Előfizetés

Scolari - A brazil kapitány, aki mindent vitt

Publikálás dátuma
2014.12.31. 06:54

Minden év végén szokás, hogy számot vessünk, ki teljesített a legjobban, kik a adott év legjobbjai, sportágtól függetlenül. Lapunk sportrovata is erre vállalkozott, és bizony a sok ragyogó teljesítmény miatt nem volt egyszerű dolgunk. Lehet velünk egyetérteni, vagy éppen vitatkozni, hisz a TOP 10-es rangsorunk szubjektív. Mindenesetre a választásunkat most megosztjuk Önökkel. Íme, 2014 tíz legnagyobb lúzere.

1. Luiz Felipe Scolari (a brazil válogatott szövetségi kapitánya a vb-n)

Bár mi lennénk egyszer negyedikek labdarúgó világbajnokságon! – mondhatnánk. De Brazíliában negyediknek lenni ráadásul egy a németektől ellen elszenvedett 1-7 után, majd kikapni a bronzmeccsen a hollandoktól simán, 3-0-ra, az aztán tényleg kudarc. Scolari elérte azt, amit egyetlen elődjének sem sikerült: a brazil szurkolók egyszerűen kinevették Neymarékat.

Mit rontott el? Olyan taktikát erőltetett az aranysárgákra, ami olyan távol áll a brazil néplélektől, mint amilyen messze fekszik Sao Paulo Manaustól: nem támadtak le David Luizék, hanem ha az ellenfél támadott, visszahúzódtak saját térfelükre, sőt, a saját 16-osuk köré, amivel eleve feladták a kontrák lehetőségét.

Scolari egyébként már a kilencvenes években sok bírálatot kapott a Gremio edzőjeként, hogy nem a pragmatikus brazil stílusú futballt játszatja csapatával, akkor azonban ez bejött. Most már azonban elhaladt felette, vagy legalábbis egykor korszakalkotó taktikája felett az idő.

2. Lee Chong Wei (maláj tollaslabdázó, a világ legjobbját doppingolásért eltiltották)

Itthon ugyan a tollaslabda nem tartozik a legjobban nyomon követett sportágak közé, de az idei év legnagyobb botránya mégis ebben a sportágban történt.

A világ legjobb tollaslabdázójáról, az abszolút világelső Lee Chong Weiről, akit hazájában, Malajziában valóságos bálványként tisztelnek, ugyanis novemberben kiderült: doppingolt.

A versenyző pozitív A-mintát adott az idei világbajnokságon, majd egy oslói versenyen, november 5-én a B-mintájában is kimutatták: csalt.

A 33 éves Lee 2008 augusztusától 2012 júniusáig állt a világranglista élén. Egyébként a 2008-as pekingi és a 2012-es londoni olimpián is ezüstérmes volt tollaslabdában, a 2011-es, 2013-as és 2014-es vb-n ugyanígy szerepelt. Játékjogát felfüggesztették, s a közeljövőben két éves eltiltással sújthatják.

3. Pintér Attila (a magyar labdarúgó-válogatott volt kapitánya)

Amikor a világ általunk legjobbnak vélt idei csapatáról, a Real Madridról írtunk, azt mondtuk, ezt a döntést nem kell magyarázni. Úgy véljük, ez sem szorul különösebb megvilágításra. A Pintér-éra legnagyobb vívmánya az volt, hogy a Győr volt edzője részt vett egy röpke kommunikációs tréningen. Pintér a finnek ellen márciusban

mutatkozott be szövetségi kapitányként, ki is kaptunk. De a magyarázat nem maradt el: összeszokott együttesről van szó. Ezután újabb két barátságos meccset játszottunk, a dánok ellen 2-2-t, majd a harsogva ünnepelt diadalt az albánok ellen.

