Előfizetés

Kimerült a mezőgazdasági biztosításokat támogató alap

Publikálás dátuma
2014.12.20. 09:14
Illusztráció/Thinkstock
A mezőgazdasági biztosításokat támogató alap kerete az idén a megemelt összeg ellenére is kimerült, pedig a korábbi években mindig maradt benne pénz - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége. 

A keret 2012-ben 2,7 milliárd forint volt, ennek a 30 százaléka fogyott el, tavaly a 3,1 milliárdnak már a 70 százalékát felhasználták a mezőgazdasági termelők, míg az idén a 3,3 milliárd forint már elfogyott - ismertetik a közleményben.

A jogszabály háromféle támogatható mezőgazdasági biztosítás-csomagot ismer. Az A típusú a szántóföldi növényekre, a borszőlőre és az almára köthető, itt a biztosítási díj 65 százalékát vállalja át az állam. A B típusú biztosítás a zöldség- és gyümölcskultúrákat védi 48 százalékos visszatérítéssel, míg a C típusú biztosítás az előbbieken túli kockázatokat vállalja, de csak 30 százalékot térít vissza.

Jelenleg négy biztosító, az Allianz, a Generali, a Groupama, valamint az osztrák Hagelversicherung foglalkozik mezőgazdasági biztosítással, a termelők ezek biztosítási termékeiből választhatnak. Emellett létezik az állami kárenyhítési rendszer, amelyben mindig a termelők és az állam által befizetett összeget osztják fel a károsultak között.

A piaci biztosítások is csak akkor kapják meg a jogszabályban rögzített támogatási arányt, ha a támogatás elegendő rá. Amennyiben elfogy az ezekre szánt állami támogatási keret, akkor mindenki arányosan kevesebbet kap. A biztosítók akkor is a leszerződött összeget fizetik, de a termelőnek többe kerül a biztosítás a csökkent támogatás miatt.

A  Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége néhány jogszabályi változásra is felhívja a gazdálkodók figyelmét. Az éves biztosítási díj befizetését a jelenleg érvényes november 15-i időpont helyett egy hónappal korábban kell igazolni jövőre, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál. Ez korábbi időpont annál, mint ahogy egyes mezőgazdasági ágakból - például a szőlőből - a bevétel befolyik. A biztosítási támogatás viszont továbbra is csak a következő év tavaszán jelenik meg a gazda számláján.

A jegybank átvette a hatalmat az MKB-nál

Publikálás dátuma
2014.12.20. 06:25
Balog Ádám FOTÓ: NÉPSZAVA
Az MNB által kijelölt professzionális szakértői csapatot átvette az MKB Bank Zrt. vezetését, átvette az igazgatósági jogokat - jelentette be pénteken Balog Ádám MNB-alelnök. 

A menedzsment jogkörei egyelőre változatlanok maradtak. A szanálási biztosok személyét titkosan kezelik. Az alelnök azt állította, hogy a szanálási törvény biztosított mozgástéren belül marad majd az MNB. Ez jelentheti egyrészt az eszközállomány 18-22 százalékára rúgó rossz portfolió piaci értékesítését, valamint egy külön MKB-rosszbankba való szervezését és annak későbbi értékesítését.

Annak ellenére, hogy az MKB jelenleg nem fizetésképtelen, az MNB úgy ítélte meg, hogy hosszabb távon a működés biztosításához szükséges a beavatkozása. Az MNB célja, hogy gyorsan hatékony, versenyképes és jól működő bankká váljon az állami tulajdonba került pénzintézet. Az alelnök szerint a bank 80 százalékban jól működik, rendben van, csak a többivel kell valamit kezdeni, leválasztani. Az MNB az uniós kötelezettségeinek megfelelően kellő időben tájékoztatta a tervezett lépésekről az érintett európai hatóságokat, köztük az EKB-t.

A tervek szerint néhány hét múlva elkészül az új stratégia a rossz portfólióelemek kezelésére. A következő hónapokban a jegybank külön részlege intézményi szerkezetátalakítást és költségcsökkentést hajt végre az MKB csoportnál, ésszerűsíti a banki folyamatokat, valamint azonosítja és leválasztja a nem jövedelmező portfólióelemekét. Az MNB várhatóan egy évig veszi át a bank irányítását, ezt követően jöhet a privatizáció - mondta Balogh Ádám.

