Kitért arra is, hogy a honosításnál további szigorítás nem indokolt, kisebb korrekciók lehetnek. A kormányfő helyettese azt mondta: kezdetben a külhoni kérelmezők mentek intézni a honosítást Magyarországra később a konzulátusokra, most már kihelyezett konzuli napokat tartanak, a diaszpórában pedig konzulok járják a magyar lakta városokat. A kérelmek száma számottevően nem csökkent - hangsúlyozta.
Szerinte annyira egyszerű az eljárás, amennyire a teljes biztonság mellett lehet. Az esetleges visszaélésekről azt mondta: egyes államoknak nem tetszik, hogy területükön sok magyar van, akiket sikerül "a félig-meddig asszimilációs állapotból" visszahozni és identitását megerősíteni. Az ellenérdekelt politika sok esetben titkosszolgálati eszközökkel él, dezinformál, de ezzel együtt sokkal kevesebb a visszaélés, mint amire ennek figyelembevételével számítani lehetett. Kiemelte: akinek tudomása van visszaélésekről, annak feljelentési kötelezettsége van, ha ezt elmulasztja, ő is bűncselekményt követ el.
Semjén Zsolt arra a legbüszkébb, hogy a három nemzetpolitikai kérdésben teljes a nézetazonosság az összes magyarországi párt és a társadalom körében: a határon túli magyarságnak jár az állampolgárság, a szavazati jog és az autonómia. 2014-ben a környező országokban tartott választásokon mindenütt megerősödött a magyarság - mondta. A legnagyobb sikert a
vajdasági magyarok érték el, gyakorlatilag megvalósult a kulturális autonómia, a nehézségek anyagi jellegűek, ami a szerb költségvetés állapotából következik. A vajdasági magyarság egységes és a Belgrádban is megkerülhetetlen - tette hozzá.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Semjén Zsolt korlátozott optimizmussal néz az új román államfővel való együttműködés elé, úgy véli, Klaus Iohannis szebeni polgármesterként nem sok érdeklődést mutatott a magyarság ügyei iránt. Szerinte a román elnök nem tagadhatja az autonómia legitimitását, mert ez Nyugat-Európában elvitathatatlan. Kitért arra, hogy a román belpolitikában a magyarellenességet ütőkártyaként használhatják. Példaként a Mikó-kollégiumot, a magyar himnusz éneklésért kiszabott bírságot említette.
A legnehezebb és legveszélyeztetettebb helyzetben a kárpátaljai magyarok vannak, kitéve a háborús helyzetnek és az ukrán nacionalizmusnak - mondta Semjén Zsolt. Jelezte: a magyar kormány mindenben segít az ottani magyarságnak, a téli fűtéstől kezdve a legelemibb ellátásban támogatja őket. Tudniuk kell, hogy számíthatnak a védelmünkre, van hová jönniük, ha lehetetlen állapotok alakulnak ki - emelte ki.
Szerinte Magyarországnak hasonlóan kell cselekednie, mint Izraelnek, meg kell védenie a diaszpóráját bárhol a világon. Fontos eredménynek nevezte, hogy Brenzovics László, a KMKSZ elnöke bekerült a kijevi parlamentbe. Az a cél, hogy elérjék, legyen magyar választási körzet, de a mandátum megszerzése csak a magyarság egységével valósulhat meg, a két kárpátaljai magyar szervezetnek legalább választási időszakban együtt kell működnie.
Sikeresnek nevezte a szlovákiai önkormányzati választásokon elért eredményt. Szerinte reális az esély, hogy a Magyar Közösség Pártja visszakerül a pozsonyi parlamentbe, ami létfontosságú a magyarság képviseletéhez. Kifejtette, hogy helyi ügyekben ésszerű az együttműködés a Híd-Most vegyes párttal.
Semjén Zsolt kiemelte a diaszpórának szóló Kőrösi Csoma Sándor programot, amellyel 100 fiatal utazhat ki a világ magyarságához. "A sokszor csak parázsló magyar identitás és magyar élet lángra lobbant", egyre többen találnak vissza a magyar identitásukhoz és ez magával hozza az állampolgárság iránti igényt - fogalmazott.
Szétfejlődik a magyar nemzet
Veres Valér szociológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanszékvezető tanára szerint az össznemzeti magyarságtudat és a Magyarország iránti kötődés gyengült, a regionális, azaz erdélyi tudat viszont erősödött.
Az igazi meglepetést az okozta, hogy ma már inkább érzik magukhoz közelinek a többi, Magyarország határain túli magyar kisebbséget az erdélyi magyarok, mint a magyarországi magyarokat. Lapunk megkeresésére a kutatásvezető elmondta, hogy szociálpszichológiai értelemben a "saját csoport" a kisebbségi magyar közösség az, amelyhez minden esetben legközelebb állnak a többi magyar kisebbségiek, majd az országaikban élő más kisebbségi nemzetiségi csoportok.
Kiss Tamás szociológus szerint Magyarország „csődösebb” gazdasága az emberek mentális térképén is kirajzolódott. Ezzel magyarázta,
hogy az erdélyi magyarok számára Magyarország már egyre kevésbé vonzó célország a könnyített honosítás ellenére is.
A Németországba, az Egyesült Államokba és az Egyesült Királyságba emigrált erdélyi magyarok számaránya mára utolérte a Magyarországra menőkét. A migrációs szándékban az elmozdulás még látványosabb, a mai erdélyi fiatalok számára Budapest már nem vonzó célpont. Úgy látják, a magyar állampolgárságot, szimbolikus jelentőségét nem lekicsinyelve, használni leginkább a nyugat-európai és tengerentúli munkavállalás megkönnyítésére lehet.