Pár nappal később, a kazahok elleni 3-0 arányú győzelmet már-már úgy fogadtuk, mintha a vb-t nyertük volna meg. Finoman fogalmazva azonban tudatos csapatépítésnek nem láttuk nyomát. Olyanok is felhúzhatták magukra a címeres mezt, akik még itthoni klubcsapataikban sem biztos kezdők. Meg is lett ennek az eredménye, az első, észak-írek elleni budapesti tétmeccsen kikaptunk a nem éppen világverő észak-írektől. De ezt is hamar sikerült megmagyarázni: nagyon erős volt az ellenfél, hiszen hét Premier League játékos szerepel soraiban. Na igen, megszokhattuk már, itthon, ha magyar fociról van szó, mindenre van magyarázat.

4. Luis Suárez (harapós labdarúgó)

Luis Suárez a világ legjobb játékosainak egyike. Az Ajaxnál 110 meccsen 81-szer volt eredményes, a Liverpoolban ugyanennyi összecsapáson szerepelt, s 69 találatot szerzett. Amióta elhagyta a Poolst, összeomlott Brendan Rodgers együttese. Az uruguayinak tehát nem a játéktudásával van baja. De hogy valamilyen gond van vele, az is biztos.

Harapásmániájára nem lehet épeszű magyarázat. Pályafutása során már háromszor mutatta ki fogainak fehérjét, no és tesztelte le élességüket az ellenfélen.

Legutóbb, a labdarúgó világbajnokságon Giorgio Chiellinit, az olaszok védőjét harapta meg, majd ő maga zuhant a földre – fogait fájlalva. A FIFA nem sajnálta meg, négy hónapra mindennemű sporttevékenységétől eltiltotta. Az uruguayi később szánta-bánta bűneit. Azóta rendszeresen játszik a Barcelonában, s szerencsére egyelőre csak a sikerre éhes.

5. A spanyol labdarúgó-válogatott (címvédőként azonnal kiestek a vb-n)

A spanyol válogatott az utóbbi években éveken át sikert sikerre halmozott. 2010-ben megnyerte a vb-t, először fordult elő, hogy európai klub az öreg kontinensen kívül hódítsa el a trófeát, 2008-ban és 2012-ben pedig megnyerte az Eb-t.

2006-2009 között 35-ször nem talált legyőzőre, s a FIFA 2008-tól hat éven át az esztendő legjobb válogatottjának választotta. Egyszer azonban minden dicsőség véget ér. A tiki-taka csődöt mondott Brazíliában.

A hollandok elleni 1-5-ös sokkot a chileiek ellen sem tudta

kiheverni Vicente Del Bosque csapata, amely 2-0-ra kapott ki a dél-amerikaiaktól. Hiába győztek ezután a hispánok az ausztrálok ellen, az együttes kiesett. Azóta új gárdát próbál építeni Del Bosque.

6. Oscar Pistorius

 A hatszoros paralimpiai bajnok dél-afrikai rövidtávfutó már az előző év lúzere is lehetett volna, miután 2013. február 14-én otthonában agyonlőtte barátnőjét, Reeva Steenkampot állítása szerint azért, mert betörőnek nézte. Bírósági eljárása 2014 márciusában kezdődött.

A szeptember 11-én született ítélet szerint nem bűnös ugyan előre kitervelt emberölésben, de másnap bűnösnek találták gondatlanságból elkövetett emberölésért.

2014. októberében öt éves letöltendő börtönbüntetésre ítélték.

7. David Moyes (beégett a Manchester United edzőjeként)

Nehéz felsorolni azt a sok negatív rekordot, amit a Manchester United felállított David Moyes edzősködése alatt. Pedig elődje, Alex Ferguson, úgy vélte, honfitársa, a skót tréner az Evertonban már bizonyított, így képes lesz szót érteni Rooneyékkel. Nem így történt.

A MU már 2013 decemberében elvesztette esélyét a Premier League megnyerésére, 2014 januárjában kiesett a FA Kupából, majd kikapott a Liga Kupában. Bár bejutott a Bajnokok Ligája negyeddöntőjébe, a Bayernnel szemben is kiesett.

Jóllehet 2013 májusában a MU még azt jelentette be, hat évre írt alá Moyes, 2014. április 22-én elbocsátották. Jelenleg a Real Sociedadnál próbál vigasztalódni.

