Több ugyan a pénz, de kevesebbet ér

Növekedtek azt átlagkeresetek, de a vásárlóérték mégis kevesebb, mint amennyi 2010-ben, illetve azelőtt volt. A kormányzat ugyan önti a pénzt a közfoglalkoztatásba, de onnan szinte lehetetlen vissza kerülni a versenyszférába és leginkább a munkanélküliségi adatok kozmetikázását szolgálja.

Az átlagkeresetek 2,9 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz, 2013. január-októberhez képest a legalább öt munkavállalót foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a nonprofit szervezetek körében - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentésében. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2014. január–októberben 234 400 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 248 900, míg a költségvetési intézményeknél 207 500 forintot kerestek. Ugyanakkor a közfoglalkoztatottak átlagosan 78 000 forintot vittek haza.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási szférában voltak a legmagasabbak (482 400 forint), ezt az információ és kommunikáció (450 300 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (406 800 forint). A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás (142 300 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (152 700 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (173 900 forint) dolgozói kerestek. Ebben az időszakban a nettó kereset 153 500 forint volt, ami 2,9 százalékkal magasabb, mint 2013. január–októberben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a legfrissebb adatokat kommentálva közölte: októberben már 22 hónapja tart a keresetek vásárlóértékének töretlen emelkedése. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjétől megtudtuk: a reálkeresetek növekedése 3,7 százalékos volt októberben, ami az infláció hatását is figyelembe véve jónak mondható. A legtöbb szektorban nőttek a bérek, így széles körű az emelkedésről beszélhetünk - közölte az elemző.

Gúr Nándor, az MSZP országgyűlési képviselője a Népszavának korántsem volt ennyire derűlátó. Úgy vélte, jelenleg a közfoglalkoztatás többnyire nem teremt értékeket, leginkább a statisztika javításra használja a kormány. Gyakorlatilag a közfoglalkoztatottakkal fedik el a munkanélküliséget. A büszkén hangoztatott 8 százalék körüli munkanélküliség 11 százalékra is felkúszna, ha a közfoglalkoztatottakat is beszámítaná a statisztikai hivatal. Belevesz viszont a foglalkoztatottak közé több mint 100 ezer olyan külföldön dolgozó magyar állampolgárt, akik még egy évnél még nem régebben vállaltak a határon túl munkát.

A képviselő emlékeztetett arra is, hogy 2010-ben egy közfoglalkoztatott még 60 200 forintot kapott havonta kézhez, ez az összeg jelenleg nagyjából 52 ezer forint. Ennek az összegnek a vásárlóértéke az elmúlt 4-5 év inflációját is figyelembe véve, beleértve az idei nulla közeli pénzromlási ütemet, több ezere forinttal kevesebb, mint 2010-ben volt. A minimálbér ugyan nominálisan nőtt, és most 66 480 forint, de a vásárlóértéke a 2010-es szinthez képest nagyjából 55 ezer forint - tette hozzá Gúr Nándor. A képviselő szerint a minimálbéreket legalább a létminimum szintjére, 88 ezer forintra kellene emelni, hiszen egymillió ember még ezt az összeget sem keresi meg. Ennek fedezete lehetne a státusz beruházásokra szánt összegek átcsoportosítása, az ezermilliárdos áfa csalások felszámolása, a költségvetés bevételeit csökkentő adóelengedések - áttekinthetetlen sporttámogatások - megszüntetése.

Jövőre 270 milliárd forintot tervezett be a kormány a közfoglalkoztatásra, miközben a legtöbb kutatás szerint a közmunkások 5-12 százaléka tud csak elhelyezkedni a versenyszférában. A közmunkával sem csak látszattevékenységet lehetne végezni, hanem például állami-önkormányzati erdőtelepítéseknél hosszabb távon is foglalkoztathatnának az embereket. Sok helyen az önkormányzatoknál a közalkalmazottakat előbb kirúgják,majd közmunkásként vissza veszik, de már az állam fizeti őket - összegezte véleményét a szocialista politikus.