Orbán fokozta a konfliktust

Publikálás dátuma
2014.12.18. 06:00
Goodfriend megerősítette, ha a magyar kormány akarna, pontos információkhoz juthatna FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A kormány és Vida Ildikó adóhatósági elnök is lépéseket tehetne a kitiltási botrányban, ha valóban bizonyítékokat akarna - derült ki André Goodfriend újabb, ezúttal Schiffer Andrásnak adott tájékoztatásából. Ehelyett azonban a magyar fél rágalmazási perrel fokozza az amerikai-magyar diplomáciai konfliktust.

Válaszolt Schiffer András levelére André Goodfriend amerikai ügyvivő. Az LMP társelnöke november óta várta az Egyesült Államok amerikai ügyvivőjének válaszát, amit, miután tegnap megkapott, a Facebook-oldalán meg is osztott. A politikus előzőleg felhívta Goodfriend figyelmét arra, hogy a nagykövetség nyilatkozata szerint a beutazási korlátozás alapjául szolgáló korrupció kivizsgálása a magyar hatóságok feladata lenne. A hatóságok viszont azt állítják, nem rendelkeznek információkkal az ügyről, az amerikai féltől várják a bizonyítékokat. Schiffer arra kérte Goodfriendet, tájékoztassa: a kitiltott személyekkel kapcsolatban felmerült-e bűncselekmény gyanúja, bűncselekmény elkövetésére történő előkészület, szervezett bűnözői csoportban vagy bűnszervezetben való részvétel, továbbá ha felmerült, akkor a két állam között érvényes megállapodás szerint átadták-e az érintettek személyes adatait, valamint az eset körülményeinek leírását a magyar félnek.

Goodfriend válasza szerint a beutazási tilalmak megvonása egy adminisztratív cselekmény az amerikai külügyminisztérium részéről, nem büntetőjogi eset. A döntés alapjául szolgáló 7750-es elnöki proklamáció nem bírósági végzés. Megismételte: ahhoz, hogy dokumentált legyen az Amerikába történő beutazással kapcsolatos összes cselekmény, az érintett személynek vízumért kell folyamodnia és meghallgatása során az ügyintéző áttekinti a körülményeket. Goodfriend arra is felhívta a figyelmet, hogy azon információk jelentős része, mely alapján a beutazást megtagadták, "a magyar kormány számára egy ideje elérhetőek". Ha ezek alapján a kormány arra jut, hogy bűncselekményt kell kivizsgálni, a kölcsönös jogi segítségnyújtási szerződés (MLTA) alapján konkrét információt igényelhet a kitiltást megalapozó információkról.

Goodfriend megerősítette, ha a magyar kormány akarna, pontos információkhoz juthatna FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Goodfriend megerősítette, ha a magyar kormány akarna, pontos információkhoz juthatna FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Eszerint csak a magyar kormányon és Vida Ildikón múlik, hogy megismerheti-e a közvélemény, miért nem engedik be Amerikába a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökét és öt társát. Megírtuk: a kabinet október elején, de legkésőbb Vida nyilvános színvallását követően utasíthatta volna a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi), miután az idevágó törvény felhatalmazást ad, hogy vizsgálja át a NAV, illetve annak korrupciós gyanúba keveredett vezetőinek működését. Ezt azonban nem tette meg a kabinet, a Kehi pedig hivatalból nem indított vizsgálatot. De az Alkotmányvédelmi Hivatalnak is lépnie kellene - legkésőbb azóta, hogy Vida jelezte személyes érintettségét -, újbóli nemzetbiztonsági átvilágításnak alávetve a NAV-elnököt. De a Vida munkáltatói jogait gyakoroló nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály sem indított eljárást, sőt, még azt is megakadályozta a Fidesz, hogy megalakuljon a NAV-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság. Azt pedig már az érintettek amerikai beutazási engedélyeinek megvonásakor, október 6-án jelezte az Egyesült Államok: nemzetközi jogsegély keretein belül azonnal átadja a bizonyítékait a magyar hatóságoknak, ám eljárás nélkül erre saját törvényei értelmében nincs lehetőség. Ennek ellenére Polt Péter legfőbb ügyész kétszer is csupán baráti segítségként kért információkat amerikai kollégájától, s csak a múlt héten - feltehetőleg egy magánszemély feljelentése nyomán indult nyomozás következményeként - adta hírül: mégis jogsegélykérelemmel élt.