8. Rafael Nadal (szinte megállás nélkül sérült: hát, könyök, csukló, vakbél)

Rafael Nadal az egyik legérdekesebb teniszező. Az egyik évben sikert sikerre halmoz, a másikban viszont hónapokra eltűnik, megsérül, hogy aztán megint győzelmekkel térjen vissza. Az idei év is kifejezetten jól kezdődött számára megnyerte a Qatar Opent. Sőt, bejutott az Australian Open döntőjébe is, de a svájci Wawrinka ellen nem igazán ment a szekér, s meg is sérült.

Aztán bejutott a riói, majd a miami teniszverseny döntőjébe, de mindkettőben kikapott. Később úgy tűnt,

visszanyerte régi formáját, hiszen megnyerte a French Opent és Wimbledont is. Ám megint utolérték a sérülések, s az év hátralévő második részében már nem is alkotott maradandót, ráadásul vakbélgyulladással is meg kellett műteni.

9. Sepp Blatter (FIFA-elnök, a vb-rendezések korrupciós botrányai)

Sepp Blatter ügyeiről még 2015-ben is sokat hallunk majd. Abban azonban nem lehetünk annyira biztosak, hogy valaha is napvilágra kerül, egészen pontosan milyen korrupciós ügyek állnak a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari világbajnokság odaítélése mögött.

Blatter korábban bejelentette, a számos vád ellenére jövőre ismét elindul a FIFA elnökválasztásán.

Bár Európa nem támogatja, a többi kontinens szövetségei megint kiállhatnak mellette.

10. Sebastian Vettel (négyszeres címvédőként futamot sem nyert idén, kikapott a csapattársától)

 Vettel idei eredményei önmagukért beszélnek. Négy éven át, 2010-től 2013-ig egyeduralkodó volt a Forma 1-ben a Red Bull Racing pilótájaként, így a F1 történetének egyik legsikeresebb versenyzője lett. Nyilván elsősorban nem rajta, hanem csapatán múlt, hogy a 2014-es éve tragikusra sikeredett. De mégiscsak az ő nevéhez fűződik a következő negatív rekord: 1998 után ő az első olyan címvédő pilóta, aki a következő szezonban egyetlen futamot sem nyert meg. Jövőre a Ferrarinál próbál javítani.

Mit ér a reform, ha a kukának főznek?

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2014.12.31. 06:11
Ha csak az étel összetételét változtatják meg, de a gyerekek szemléletét, az ételekhez való viszonyát nem formálják, nem éri el
Jövőre sokkal egészségesebb lesz a menza, erről a nem sokára hatályba lépő közétkeztetési rendelet gondoskodik. Hogy ez többe kerül-e majd a szülőknek, nem tudni, a minisztérium azzal nyugtat, nem lesz áremelkedés, a minőségjavulás "nem jár feltétlenül" töblettköltségekkel. A közétkeztetők szerint ugyanakkor nem lehet elkerülni a drágulást, az előállítás költségei óhatatlanul emelkedni fognak - akár 25 százalékkal is. Az új szabályozás azonban nemcsak gazdasági szempontból homályos, Buday Péter mesterszakács szerint például hiányzik a fokozatos átmenet a hagyományos és az újszerű ételsorok között.

A január elsején hatályba lépő új közétkeztetési rendelet – amelyet eredetileg még szeptemberben indított volna a kormányzat - számos újítást hoz az óvodai, iskolai menzákon: a gyerekek asztalára kevesebb sós, cukros, lisztes, zsíros étel kerülhet, ellenben több tejtermékkel, zöldséggel, nyers gyümölccsel szolgálnak majd a konyhák. Száműzve lesznek a szénsavas és cukrozott üdítőitalok is, helyettük ivóvíz vagy ásványvíz jár.

A klasszikus, ízeiben utánozhatatlan, olykor már-már szirupos menzatea sem lesz a régi, ezzel együtt a gyerekeknek italként kiadott tejet sem lehet megcukrozni, eltűnik a tejeskávé, hiszen a cukortilalom mellett 18 éven aluliak számára - a tea és a kakaó kivételével - nem szolgálhatnak fel koffeintartalmú italokat. Desszertnek is csak olyan ételeket készíthetnek majd a konyhás nénik, amelyek legalább egyharmad részben gyümölcsöt vagy tejterméket tartalmaznak.