Mint ismeretes Matolcsy György MNB-elnök és Orbán Viktor kormányfő előző nap jelentette be, hogy az MNB a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntései alapján - az európai uniós irányelvekben biztosított jogi keretek között és a hazai jogszabályokban meghatározott felelőssége alapján - átveszi az MKB Bank irányítását és a leányvállalatokra is kiterjedően újjászervezi a hitelintézetet.

Több ugyan a pénz, de kevesebbet ér

Publikálás dátuma
2014.12.20. 06:22
A közmunkások féltik téli foglalkoztatásukat FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Növekedtek azt átlagkeresetek, de a vásárlóérték mégis kevesebb, mint amennyi 2010-ben, illetve azelőtt volt. A kormányzat ugyan önti a pénzt a közfoglalkoztatásba, de onnan szinte lehetetlen vissza kerülni a versenyszférába és leginkább a munkanélküliségi adatok kozmetikázását szolgálja.

Az átlagkeresetek 2,9 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz, 2013. január-októberhez képest a legalább öt munkavállalót foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a nonprofit szervezetek körében - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentésében. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2014. január–októberben 234 400 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 248 900, míg a költségvetési intézményeknél 207 500 forintot kerestek. Ugyanakkor a közfoglalkoztatottak átlagosan 78 000 forintot vittek haza.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási szférában voltak a legmagasabbak (482 400 forint), ezt az információ és kommunikáció (450 300 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (406 800 forint). A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás (142 300 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (152 700 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (173 900 forint) dolgozói kerestek. Ebben az időszakban a nettó kereset 153 500 forint volt, ami 2,9 százalékkal magasabb, mint 2013. január–októberben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a legfrissebb adatokat kommentálva közölte: októberben már 22 hónapja tart a keresetek vásárlóértékének töretlen emelkedése. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjétől megtudtuk: a reálkeresetek növekedése 3,7 százalékos volt októberben, ami az infláció hatását is figyelembe véve jónak mondható. A legtöbb szektorban nőttek a bérek, így széles körű az emelkedésről beszélhetünk - közölte az elemző.

Gúr Nándor, az MSZP országgyűlési képviselője a Népszavának korántsem volt ennyire derűlátó. Úgy vélte, jelenleg a közfoglalkoztatás többnyire nem teremt értékeket, leginkább a statisztika javításra használja a kormány. Gyakorlatilag a közfoglalkoztatottakkal fedik el a munkanélküliséget. A büszkén hangoztatott 8 százalék körüli munkanélküliség 11 százalékra is felkúszna, ha a közfoglalkoztatottakat is beszámítaná a statisztikai hivatal. Belevesz viszont a foglalkoztatottak közé több mint 100 ezer olyan külföldön dolgozó magyar állampolgárt, akik még egy évnél még nem régebben vállaltak a határon túl munkát.

A képviselő emlékeztetett arra is, hogy 2010-ben egy közfoglalkoztatott még 60 200 forintot kapott havonta kézhez, ez az összeg jelenleg nagyjából 52 ezer forint. Ennek az összegnek a vásárlóértéke az elmúlt 4-5 év inflációját is figyelembe véve, beleértve az idei nulla közeli pénzromlási ütemet, több ezere forinttal kevesebb, mint 2010-ben volt. A minimálbér ugyan nominálisan nőtt, és most 66 480 forint, de a vásárlóértéke a 2010-es szinthez képest nagyjából 55 ezer forint - tette hozzá Gúr Nándor. A képviselő szerint a minimálbéreket legalább a létminimum szintjére, 88 ezer forintra kellene emelni, hiszen egymillió ember még ezt az összeget sem keresi meg. Ennek fedezete lehetne a státusz beruházásokra szánt összegek átcsoportosítása, az ezermilliárdos áfa csalások felszámolása, a költségvetés bevételeit csökkentő adóelengedések - áttekinthetetlen sporttámogatások - megszüntetése.

Jövőre 270 milliárd forintot tervezett be a kormány a közfoglalkoztatásra, miközben a legtöbb kutatás szerint a közmunkások 5-12 százaléka tud csak elhelyezkedni a versenyszférában. A közmunkával sem csak látszattevékenységet lehetne végezni, hanem például állami-önkormányzati erdőtelepítéseknél hosszabb távon is foglalkoztathatnának az embereket. Sok helyen az önkormányzatoknál a közalkalmazottakat előbb kirúgják,majd közmunkásként vissza veszik, de már az állam fizeti őket - összegezte véleményét a szocialista politikus.