hulladék;Oroszország;milliomosok;orosz válság;Oleg Deripaszka;Leonyid Mikhelson;

2014-12-27 06:31:00

Szegény orosz milliárdosok

Szegény orosz milliárdosok! Miközben az emberek milliói azzal vannak elfoglalva, hogyan jöjjenek ki a havi fizetésükből, ha egyáltalán kézhez kapják, a gazdagoknak az okoz fejfájást, hány milliárddal gazdálkodhatnak kevesebből, mint a válság kirobbanása előtt. Nemcsak a szegények, ők is veszteseknek érzik magukat.

Két nap alatt tízmilliárd dollárt vesztett Oroszország húsz leggazdagabb embere a rubel mélyrepülése következtében. A Bloomberg Billionaires Index számításai szerint 2014-ben az orosz milliárdosok vesztesége 62 milliárd dollár, vagyonukat december vége felé összesen 174 milliárdra becsülték.

A legnagyobb vesztes Leonyid Mikhelson, az ország második legnagyobb földgázkitermelő vállalatának a vezérigazgatója, aki 8,7 milliárd dollárral lett szegényebb 2014 eleje óta. A vesztesek listáján őt követi Gennagyij Timcsenko.

A Novotek gázbirodalomban 23,5 százalékkal részesedő üzletember vagyona a vállalatát ért amerikai szankciók következtében március óta 7,8 milliárd dollárról 3,2 milliárdra csökkent. A harmadik helyezett Vlagyimir Liszin, a Novolipetsk Steel acélóriás többségi tulajdonosa, akinek a vagyona 7,5 milliárddal lett kisebb, mivel a cégének értéke 42 százalékkal csökkent.

Alisher Uszmanov nemcsak pénzt vesztett, Oroszország leggazdagabb emberének címét is át kellett adnia, miután 6,8 milliárd dollárt vesztett, de még így is 13,4 milliárddal rendelkezik, ami a világ gazdagjai között a 69. helyet biztosítja a számára. Ő a MegaFon telekommunikációs cég részvényeinek 58 százalékos esésére fizetett rá. Arkagyij Rotenberg elvesztette milliárdos besorolását, vagyonának 72 százalékát vitte el a válság.

Százalékban kifejezve a legnagyobb vesztesnek egy ideig Vlagyimir Jevtusenkov, a „Szisztema” nevű cég feje tűnt. Vagyonának 90 százalékát vesztette el, és kiesett a 20 leggazdagabb orosz közül. Vesztesége 9 milliárd dollár. Egy ideig házi őrizetben várta, hogy döntsenek sorsáról. Azzal vádolták, hogy Basnyefty nevű vállalatának 5-7 milliárd dollárra becsült részvénytöbbségéhez 2 milliárdért jutott hozzá.

Aztán egyik pillanatról a másikra Putyin megkegyelmezett neki. Igaz, ennek az volt az ára, hogy a Basnyeftyet vissza kellett adni az államnak. Miután az államfő ezek után elejtette a vádat Jevtusenkovval szemben, nemcsak szabadon engedték, de cége részvényeinek árfolyama mintegy 150 százalékkal emelkedett.

A sok vesztes mellett az elmúlt hónapoknak van nyertese is, mégpedig Oleg Deripaszka, a „Ruszlan” vállalatban érdekelt újgazdag, aki 855 millióval még növelni is tudta a vagyonát. Az most meghaladja a 7,5 milliárd dollárt. A Putyinnal jó viszonyt ápoló újgazdagok 2014-ben is számíthattak arra, hogy az állam megsegíti őket a bajban.

Ezért nem lett még nagyobb a veszteségük. Az amerikai szankciók tavaszi bevezetése után Rotemberg és Timcsenko cégei több mint 300 milliárd rubeles állami megrendeléseket kaptak a Bloomberg számításai szerint. Rotenberg számíthat arra is, hogy a Kercsi tengerszoroson a Krímbe átívelő híd építésében is részt vállalhat sokmilliárd rubel értékben, és szibériai beruházásokhoz is hozzájut.