Jövőre tehát amellett, hogy jobban odafigyelnek az iskolai menzákon felszolgált ételek tápanyagtartalmára, elkészítésére, az ételek mennyisége, az alapanyagok minősége, valamint az ételek gyakorisága is kiemelt figyelmet kap az új rendeletben. Fontos, hogy biztosítva legyen a megfelelő tápanyag- és kalória bevitel, emellett szabályozzák, hogy az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezései alkalmával egy menü csak egy alkalommal fordulhasson elő.

A változatos ételsorral azt a "gyakorlatot" szeretnék megszüntetni, hogy a gyerekek az óvodában, iskolában több egymást követő napon is alapanyagait tekintve nagyjából ugyanazt az ételt - például tésztaételeket - egyék. Mindemellett a rendelet azt is előírja, hogy a menzákon kötelező lesz étlapot készíteni, amelyen - a gyerekek és a szülők tájékoztatása érdekében - fel kell tüntetni egyebek mellett az ételek sótartalmát és az allergén összetevőket.

Az óvodai és iskolai menzák regulája, a gyerekek étkezésének egészségesebbé tétele mindenképpen támogatandó ötlet, tekintve, hogy az elmúlt időszakban több olyan híradás is napvilágot látott, ahol szinte ehetetlen, sőt gyakran már felismerhetetlen menzakosztról számoltak be. Az új közétkeztetési rendelet, valamint a kormány által propagált mintamenza-program azonban több kérdést is felvet, legelőször például azt, hogy a reformmenzáért mennyivel kell majd többet fizetniük a szülőknek.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint semennyivel. A menzaárakkal kapcsolatban Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára korábban óvatosan úgy nyilatkozott, a minőségjavulás "nem jelentené automatikusan" a szolgáltatás díjainak emelkedését.

Ezzel Czunyiné Bertalan Judit is egyetért, a reform szerinte sem jár "feltétlenül" többletköltséggel. A köznevelésért felelős államtitkár úgy véli, "előrelátó tervezéssel, odafigyeléssel az új előírásoknak minden tekintetben megfelelő menü hozzávalóit is össze lehet válogatni okosan, változatosan és gazdaságosan".

Nem mindenki gondolja így. Tettinger Antal, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének (MKSZ) elnöke támogatja a reformot, ám véleménye szerint a jelenlegi rendelet a finanszírozás szempontjából több kérdőjelet is tartalmaz.

Szerinte a jobb minőség óhatatlanul több pénzbe kerül, ezért a szabályozás bevezetését követően mindenképpen legalább 10-25 százalékos áremelkedés várható - arról nem is beszélve, hogy több intézményben a konyhatechnológia is jelentős javításokra szorul, a személyzetet is be kell tanítani, diétás menüsort pedig csak dietetikus felügyelete mellett lehet összeállítani.

Hogy a konyhákon minden rendben menjen, ellenőrzésekre is számítani kell: Tettinger szerint a hatóságok szigorúak lesznek, például bevizsgált ételmintákkal, a dokumentációk ellenőrzésével felügyelni fogják, hogy a menzák a gyakorlatban is megfelelnek-e a rendeletben megkövetelt előírásoknak.

A szakember lapunknak elmondta: a menzaárak tekintetében országosan eddig is nagy volt a szórás, a napi 200-220 forinttól kezdve akár 700 forintos menü is előfordult. Az árak nagyban függnek attól, hogy az önkormányzatok mely közétkeztető céggel kötöttek szerződést. Érden például - már 2011 óta - a Pensió Minőségi Közétkeztetés Kft. hatáskörébe tartozik a város intézményeinek élelmezése, a cég ügyvezetője pedig úgy nyilatkozott, feltétlenül szükséges lesz a jelenleg hatályos nyersanyagnorma emelésre ahhoz, hogy az új rendelet előírásainak meg tudjanak felelni - olvasható az Érd Médiacentrum weboldalán.

