Fizetésemelést kaptak az állami vezetők

Egy átlagos magyar fizetésével kapnak többet havonta a közigazgatási államtitkárok és helyettes államtitkárok, eddigi 748 ezres keresetükön felül. Mindegyik miniszter emelte ugyanis a saját hatáskörében dolgozó állami vezetők fizetését - tudta meg a Blikk. 

A kormánytisztviselőkről szóló törvény alapján a helyettes államtitkárok alapilletménye 748 ezer, a közigazgatási államtitkároké pedig 977 ezer forint, amit a felettes miniszter emelhet maximum 30 százalékkal. A jelenlegi 99 helyettes államtitkárból 88-nál éltek is ezzel a lehetőséggel a tárcavezetők, ami személyenként átlagosan évi kétmillió forint pluszfizetést jelent. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter például a tárcájánál dolgozó mind a 18 helyettes-, illetve a közigazgatási államtitkárának is megemelte a fizetését. Egy ember kivételével valamennyien a maximális 30 százalékkal kapnak többet, így például a Schmitt Pál köztársasági elnök hivatalvezetőjeként megismert, ma sportügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozó Kiss Norbert is. Hende Csaba honvédelmi miniszter három helyettes államtitkára is megkapta a 30 százalékot, vagyis 748 ezer helyett ezentúl 972 ezer forintot vihetnek haza.

A csaknem havi egymillió forintos alapilletményt kapó közigazgatási államtitkárok 30 százalékos fizetésemeléssel már többet is kereshetnek, mint maga a miniszter. Így például a külügyminisztériumban Szijjártó Péter 1 millió 102 ezer forintos tárcavezetői fizetéséhez képest Kohut Balázs közigazgatási államtitkár csaknem kétszázezer forinttal keres többet. A Kormányzati Információs Központ a Blikk kérdésére közölte, a miniszterek nem kötelesek megindokolni, hogy miért emelik a hatáskörükben dolgozók fizetését.

Megírtuk: az Orbán-kormány által hirdetett "olcsóbb állam" szlogenhez képest ma az államtitkárok csaknem háromszor annyian vannak, mint 2010-ben voltak, helyetteseiknek száma pedig szintén a duplájára nőtt. Jelenleg 213 állami vezető dolgozik a kormány-, illetve miniszteri biztosokkal és megbízottakkal együtt, évente 2,3 milliárd forint munkabérért.

Szerző

Zombor ígér, beteg remél

Publikálás dátuma
2014.12.30. 06:03
Zombor Gábor. FOTÓ: Vajda József/Népszava
Az egészségügyi várólisták rövidítését ígéri a területért felelős államtitkár. Zombor Gábor tegnap jelentette be - már sokadszorra -, hogy a jövő évi költségvetésben a kormány erre a célra hatmilliárd forintot szán és úgy kalkulál, a többletforrással elérhető, hogy a kisebb beavatkozásoknál két-három hónap, a nagy műtéteknél - például csípő- és térdprotézis - vagy nagyobb gerincműtéteknél - pedig legfeljebb fél év lesz a várakozási idő. Zombor Gábor szerint az intézkedés hatása 2015 második felében már érzékelhető lehet.

Valójában azonban hatmilliárd forint halottnak a csók akkor, amikor ma is mintegy 60 ezer beteg várakozik valamilyen beavatkozásra. Az említett csípőprotézisre például az OEP várólista-lekérdező rendszerének tegnapi adatai szerint országosan 492 napot kell várni, s összesen 8131-an reménykednek, hogy még járóképesen kerülnek a műtőasztalra. Térdprotézisre ma átlagosan 766 napot, azaz több mint két évet kell várni Magyarországon, s csaknem tízezren nem kapták még meg a nekik szükséges ellátást, hiszen 9815 várakozó szerepel a listán.

