népegészségügyi problémát jelent?

- S. K.: Az okokat a nemzetközi egészségügyi szervezetek és a hazai szakértők egyaránt az életmód változásával magyarázzák. A kevés mozgás, az elhízás/túlsúly, az egészségtelen étkezés egyformán növelik a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

- Milyen gazdasági és társadalmi következményei vannak a diabétesz magas arányának?

- S. K.: Szerintem a legfontosabb az életminőségre gyakorolt hatás – a betegek és közvetlen környezetük jóléte, (vagy jól-léte) mindenképpen romlik a fegyelmezettebb életmód, a szövődményektől való félelem, illetve a testi-lelki fájdalom következtében. Vannak egyéb, pénzben vagy más anyagi értékekben kifejezhető veszteségek is. A betegek saját jövedelmük egyre nagyobb hányadát kénytelenek a betegséggel összefüggő tételekre költeni: gyógyszerekre, kezelési eszközökre, diétára, orvosra. Az egészségügyi ellátórendszerben pedig egyre több emberi és tárgyi erőforrást kell a diabétesz kezelésére fordítani. Mivel a diabétesz nem gyógyítható, ezért a kezelés tartósan köt le társadalmi erőforrásokat.

- A 2012-ben indult projekt során több százezer adatot dolgoztak fel, a betegek kórtörténetének átfogó ismeretével, összetett környezeti vizsgálatokon keresztül. Melyek voltak a tanulmány legmeglepőbb vagy épp legtanulságosabb eredményei?

- S. K.: A diabéteszre vonatkozó egészségügyi adatok azért is nehezen elemezhetőek, mert a betegeket gyakran más elsődleges diagnózissal kezelik. A legnehezebb feladat épp az volt, hogy a rendelkezésünkre álló adatbázisból kiszűrjük a cukorbetegeket. A betegséggel kapcsolatos költségek elemzése során nem csak az ellátórendszer, hanem a betegek és más érintettek ráfordításait is igyekeztünk felmérni. Ebből az derült ki, hogy a kiadások csaknem fele a betegeket terheli. A másik tanulságos eredménye a kutatásnak, hogy a betegek leginkább egy jobb, hatékonyabb gyógyszerért lennének hajlandóak többet fizetni. Ugyanakkor ennek a fizetési hajlandóságnak erősen határt szab jövedelmük.

- A Magyarországon élő cukorbetegek inkább a gyógyszeres kezelést, vagy az életmódváltást részesítik előnyben, esetleg korosztályonként eltérő a hozzáállás?

- S. K.: A betegek jelentős része nehezen veszi tudomásul, hogy az életmódváltás a betegség kezelésében legalább olyan fontos, mint a gyógyszeres kezelés. Még a diéta betartásának fontosságát sem mindig látják be, illetve hajlamosak abba az illúzióba ringatni magukat, hogy ha a gyógyszert beszedik, már mindent megtettek. A rendszeres mozgás szükségességét csak kevesen veszik komolyan. Ezért a szükségesnél több betegnél alakulnak ki szövődmények, amelyek visszafordíthatatlan folyamatot jelentenek. A kezelésben legalább olyan fontos lenne a képzés, a rendszeres életmód-tanácsadás, mint az orvosi ellátás biztosítása. Ezért gondoljuk azt, hogy a diabétesz kezelését egy komplex betegút szervezéssel kellene megoldani, a magyar egészségügyben is ismert gondozási rendszerrel.

- A kutatás kiterjed arra is, hogy az egészségügyi rendszer mit tehet a megelőzés érdekében?

- S. K.: A betegség-megelőzés elsősorban nem az egészségügyi ellátórendszer feladata, hanem össztársadalmi ügy. Az egészségügyi szakemberek adhatnak tanácsokat, végezhetnek szűréseket, tarthatnak felvilágosító előadásokat, de ha a közoktatás, a szociális ellátórendszer, a média nem kapcsolódik be aktívan ebbe a folyamatba, akkor a megelőzés nem lehet hatékony. A kutatás eredményeként meg lehet határozni azt a megtakarítást, ami a betegség megelőzésének hatására keletkezik.

Solt Katalin. FOTÓ: Népszava

Solt Katalin. FOTÓ: Népszava

- Miért volt szükség a Medic Sphere – az ellátórendszert támogató informatikai rendszer - kidolgozására?

- K. Zs.: Magyarországon, de világszerte is jellemző probléma, hogy az egyébként magas szintű orvosi ellátás ma még nem használja ki megfelelően az informatika nyújtotta lehetőségeket, az adatok elvesznek az intézmények sűrűjében. Gondoljunk csak bele, hogy mennyire sok adat keletkezik nap mint nap az orvos-beteg találkozók alkalmával, sőt, egyre inkább az otthoni okos eszközök használatával is. Ezek emberi feldolgozása önmagában is kihívás, ha nem lehetetlen, miközben ott rejtőzik benne a következő évek kutatási sikereinek sora. Ezért mi nem a rendszer tetejéről, a központi adatbázisok felől, hanem közvetlenül az orvos-beteg találkozók adatai felől közelítettünk, így az adatok kevésbé torzulnak, az összefüggések közelebb állnak az adatok forrásához, vagyis a beteghez, a betegséghez. Ez nem igazán jellemző hozzáállás, mert a nagy informatikai fejlesztések inkább a központi adatbázisokhoz kapcsolódnak.

Interjúnk a következő oldalon folytatódik!

Szerző