Mivel a szolgáltatási díj ezen - vagyis a nyersanyagnorma - részét a szülőknek kell állniuk, kétséges, hogy a minisztériumi ígéreteknek megfelelően valóban nem kell-e majd többet fizetniük a családoknak. A szegedi közgyűlés nem régiben döntött az árak emeléséről - írja a delmagyar.hu.

A gyermekétkeztetésért 6 százalékkal kell majd többet fizetni, Szentgyörgyi Pál alpolgármester szerint ugyanakkor országosan legalább 9-10 százalékos emelkedés várható a jogszabályi változások miatt. Mindezek mellett Tettinger mégis valamelyest optimistán tekint a jövőbe: véleménye szerint a kormány 60 milliárdos ráfordítása komoly összeg és nagy előrelépés a közétkeztetésben. Ugyanakkor nyilatkozatából - ahogy az államtitkárok megszólalásaiból is - némi bizonytalanság érződik, mint mondta: "továbbra is kérdés, pontosan hogyan kerül majd leosztásra ez a hatalmas összeg".

A rendelet tehát 2015. január elsején lép hatályba, ám több pontját csak később, fokozatosan vezetik be: november elsejétől válik csak kötelezővé, hogy a 3 év feletti korcsoport részére maximum 1,5 százalékos zsírtartalmú tej adható, a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettség az ételek energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát- valamint cukortartalmával kapcsolatosan pedig csak 2017. április 13-tól hatályos.

Tettinger szerint egy ilyen program sikeréhez különösen fontos a fokozatos bevezetés, eredményeket is csak így lehet elérni. Mások úgy vélik, a jelenlegi rendelet terveiben a gyerekek szempontjából nem kap elég nagy hangsúlyt a fokozatosság, a "rászoktatás", pedig a menza étlapjának átalakításánál nem elég "csupán" felszolgálni az újszerűt - a gyerekeket meg is kell tanítani enni.

Buday Péter: Az étel ne csak egészséges, de finom és gyerekbarát is legyen
"Mindenekelőtt a gyerekeknek olyan ételt kell adni, ami megfelel az ízlésüknek; a legfontosabb, hogy egyenek" - mondja Buday Péter mesterszakács, aki még 2009-2010-ben öt iskolában, többek között Miskolcon és Kerecsenden is belekezdett a helyi iskolák menzájának átalakításába - mindenhol sikerrel vette az akadályokat, ráadásul a megszabott költségkeretet sem kellett túllépnie.
A Buday-féle menzareform keretein belül a gyerekek - az előétel és a desszert mellett - három különböző főétel (egy klasszikus, egy újszerű és egy húsmentes) közül tudtak választani. Erre épp a fokozatosság érdekében volt szükség: a korgó gyomor helyett a hagyományos menüt választhatták azok a gyerekek, akik még nem barátkoztak meg a reformkonyhával, a séf tapasztalatai szerint a program elején a gyerekek fele voksolt a megszokott ízek mellett.
A menük összeállításánál Buday mintegy 50 különböző szempontot vett figyelembe, a gyerekek legalább 500 féle ételt kóstolhattak meg a tanév során. A program végül abbamaradt, közbeszólt a politika: Miskolcon például, miután az önkormányzat vezetését a szocialistáktól a Fidesz vette át, az egyházi fennhatóság alá került Vörösmarty Általános Iskola szinte azonnal, különösebb indok nélkül beszüntette a reformmenzát.
"A diákok étkeztetése helyett egyébként is a tanításra fókuszálunk" – nyilatkozta még 2012-ben a Hír24-nek Mariscsák István, az iskola igazgatója.Buday azonban továbbra is elkötelezett híve a reformmenzának, tájékoztatása szerint programját korábban a vidékfejlesztési minisztérium számára is megküldte. Hogy a jelenlegi kormányzat merített-e belőle, nem tudni, pedig a séf tapasztalata és tanácsai figyelemre méltóak és mindenképp megfontolandók.
"Az egyik legfontosabb szempont, hogy az ételsor ne csak egészséges, de finom és gyerekbarát is legyen" - hangsúlyozza Buday, hozzátéve: menzareformja több volt egyszerű receptalakításnál, az egy oktató-nevelő programként is funkcionált. Úgy véli, minden hasonló kezdeményezés sikerének záloga, hogy ne csak az étel összetételét, de a gyerekek szemléletét, az ételekhez való viszonyát is alakítsák.
"Fontos, hogy a gyerekeket tanítva szoktassuk rá az egészséges étkezésre - és ez nem a konyhai személyzet, hanem a pedagógusok feladata. Ebéd előtt el kellene magyarázni, mit eszünk ma, az miért jó. A konyhában pedig lehet trükközni: olyan hamburgert készíteni, amiben zöldségpogácsa van, teljes kiőrlésű zsemlében, és még sorolhatnám.
A tapasztalatokból is tanulni kell: évtizedekig, hétről hétre főzték gyakorlatilag a kukának ugyanazt a spenótot, amit a gyerekek háromnegyede nem evett meg. A mostani tervekben azt látom, hogy az irány jó, ám a tudást nem adják meg. Amíg nem oktató-nevelő programokat dolgoznak ki, addig hiába adunk egészségeset, kidobják" - vélekedik Buday, kiemelve: az egészséges étkezési szokások kialakítását, megfelelően átgondolt, gyermekcentrikus programokkal már óvodáskorban el kell kezdeni.

