A palack és a szellem

Az „Országvédelmi Akcióterv” (nem egyszerűen terv, hanem Akcióterv!) ötlete, amelyet a kormánypárt frakcióvezetője jelentett be, legalább akkora terjedelmű írást érdemel meg, mint az „informátorainktól” származó jóslások a kormányfő pártján belüli helyzetének alakulásáról 2015 elején. Egy jövőbeni „Országvédelmi Akcióterv” ugyanis, amelyet nem anonim „informátoraink”, hanem egy vezető politikus nyíltan szóba hozott, rendkívül elgondolkodtató és riasztó. Vajon mi szükség van békeidőben, amikor az ország tagja egy katonai-politikai szövetségi rendszernek és egy gazdasági-politikai integrációs csoportnak, Országvédelmi Akciók Tervére? Mi történt, hogy a kormányfő és kormányon belüli közvetlen beosztottja hirtelen amerikai titkosszolgálati akciókról beszél, a parlament elnöke pedig „negyedik világháború” gondolatával riogat? Milyen akciók lehetnek majd egy olyan tervben, amelyet az a kormányzó párt készül kidolgozni, amely a negyedik világháborúról beszél, és amelynek vezetője magát és bennünket nem kímélve az illiberális demokrácia megvalósításán fáradozik, illetve értelmetlennek nyilvánította és a gyakorlatban már régen száműzte a „fékek és ellensúlyok” rendszerét?

Csak nem arról lenne szó, hogy akkor most elkezdődik az alapvető szabadságjogok és a nemzeti érdekek komplexumán belül a személyi szabadságjogok további háttérbe állítása? Furcsa új jelenség, hogy a kormánypárt elkezdett olyan dolgokat mondani, amelyek szerint nemcsak őket, hanem a jelenlegi ellenzéket is veszély fenyegeti külföldről. Nem kétséges, a kormány helyzetét a magyarországi választók bizonyos köreiben megkönnyítené, ha a kormány politikai ellenzéke csatlakozna a kormány értékeléséhez a külső fenyegetés létezéséről. Egyelőre csak a Jobbik az, amely erre vevő. A többi ellenzéki párt szereplésének sikerét jelenlegi vezetőik alkalmatlansága, ostobasága vagy éppen vezetőjük széles körben tapasztalható – nem feltétlenül meglepő - erőteljes elutasítottsága akadályozza leginkább. Szóval az „Országvédelmi Akcióterv” gondolatáról az adott körülmények között hallani ijesztő. Milyen 21. századi gyepű kialakítására lenne itt szükség? Vajon az „Akcióterv” ki fogja-e mondani, hogy biztonságunk egyik pillére továbbra is a NATO? Vagy valami mást fog az „Akcióterv” tartalmazni? A NATO-hoz népszavazással történt jóváhagyás után csatlakozott Magyarország. Vajon a Fidesz és kormánya a népszavazás eredményét még mindig elfogadja?

Az Akciótervet egyeztetik az ország törvényben is megörökített szövetségeseivel? Esetleg arról van szó, hogy Rogán úr és mások fantáziáját megmozgatta volna az orosz katonai doktrina napokban bejelentett módosítása, és trendynek gondolnák, hogy itt is legyen valami változás: „körkörös védelem” vagy bármi más, megspékelve azzal, hogy külföldi befektető ne vihesse ki akár az osztalékát, akár az eredeti tőkebefektetését? Ebben az országban szerintem úgy 100 milliárd eurónyi külföldi direkt tőkebefektetés van, ami negyedszázaddal ezelőtt talán félmilliárdnyi ecu értékének megfelelő állománnyal indult. A 100 milliárd euró megfelel egy évi teljes nemzeti jövedelemnek. Százezrek ennek köszönhetően rendelkeznek állással, fogyasztanak, adót fizetnek, exportból devizabevételt termelnek. Le kellene már állni a nem Fejér megyéből indult befektetők ijesztgetésével! Az 1990 tavasza és 2010 tavasza között kormányon volt pártok nem voltak külföldi befektető ellenesek. Mit akarnak a kormányon lévők? Mire való a nacionalista érzések felkorbácsolásával járó retorika? Mért szükséges a „világháborús” utalásokkal és az „országvédelmi akciós” dolgokkal való ijesztgetés? Van-e palack és van-e benne szellem, és ha van, mi ez a szellem és miért kell azt kiengedni? A korrumpálhatatlan Gábriel arkangyalt újabb súlyos támadás érte volna? Vagy arról lenne szó, hogy már megint nyomják Krahácsot, miközben 21. századi krahácsiak irányítják az országot?