Szürkehályog-műtétre országszerte 25 378-an várakoznak, s ők is általában több mint fél évig, átlagosan 266 napig vesztegelnek a listán. De a gerincstabilizáló műtétekre is rekordidőt: átlagosan 712 napot kell várni Magyarországon, noha ilyen beavatkozásra "csak" 632-an várnak jelenleg. Ma egy egyszerű mandulaműtétre is 45 napot kell várakozni, s a listán több mint ezer beteg szerepel.

Mindennek ellenére az államtitkár és Kurucz Éva kormányszóvivő is azt mondta, hogy a kormány sokat tett az elmúlt ciklusban rekordhosszúságúra duzzadt várólisták csökkentéséért. Zombor azzal is előállt továbbá, a kormány legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy tízmilliárd forinttal megemeli a gyógyító-megelőző kassza büdzséjét. Csakhogy erről nem találtunk határozatot, így nem tudni, még az idei, vagy már a jövő évi büdzséről van-e szó, s hogy a betegellátási kassza mikor és mire fordíthatja a "pluszpénzt". Az MSZP sem találta meg sem az idei, sem pedig a jövő évi büdzsében az ígéretek fedezetét, szerintük a tegnapi bejelentés "csak újabb kormányzati hazugság".

Szerző

Zombor ígér, beteg remél

Publikálás dátuma
2014.12.30. 06:03
Zombor Gábor. FOTÓ: Vajda József/Népszava
Az egészségügyi várólisták rövidítését ígéri a területért felelős államtitkár. Zombor Gábor tegnap jelentette be - már sokadszorra -, hogy a jövő évi költségvetésben a kormány erre a célra hatmilliárd forintot szán és úgy kalkulál, a többletforrással elérhető, hogy a kisebb beavatkozásoknál két-három hónap, a nagy műtéteknél - például csípő- és térdprotézis - vagy nagyobb gerincműtéteknél - pedig legfeljebb fél év lesz a várakozási idő. Zombor Gábor szerint az intézkedés hatása 2015 második felében már érzékelhető lehet.

Valójában azonban hatmilliárd forint halottnak a csók akkor, amikor ma is mintegy 60 ezer beteg várakozik valamilyen beavatkozásra. Az említett csípőprotézisre például az OEP várólista-lekérdező rendszerének tegnapi adatai szerint országosan 492 napot kell várni, s összesen 8131-an reménykednek, hogy még járóképesen kerülnek a műtőasztalra. Térdprotézisre ma átlagosan 766 napot, azaz több mint két évet kell várni Magyarországon, s csaknem tízezren nem kapták még meg a nekik szükséges ellátást, hiszen 9815 várakozó szerepel a listán.

Szürkehályog-műtétre országszerte 25 378-an várakoznak, s ők is általában több mint fél évig, átlagosan 266 napig vesztegelnek a listán. De a gerincstabilizáló műtétekre is rekordidőt: átlagosan 712 napot kell várni Magyarországon, noha ilyen beavatkozásra "csak" 632-an várnak jelenleg. Ma egy egyszerű mandulaműtétre is 45 napot kell várakozni, s a listán több mint ezer beteg szerepel.

Mindennek ellenére az államtitkár és Kurucz Éva kormányszóvivő is azt mondta, hogy a kormány sokat tett az elmúlt ciklusban rekordhosszúságúra duzzadt várólisták csökkentéséért. Zombor azzal is előállt továbbá, a kormány legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy tízmilliárd forinttal megemeli a gyógyító-megelőző kassza büdzséjét. Csakhogy erről nem találtunk határozatot, így nem tudni, még az idei, vagy már a jövő évi büdzséről van-e szó, s hogy a betegellátási kassza mikor és mire fordíthatja a "pluszpénzt". Az MSZP sem találta meg sem az idei, sem pedig a jövő évi büdzsében az ígéretek fedezetét, szerintük a tegnapi bejelentés "csak újabb kormányzati hazugság".

Szerző