Ülés kijátszott szocialistákkal

Két rendkívüli ülést készült tartani ma az Országgyűlés, a parlament reggel 8 órakor kezdte a munkát. Az első ülést az MSZP kezdeményezésére hívták össze, ám - ahogy az várható volt - a kormánypárti padsorok üresek maradtak, ezért az ülés napirendjét nem tudták elfogadni, Latorcai János levezető elnök be is rekesztette az ülést. A szocialisták még múlt kedden jelentették be, hogy összegyűlt a kellő számú aláírás ahhoz, hogy Kövér László házelnöknek össze kelljen hívni a rendkívüli ülést. A kezdeményezést az LMP és a független képviselők is támogatták.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője már korábban jelezte, hogy a kormánypárti képviselők nem mennek el az ülésre. A Fidesz képviselőcsoportjának vezetője elhatározásukat azzal indokolta, hogy politikai színjátéknak tartják a szocialisták akcióját. Az MSZP azért kezdeményezte a rendkívüli ülést, hogy kiderüljön: ki támogatja, és ki ellenzi az M0-s és a bevezető autópálya-szakaszok fizetőssé tételét.

Napirend előtt: 

Tóbiás József szocialista pártelnök-frakcióvezető a szinte üres kormánypárti padsorokra utalva azt mondta: a távolmaradók világossá tették, a társadalmi akarat ellenére be akarják vezetni az útdíjat, amit az érintettekkel meg sem vitattak. Ezzel szerinte fölteszik a "botrányos" egy év kormányzati politikájának i-jére a pontot. Mint elmondta, a téli rendkívüli ülésszak második ülését azért hívták össze, mert tömegek tiltakozása ellenére a kormánypártok adóval akarják megsarcolni az M0-s körgyűrű és az elkerülő utak használatát, ők azonban ezt elutasítják. Az MSZP-s politikus szerint a kormányoldal kedvezménynek hazudja a plusz terhelést és nem hallja meg a társadalom hangját, dialógus helyett önkényes döntésekben hisz.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában azt mondta: a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat díjmentes szakaszaihoz jelenleg egyenlőtlen a hozzáférés, azok közel fele Pest megyében van. Megismételte a korábban hangoztatott kormányzati álláspontot, miszerint  a díjmentes szakaszokat az igazságosabb helyzet érdekében szüntetik meg, és ez szerinte nem vezet majd az autópályák elkerüléséhez. 

Az LMPS-s Szél Bernadett  szerint az üres padsorok azt bizonyítják, a kormánypárti képviselők gyávák megvédeni saját javaslatukat, nem képesek kiállni igazukért, nem vállalnak sorsközösséget a megsarcolt emberekkel.    Az útdíjról szóló javaslat kapcsán kijelentette: ötletkormányzásba kezdett a kabinet, és ennek keretében most megadóztatja a magyar emberek mobilitását. Bírálta, hogy szerinte nem készültek hatástanulmányok, nem voltak egyeztetések a szakmai szervezetekkel, a kormány csupán azt tudta, pénzre van szüksége a költségvetés foltozására. 

Kit képviselnek önök? - kérdezte a kormányoldaltól Szél Bernadett, aki az útdíj kiterjesztését egy olyan rossz javaslatnak minősítette, amelyet az emberek elutasítanak nemzeti együttműködésben a kormánnyal szemben.  Azt javasolta: vezessék be a megyei matricát, de az útdíjat ne terjesszék ki az eddig nem fizetős szakaszokra.

 Fónagy János közölte, igenis folytattak egyeztetéseket a fuvarozókkal, az autóklubbal, a gépjármű-kereskedőkkel, a főváros és az agglomeráció egyes polgármestereivel, a vélemények pedig eltérőek voltak. Szerinte az kétségtelen, hogy az ország nagy része jól jár a javaslattal, majd "gombóc fagyiban" kezdte mérni a terheket, és rövid fejszámolás után közölte: van egy eddig kedvezményezett kör, amelyik most havonta két gombóc fagylalt árával hozzájárul az ország minden állampolgára által viselendő költséghez. Az pedig szerinte nem igaz, hogy nem hallják meg a kritikát, erre példaként a Megyeri hidat hozta fel, ami továbbra is térítésmentes marad.

Az Országgyűlés - a napirend előtti felszólalások után - először arról határozott, hogy a szocialisták kérésének megfelelően kivételes eljárásban tárgyalja-e a határozati javaslatukat. Ehhez a képviselők több mint felének, vagyis legalább száz honatyának az igen szavazata kellett volna, de csak 50 igen és - Fidesz-KDNP-s politikusoktól - 3 nem szavazatot kapott a kezdeményezés, ezért nem rendelték el a kivételes tárgyalást. Így december 29-én nem lesz plenáris ülés.

Latorcai János ezt követően megkérte a frakcióvezetőket és a terembiztosi szolgálat tagjait, segítsenek a határozatképesség helyreállításában, a terembiztosok azonban jelezték, hogy nem tartózkodik a folyosón országgyűlési képviselő. A Ház a folytatásban megkísérelte elfogadni a házelnöki jogkörben kiadott napirendi javaslatot, ám az sem kézfelemeléses, sem - a KDNP-s Rubovszky György kérésére elrendelt - nyomógombos szavazással nem sikerült, mert nem volt meg a szükséges többség. A gépi voksoláson szintén 50 igen és 3 nem szavazat érkezett a napirendi javaslatra.

A házszabály rendelkezése szerint elfogadott napirend hiányában a napirend egyetlen pontja sem tárgyalható - jelezte Latorcai János, aki egyúttal megkérte az Országgyűlés jegyzőit és a terembiztosi szolgálatot, vessék össze a parlament névsorát a jelenlévőkkel, és a következő ülésig függesszék ki a hiányzók listáját.

A parlament délben is összeül rendkívüli ülésre - akkor kormánypárti kezdeményezésre -, hogy megtárgyalják az Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött két törvényt, így változtathatnak a plázaépítési tilalmat fenntartó, valamint a veszteséges szuper- és hipermarketeket szankcionáló, egyszer már elfogadott előterjesztésen. Az államfő a kereskedelmi törvényt uniós szabályokra és uniós bírósági állásfoglalásra hivatkozva küldte vissza. 

Rogán Antal vasárnap azt mondta, a plázaépítési tilalmat fenn kell tartani, nem szeretnék, hogy január 1-jétől Magyarországon ismét épülhessenek plázák. Hozzátette: ha a parlament ezzel a kérdéssel csak februárban foglalkozna, akkor joghézag alakulhatna ki, amely később vagy jogvitákhoz, vagy megvalósuló plázaépítésekhez vezet.

Harangozó Tamás szocialista politikus lapunknak tegnap elmondta: két különböző témájú ülést nem lehet ugyanazon a napon tartani, ez azt jelenti, hogy az MSZP által kezdeményezett, az útdíjról szóló keddi ülésnap megtartását a Fidesz képviselői lehetetlenné teszik. Pártja „vérlázítónak tartja, hogy miközben a korrupt kormánypártok az útdíjak ügyében gúnyosan az emberek szemébe nevetnek, változtatás nélkül áterőltetik a saját, mutyival teli törvényeiket – annak ellenére, hogy ezek még Áder János szerint sem alkalmazhatók január elsejétől”. 

Szerző

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.