Kalandozás Mézike csodálatos világában

Publikálás dátuma
2014.12.19 06:47
A szerző a könyvével FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Gerzsényi Melinda Mézike okosodik című gyönyörűen illusztrált mesekönyvében a szerző határtalan utazásra hívja a gyermekeket. Az utazás motívuma visszatérő elem az irodalmi művekben, számtalan irodalmi hős tett valóságos vagy képzelt utazást a könyvek hasábjain. 

Gerzsényi Melinda elsőkötetes szerző művében, a Mézike okosodik című mesében egy aranyos, szőke kislányt indít felfedezőútra, aki kalandozása közben egyetemes bölcsességeket ismerhet meg játékos formában. A történet a „ki vagyok én?” kérdéskört járja körbe a felfedezés során olyan pozitív gondolatokat közvetítve, mint amilyen például az akarat erejének megnyilvánulása. A bájos mesét Csesznák Verka színes illusztrációi teszik élvezetesebbé.

A verses mese ötlete közel egy évvel ezelőtt fogalmazódott meg a 38 éves, kétgyermekes édesanya fejében, aki gondolatait úgy vetette papírra, hogy korábban még nem jelent meg nyomtatásban semmilyen alkotása. Pedig elmondása szerint mindig is újságíró szeretett volna lenni, és a tinédzserkor velejárójaként rövid történeteket, valamint érzelemkifejezés céljából egyszerű verseket is papírra vetett. Azonban míg azokat a műveket az asztalfiók nyelte el, addig a Mézike okosodik című mesekönyvet az Álomgyár Kiadó megjelentette.

A kötet bemutatóját a szerző lakóhelyén, Szentendre egyik patinás éttermében tartották nagyszámú gyermeksereg jelenlétével. A kötetbemutatón Gerzsényi Melinda elmondta, kifejezetten örül annak, hogy a közel száz vendég zömét kisgyermekek alkotják.

„Amikor gyerekeknek mondunk fontos dolgokat, abban felelősség van. A könyv egy szép körítése az élet lényegének, maga a mese pedig tanítójellegű gyereknek, szülőnek, bárkinek” – fogalmazott a szerző, aki kifejtette azt is, hogy a gyerekek őszinte szeretete és energiája hihetetlen módon fel tudja tölteni az embert.

Érdemes megjegyezni, hogy az írónőre nagy hatással voltak gyermekei is, ugyanis saját bevallása szerint számtalan hasonlóság figyelhető meg kilencéves leánya, Lili és Mézike, a mű főszereplője között. A több ezer példányban megjelent mese a kötet honlapján lévő webshopon keresztül is rendelhető, de Bookline, Libri és Alexandra könyvesboltjaiban is megvásárolható.

