LMP;bővítés;paksi atomerőmű;
2014-12-17 15:13:00
A politikus kifogásolta, hogy a parlament által várhatóan februárban tárgyalandó előterjesztés a végletekig fokozza a paksi bővítés titkosítását, a többi közt azzal, hogy a beszerzéseket kivonja a közbeszerzési törvény hatálya alól, az előkészítő anyagokhoz pedig tizenöt évig nem enged hozzáférést. Beszámolt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának állásfoglalásáról is a javaslattal kapcsolatban, amelyet a hivatal annak ellenére készített el, hogy a kabinet nem kért véleményezést. Az állásfoglalást ismertetve Szél Bernadett közölte: a javaslat nemzetközi egyezményeket sért, ezek közül a politikus a környezeti ügyekben az információ hozzáférését biztosító aarhusi egyezményt emelte ki. Hozzátette: uniós irányelv is sérülne a javaslat elfogadásával.
Szél Bernadett hozzátette: Péterfalvi Attila, a hatóság vezetője szerint a döntésekhez szükséges adatokat is nyilvánosságra kell hozni, a közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrzését pedig nem gátolhatja a befektetői érdek tiszteletben tartása. Közölte: a törvény elfogadásakor kérni fogja a köztársasági elnököt, hogy ne írja azt alá, az ombudsmantól pedig azt, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz.
A politikus szerint Oroszország jelenlegi gazdasági helyzete is azt mutatja, hogy „a Putyintól kapott hatalmas hitel is veszélybe kerül”. Szél Bernadett választ várt arra is, hogyan kívánja a kormány nemzetközi felügyelet alá vonni Paksot, és elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy a kormány így próbál kihátrálni a paksi bővítésből. A képviselő a tájékoztatón putyini megoldásnak nevezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a civileket kívánja listázni. Ez szerinte elfogadhatatlan egy szabad országban, a jelenlegi szabályozást a politikus megfelelőnek ítélte a civilek működésével kapcsolatban.