Témák
2014.12.31 07:25

Debreceni főpályaudvar: felülvizsgálják a terveket, akár 13 milliárddal drágulhat a beruházás

Publikálás dátuma
2019.01.20 21:02

Fotó: epiteszforum.hu/
Mindezt azzal indokolják, hogy az eddigi elképzelések nem igazodnak a város gazdasági fejlődéséhez.
Többe kerül majd és később készül el a debreceni főpályaudvar, a terveket felülvizsgáltatja az Innovációs Minisztérium – hangzott el az RTL Klub híradójában. Információik szerint a beruházás teljes költsége 21 milliárd helyett akár 34 milliárd forint is lehet.   A debreceni önkormányzat még pénteken közölte az MTI-vel, hogy eredménytelenül zárult a debreceni főpályaudvar megvalósítására kiírt második közbeszerzési eljárás is, mivel a legjobb ajánlat szerinti kivitelezési költség meghaladta a rendelkezésre álló fedezetet. Közleményük szerint a debreceni intermodális központ fejlesztésének közösségi közlekedési részei – az autóbusz- és vasúti pályaudvar – áttervezés után a 2020-ban kezdődő európai uniós fejlesztési ciklus elején valósulhatnak meg. A közúti közlekedési elemek közül a Mikepércsi úti körforgalmi csomópontok áttervezés után, valamint a Hadházi utca és a Nyíl utca csomópontjának átépítése az elkészült terveknek megfelelően, 2020-ban lesz indítható. A főpályaudvar fejlesztéshez kapcsolódó Petőfi tér rekonstrukcióját Debrecen önkormányzata az Új Főnix Terv keretében tervfelülvizsgálat után az eredetileg tervezett időben, 2020-ban valósítja meg, az ehhez szükséges forrás az önkormányzatnál rendelkezésre áll – olvasható a közleményben. A dokumentum szerint a főpályaudvar terveinek és tervezett műszaki tartalmának felülvizsgálatát indokolja, hogy
a tervezési időszakhoz (2013) viszonyítva az elmúlt évek gazdasági fejlesztései miatt megváltoztak a közúti és vasúti személy- és áruszállítási igények, növekedtek a kivitelezési költségek. Az ipari-gazdasági fejlesztések miatt jelentős növekedés várható a közösségi közlekedés személyszállítási és áruszállítási ágazatában, amely igényekkel a főpályaudvar jelenlegi terve nem kalkulál.
Mindemellett az elmúlt év végén kormányhatározat született a 108-as vasúti vonal fejlesztéséről, villamosításáról, az észak-nyugati gazdasági övezetet kiszolgáló új vasúti terminál megépítéséről, a tócóvölgyi vasútállomás fejlesztéséről, a Debrecen–Balmazújváros és a Debrecen–Nagyvárad közötti vasúti kapcsolat fejlesztéséről. E fejlesztéseket szintén összhangba kell hozni a megvalósítandó debreceni főpályaudvar terveivel. Debrecen önkormányzata elkötelezett egy olyan főpályaudvar fejlesztése mellett, amely a gazdaság fejlődése miatt megváltozott igényeket is képes tökéletesen kiszolgálni – zárult az önkormányzat közleménye.
2019.01.20 21:02

Új helyettes államtitkár az ITM-ben

Publikálás dátuma
2019.01.20 17:54
Schweickhardt Gyula
Fotó: /
Schweickhardt Gyula személyében mai hatállyal új helyettes államtitkárt nevezett ki az Innovációs és Technológiai Minisztériumba Orbán Viktor. A kiválasztott leendő tevékenységet a határozat nem pontosítja. Annyi bizonyos, hogy Schweickhardt Gyula december 31-ig a főképp karbantartással, üzemeltetéssel foglalkozó, városi tulajdonú Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. ügyvezetői posztját töltötte be. Mint azt a boon.hu megjegyzi, egy tizenegy tagú kabinet tagjaként emellett a városüzemeltetésért és közlekedésért felelős polgármesteri biztosként is tevékenykedett. Az eszakhirnok.com ennek kapcsán a fideszes polgármester, Kriza Ákos bizalmi emberének nevezi. A hír alatti kommentek többsége Schweickhardt Gyula városbéli tevékenységét kevéssé tünteti fel kedvező színben. Az utóbbi évek során számos civil szervezet kérte tőle a város égető gondjainak orvoslását.
Szerző
2019.01.20 17:54
Frissítve: 2019.01.20 18:22