2014.12.19 06:47

Magyarország beteg és csodálatos

Publikálás dátuma
2018.08.20 20:36

Fotó: Népszava/ Vajda József
Bár az internetadó bevezetésének terve „nagyobb sikert” aratott, az Erzsébet hídnál egy Tankcsapda-koncert is tömegeket mozgat.
Ha valaki az Erzsébet hídi tüntetések valamelyikén időnként fiesztára gondolt, hát most magára vessen: kósza fantáziáit elcsípte a gondolatrendőrség. Persze inkább valószínű, hogy a helyszín magától értetődő: az államalapítás háromnapos ünnepére színpad épült Szent Gellért szobra alatt. Az idő jó, és nem rossz a hely – épp csak a stadionhangzást nem lehet visszaadni a Duna-partján −, de ingyenes koncerteknek ne hallgasd vájt füllel a hangzását.  „Isten éltessen, Magyarország!” − szólt az idei szlogen. Augusztus 20-a előestéjén nem csak az 1018 éves magyar államiságot lehetett ünnepelni, a Tankcsapda alapító-énekese, Lukács László ötvenéves, a majdnem harmincéves zenekar erre építette fel Fél évszázad címmel futó turnéját. A fővárosban május 4-én volt már egy nagy buli – Budapesten amúgy nem játszik túl gyakran a banda −, most viszont az AWS és a Zanzibár koncertje után olyan tömeg gyűlt össze az ingyenes „ráadásra”, amekkorát talán Magyarország egyik, ha nem a legnépszerűbb rock and roll zenekara sem látott még. Rajongók, ismerkedők, egyszerűen szórakozni vágyók a rakpartról, a Magyar ízek utcájából jövet-menet, ahol minden második portéka megkapta a „kézműves” jelzőt. A szorongók persze gondolhattak Genovára, de még az ég sem szakadt le. Egy majdnem harmincéves zenekar történetéhez hozzátartozik, hogy a régi hívek egy része ragaszkodik a kezdeti hangzásvilághoz, egykori élményeihez. A rajongók egykor karon ülő gyermekei felnőttek, hozták karon ülő gyermekeiket, ám Lukácsék korosztályának morózusabbik része sem állíthatja, hogy tinizenekar vált volna a kedvencükből. Persze így is akadtak ortodox tankerek, akik a bandát számon kérték a közösségi oldalán, miért lépnek fel állami ünnepen, ami felesleges kérdésnek tűnik: egy muzsikus zenélni szeret, augusztus 20-a amúgy sem pártpolitikai rendezvény. A bálványosi nyári egyetem – ahol a Tankcsapda is többször fellépett – sem csupán a miniszterelnökről szól, a legnagyobb erdélyi fesztiválként bejáratott koncerthelyszín. Persze az ottani fellépőknek sem garancia, hogy egyszer ne szülessen róluk nemzetféltő házmesteri feljelentés a „szókimondó szövegeik”, vagy a „züllött, liberális életvitel propagálása” miatt. Mindenki megkapta a magáét – a másfél órás best of koncerten az első, Baj van! című albumtól a legújabb dalokig a Tankcsapda egy becsületes, nem hakni koncertet adott, pirotechnikával megfűszerezve. Meglehet, csak nekem új, de meglepő volt tapasztalni, hogy a tapsgép után feltalálták a pogógépet is: a nyolcvanas években, főként a punkok körében divatosnak számító baráti lökdösődés lámpák parancsára is indult. A Tankcsapda acélosságáért aggódók is megnyugodhattak, Lukácsék előadták a 2012-es, Mi a f… van? című nótájukat is: „Magyarország, mi a f.. van veled, mondd csak! Beteg vagy, vedd észre, felment a lázad. Semmi okom nincs rá, hogy pezsgőt bontsak, mer' amit látok, meg amit hallok: az gyalázat.” Szóval kiállták a „bátorságpróbát” – bár e dal szövege Elvis Costello, Elton John vagy Morrissey Margaret Thatcherhöz címzett dalaihoz képest sehol sincs a politikai karcosságot tekintve. Ilyesfajta „kockázatokkal” nem kellett szembenéznie a Ghymes alapítójának, Szarka Tamásnak, akit arra kértek fel, hogy a budapesti tűzijátékhoz írjon zenét. Az István király dicsérete című mű több dala először 20-a délelőtt hangzott el először a Kossuth téren a tisztavatáshoz és a köztársasági elnök beszédéhez kapcsolódva. Szarka korábban Tokody Ilonával is koncertezett, idén a miskolci operafesztiválon Miklósa Erikával is láthattuk-hallhattuk, így csak a Szarka Tamás munkásságát kevésbé ismerőknek lehetett meglepetés, hogy utóbbi kiváló szoprán a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Honvéd férfikar és Szarka Tamás zenekara kíséretében egyik főszereplője lett a produkciónak. Szarka Tamásról persze azt is tudni kell, hogy klasszikus képzettségű hegedűsként mélyült el a népzene világában, költőként pedig sok dalszövege irodalmi értékű. Az útitárs című szerzemény Miklósa Erika szöveg nélküli, angyali énekével, az erőteljes kórussal és a rézfúvósok karakteres játékával rendkívül hatásos szerzeménynek, jó kezdésnek bizonyult. A szám fő dallamának felvezető része egyébként erősen emlékeztet egy közismert ladinó (spanyol zsidó) dallamra. E dal a XVI. században honosodott meg az európai keresztény kultúrában – még ma is hallható könnyűzenei istentiszteleteken −, Smetana is feldolgozta a Moldvában, de az izraeli himnusz, a hatikvá (a remény) is erre a dallamra íródott. Szarka Tamás persze erősen „megbolondította” kortárs klasszikus motívumokkal. A Szent István intelmeiből a zeneszerzői szándék az irgalmasságot és az alázatot emelte ki. Az Intelem az irgalomról balkáni felhangú, Szarka remek hegedűjátékát megmutató nóta. „Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, légy kegyes a külföldiekhez is” – áll Szent Asztriknak tulajdonított Intelmek utolsó fejezetében, sőt: „Ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni.” Bár az ószövetségi és újszövetségi idézetekben gazdag, Imre hercegnek címzett irodalmi alkotás kifejezetten a királyt inti attól, hogy tartózkodjon a bűnöktől, Szarka Tamás olvasatában egészen másról esett szó: „Bűnösnek folyjanak a könnyei, a reményt mégis csak hagyd meg neki” – éneklik a fülbemászó refrénben. Csörgő Anikó ifjúságnak szánt, honismereti könyvének címe, a Csodaország, Magyarország köszönt vissza az utoljára bemutatott dalban. A Csodaország slágeresnek szánt, kiforratlan dal, élvezeti értékét nemcsak a hosszú napon állás, vagy a hangosítás csorbította. „Magyarország, hát akkor hajolj most hozzánk, mosolyod hegyekből fonták, a gyermekek a neved szépen tudják” – nos, nemcsak e lapos, képzavartól sem mentes sorok miatt hittem úgy, hogy rosszul hallok. Persze, ha este a tűzijáték rakétái épp akkor robbantak, amikor ez újra felhangzott, talán mindegy is.  
2018.08.20 20:36