Magyarán a magyar kormány egyszerűen nem akarja érdemben vizsgálni az egész ügyet, miközben Orbán arra szólította fel Vidát, hogy perelje be Goodfriendet rágalmazásért. A parlamentben a kormányfő azt is hozzátette, leváltja az adóhatósági elnököt, ha nem tesz feljelentést. Vida még a múlt héten eleget tett a kormányfő kérésének, azóta nyomozás is indult a rágalmazási ügyben, egyelőre ismeretlen tettes ellen.

Kiderült az is: még a múlt héten telefonon hívta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium Kelet- és Közép-Európáért felelős államtitkára, aki azt kérdezte, miért kényszerítette Orbán a NAV-elnököt arra, hogy jelentse fel Goodfriend ügyvivőt. Mindezt a 444.hu tudta meg; kérdéseikre a külügyminisztériumban úgy reagálták, hogy ők továbbra is azt várják, az Egyesült Államok támassza alá tényekkel a kitiltási ügyben megfogalmazott vádjait, Vida pedig csak jogi úton tudja tisztázni az ügyet (a rágalmazási perrel éppen nem - a szerk.). Közölték: Szijjártó jelezte Nulandnak, hogy ha egy amerikai vállalat jogsértést lát, azonnal feljelentést tehet. Mindebből következik: nemcsak a súlyos korrupciós vádak eltussolásában, de az amerikai-magyar konfliktus továbbélezésében is ludas a kabinet.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!

Szerző

Ő lesz az új ENSZ-nagykövet

Publikálás dátuma
2014.12.18. 00:41
FOTÓ: Facebook
Bogyay Katalin nagykövet, Magyarország eddigi állandó UNESCO-képviselője vezeti január 1-től hazánk ENSZ-képviseletét - jelentette be szerda este Kovács Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára Párizsban, a nagykövet búcsúztatásán.

Kovács Ádám Zoltán azt is közölte, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetében, az UNESCO-ban Magyarországot a jövő évtől Cséfalvay Zoltán képviseli, aki október 1. óta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) magyar állandó képviseletét is vezeti. Azaz a két párizsi székhelyű nemzetközi szervezet nagyköveti posztjait összevonja Magyarország.

A kinevezések három évre szólnak. "Bár Bogyay Katalin nagykövet öt év sikeres munka után búcsút mond az UNESCO-nak, nem hagyja el az ENSZ kötelékét: Párizsból New Yorkba költözik, ahol az ENSZ állandó magyar képviseletét fogja vezetni" - fogalmazott a párizsi nagykövetségen rendezett ünnepségen a helyettes államtitkár. Egy fontos és nehéz elvégzett feladat elismeréseként bíz a kormány Bogyay Katalinra egy még fontosabb és még nehezebb feladatot - hangsúlyozta.

Bogyay Katalin 2009 szeptember óta volt Magyarország nagykövete az UNESCO-ban, ahol 2011 és 2013 között a döntéshozó fórum, az általános konferencia elnöki tisztségét is betöltötte, amit Kovács Ádám Zoltán "a magyar diplomácia nagy sikerének" nevezett. Elmondta, hogy a Bogyay által vezetett "UNESCO-képviselet mérlege nagyon jelentős".

A helyettes államtitkár szerint a nagykövet számára a sokszínűség nem teher, hanem a közgyűlési elnöki mandátum három nagy irányvonalának inspirációs forrását jelentette, ezek pedig a sokszínűség védelme és népszerűsítése, a nemek közti egyenlőség, a nők szerepének hangsúlyozása a megbékélés és a béke folyamatában, valamint az UNESCO nagy céljainak fejlesztése volt a kulturális, tudományos és sportdiplomácia, azaz a puha erő segítségével.

Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója az izraeli-palesztin békefolyamat érdekében és a kulturális sokszínűség védelmében tett munkájáért a Béke fája című elismeréssel, Hedva Ser francia képzőművész szobrával tüntette ki Bogyay Katalint. A nagykövetek nevében pedig George Mina, Ausztrália állandó képviseletének vezetője a vallások és kultúrák közötti párbeszédért tett munkája elismeréseként a vallások együttéléséről ismert ausztráliai Toowoombában található Pure Land Learning College ajándékszobrát adta át a magyar nagykövetnek.

Bogyay Katalin Budapesten és Londonban végezte egyetemi tanulmányait. Színház- és zenekritikákat, könyveket írt, 1983-tól a Magyar Televízió szerkesztő-riportereként dolgozott, majd a kilencvenes években Londonban független televíziós producer, 1999-től az akkor alakult Londoni Magyar Kulturális Központ igazgatója, 2006 június és 2009 április között az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára volt. Ez utóbbi minőségében a Magyar UNESCO Bizottság munkáját is felügyelte.

Szerző

Ő lesz az új ENSZ-nagykövet

Publikálás dátuma
2014.12.18. 00:41
FOTÓ: Facebook
Bogyay Katalin nagykövet, Magyarország eddigi állandó UNESCO-képviselője vezeti január 1-től hazánk ENSZ-képviseletét - jelentette be szerda este Kovács Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára Párizsban, a nagykövet búcsúztatásán.

Kovács Ádám Zoltán azt is közölte, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetében, az UNESCO-ban Magyarországot a jövő évtől Cséfalvay Zoltán képviseli, aki október 1. óta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) magyar állandó képviseletét is vezeti. Azaz a két párizsi székhelyű nemzetközi szervezet nagyköveti posztjait összevonja Magyarország.

A kinevezések három évre szólnak. "Bár Bogyay Katalin nagykövet öt év sikeres munka után búcsút mond az UNESCO-nak, nem hagyja el az ENSZ kötelékét: Párizsból New Yorkba költözik, ahol az ENSZ állandó magyar képviseletét fogja vezetni" - fogalmazott a párizsi nagykövetségen rendezett ünnepségen a helyettes államtitkár. Egy fontos és nehéz elvégzett feladat elismeréseként bíz a kormány Bogyay Katalinra egy még fontosabb és még nehezebb feladatot - hangsúlyozta.

Bogyay Katalin 2009 szeptember óta volt Magyarország nagykövete az UNESCO-ban, ahol 2011 és 2013 között a döntéshozó fórum, az általános konferencia elnöki tisztségét is betöltötte, amit Kovács Ádám Zoltán "a magyar diplomácia nagy sikerének" nevezett. Elmondta, hogy a Bogyay által vezetett "UNESCO-képviselet mérlege nagyon jelentős".

A helyettes államtitkár szerint a nagykövet számára a sokszínűség nem teher, hanem a közgyűlési elnöki mandátum három nagy irányvonalának inspirációs forrását jelentette, ezek pedig a sokszínűség védelme és népszerűsítése, a nemek közti egyenlőség, a nők szerepének hangsúlyozása a megbékélés és a béke folyamatában, valamint az UNESCO nagy céljainak fejlesztése volt a kulturális, tudományos és sportdiplomácia, azaz a puha erő segítségével.

Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója az izraeli-palesztin békefolyamat érdekében és a kulturális sokszínűség védelmében tett munkájáért a Béke fája című elismeréssel, Hedva Ser francia képzőművész szobrával tüntette ki Bogyay Katalint. A nagykövetek nevében pedig George Mina, Ausztrália állandó képviseletének vezetője a vallások és kultúrák közötti párbeszédért tett munkája elismeréseként a vallások együttéléséről ismert ausztráliai Toowoombában található Pure Land Learning College ajándékszobrát adta át a magyar nagykövetnek.

Bogyay Katalin Budapesten és Londonban végezte egyetemi tanulmányait. Színház- és zenekritikákat, könyveket írt, 1983-tól a Magyar Televízió szerkesztő-riportereként dolgozott, majd a kilencvenes években Londonban független televíziós producer, 1999-től az akkor alakult Londoni Magyar Kulturális Központ igazgatója, 2006 június és 2009 április között az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára volt. Ez utóbbi minőségében a Magyar UNESCO Bizottság munkáját is felügyelte.

Szerző