A veszteseket tehát nem kell sajnálni, megtalálják a módját a jó életnek. Apróságnak tűnik, de kifejező, hogy Uszmanovnak nagy veszteségei közepette is volt kedve ahhoz, hogy több mint 4 millió dollárért szerezzen egy kis örömet magának, megvette egy világhírű amerikai biológustól a Nobel-díjjal kapott érméjét.

Az örömét vagy a hírnevét aztán azzal tetézte, hogy az 1962-ben a fiziológia és az orvostudomány terén elért kimagasló eredményekért odaítélt érmet visszaadta a 86 éves James D. Watsonnak, aki azt ígérte: a kapott pénz egy részét szeretett intézeteinek juttatja el.

Egy másik milliárdos Mihail Prohorov azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy még korábban tett ígéretéhez híven a botrányairól elhíresült pártpolitikusnak, Zsirinovszkijnak egy olyan hazai tervezésű elektromos autót ajándékozott, amelyik a legnagyobb időjárási viszontagságoknak is ellenáll. Mint Zsirinovszkij elárulta az újságíróknak, ez már a második autó, amit Prohorov elajándékozott, a milliárdos azonban megakadályozta abban, hogy erről többet kifecsegjen. Az autó sorozatgyártására még várni kell a nyugati szankciók és a piac kiszámíthatatlansága miatt.

Eközben a Londonban élő Roman Abramovics azzal büszkélkedhet, hogy válság ide vagy oda, neki van a kilencedik legdrágább háza az angol fővárosban. A Chelsea futballcsapat tulajdonosa a gazdagok híres utcájában a Kensington Street Gardens-en lakik, és most azt tervezi, hogy földalatti helységekkel, többek között, teniszpályával bővíti otthonát. A The Guardian tudósítása szerint csak a Chelsea a 2013-14-es szezonban 20 millió font hasznot hozott Abramovicsnak.

Egy másik Londonban élő negyvenvalahány éves üzletember, aki nem fedte fel a nevét, 980.000 fontért vett egy nyakéket, több mint 600 ezerért három briliáns karkötőt és 111,6 ezerért briliáns fülbevalót. Tette ezt mindössze három óra leforgása alatt. A Bazsajev testvérek Szardínián vették meg a Forte Village luxus üdülőhelyet. Nem ők az egyetlen oroszok, akik Szardínián ingatlanhoz jutottak. Sokmillió eurós vételekről számolnak be az olasz lapok. Ezeket a vételeket botrányok is tarkították, ősszel például az olasz hatóságok Arkagyij Rotenberg 30 millió dolláros szardíniai ingatlanjára tették rá a kezüket.

Viktor Haritonyint mostanában jobban érdeklik az autós versenypályák. Vett is egyet Németországban, az egyik legnépszerűbbet. Így élnek, tehát, a gazdag oroszok, akik ugyanúgy várják az orosz gazdaság talpraállását, mint azok, akiknek a gondolatai nem a dollármilliók körül forognak.

Kapós a brit vízum
Érdekes cikket közölt a brit konzervatív The Sunday Times arról, hogy rendkívüli mértékben megnőtt az orosz milliárdosok érdeklődése a brit vízum iránt, amióta hazájukat nyugati szankciók sújtják. Ehhez nem is olyan nehéz hozzájutni, ha valakinek elég pénze van hozzá. Aki legalább kétmillió fontot (800 millió forintot) fektet be a brit gazdaságba, az öt évig Nagy-Britanniában maradhat.
Ötmillió fontért már három év után megszerezhető a határozatlan idejű tartózkodási engedély, tízmillióért pedig erre csak két évet kell várni. Arra is van példa, hogy egy újgazdag 24 óra alatt megkapta a letelepedési engedélyt, igaz ő 30 millió fontért vett egy házat magának Londonban. Minden csak pénz kérdése, az angol állampolgárság megszerzése is.
A lap információja szerint 2014 első kilenc hónapjában 162 orosz üzletember jutott letelepedési engedélyhez, 69 százalékkal több vízumot állítottak ki nekik, mint tavaly az azonos időszakban. Aligha kérdéses, hogy vagyonukat igyekeztek kimenekíteni Oroszországból.