Német Kupa: kiesett a címvédő

Publikálás dátuma
2018.08.20 19:06

Fotó: DPA/ Jürgen Froome
Az első fordulót sem élte túl a címvédő Eintracht Frankfurt a labdarúgó Német Kupában. Adolf Hütter vezetőedző csapata a negyedosztályú Ulm otthonában szenvedett 2-1-es vereséget. Ezt megelőzően 1996-ban a Kaiserslautern esett ki az első körben, miután előtte megnyerte a sorozatot.
„Nincs magyarázat a kiesésünkre, az Ulm harcosabb volt, a bajnoki rajt előtt talán időben jött ez a pofon, hogy mindenki megértse, minden meccset az elsőtől az utolsó percig komolyan kell venni”
– mondta a lefújás után Adolf Hütter, a frankfurtiak vezetőedzője.
Az Eintracht augusztus 12-én a Szuperkupáért rendezett találkozón hazai pályán kapott ki 5-0-ra a Bayern Münchentől.
A másik élvonalbeli búcsúzó a VfB Stuttgart, amely a harmadik osztályban szereplő Hansa Rostock otthonában kapott ki 2-0-ra.
Szenvedett a Bayern München, amely a 81. percben szerezte meg Robert Lewandowski révén az 1-0-s győzelmet érő gólt a negyedik vonalban játszó Drochtersen/Assel ellen. A bajorok az első félidőben egyszer sem lőttek kapura.
„Amíg ellenfelünk bírta erővel, nagyon szervezetten és jól játszott" – értékelt Niko Kovac, a müncheniek szakvezetője. 
– Nem aggódtam, biztos voltam benne, hogy nyerünk, de az első 45 perccel nem voltam elégedett. Többet kellett volna tennünk a gólszerzésért. A kupában azonban a lényeg a továbbjutás, és az megvan.
A magyarokat foglalkoztató klubok közül a Hoffenheim 6-1-re nyert a harmadik vonalban szereplő Kaiserslautern vendégeként, Szalai Ádám végig a pályán volt. Gulácsi Péter védte az RB Leipzig kapuját, a lipcseiek 0-1-ről fordítva 3-1-re múlták felül a negyedik ligás Viktoria Kölnt. 
Szerző
2018.08.20 19:06