Mit ér a reform, ha a kukának főznek?

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2014.12.31. 06:11
Ha csak az étel összetételét változtatják meg, de a gyerekek szemléletét, az ételekhez való viszonyát nem formálják, nem éri el
Jövőre sokkal egészségesebb lesz a menza, erről a nem sokára hatályba lépő közétkeztetési rendelet gondoskodik. Hogy ez többe kerül-e majd a szülőknek, nem tudni, a minisztérium azzal nyugtat, nem lesz áremelkedés, a minőségjavulás "nem jár feltétlenül" töblettköltségekkel. A közétkeztetők szerint ugyanakkor nem lehet elkerülni a drágulást, az előállítás költségei óhatatlanul emelkedni fognak - akár 25 százalékkal is. Az új szabályozás azonban nemcsak gazdasági szempontból homályos, Buday Péter mesterszakács szerint például hiányzik a fokozatos átmenet a hagyományos és az újszerű ételsorok között.

A január elsején hatályba lépő új közétkeztetési rendelet – amelyet eredetileg még szeptemberben indított volna a kormányzat - számos újítást hoz az óvodai, iskolai menzákon: a gyerekek asztalára kevesebb sós, cukros, lisztes, zsíros étel kerülhet, ellenben több tejtermékkel, zöldséggel, nyers gyümölccsel szolgálnak majd a konyhák. Száműzve lesznek a szénsavas és cukrozott üdítőitalok is, helyettük ivóvíz vagy ásványvíz jár.

A klasszikus, ízeiben utánozhatatlan, olykor már-már szirupos menzatea sem lesz a régi, ezzel együtt a gyerekeknek italként kiadott tejet sem lehet megcukrozni, eltűnik a tejeskávé, hiszen a cukortilalom mellett 18 éven aluliak számára - a tea és a kakaó kivételével - nem szolgálhatnak fel koffeintartalmú italokat. Desszertnek is csak olyan ételeket készíthetnek majd a konyhás nénik, amelyek legalább egyharmad részben gyümölcsöt vagy tejterméket tartalmaznak.

Jövőre tehát amellett, hogy jobban odafigyelnek az iskolai menzákon felszolgált ételek tápanyagtartalmára, elkészítésére, az ételek mennyisége, az alapanyagok minősége, valamint az ételek gyakorisága is kiemelt figyelmet kap az új rendeletben. Fontos, hogy biztosítva legyen a megfelelő tápanyag- és kalória bevitel, emellett szabályozzák, hogy az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezései alkalmával egy menü csak egy alkalommal fordulhasson elő.

A változatos ételsorral azt a "gyakorlatot" szeretnék megszüntetni, hogy a gyerekek az óvodában, iskolában több egymást követő napon is alapanyagait tekintve nagyjából ugyanazt az ételt - például tésztaételeket - egyék. Mindemellett a rendelet azt is előírja, hogy a menzákon kötelező lesz étlapot készíteni, amelyen - a gyerekek és a szülők tájékoztatása érdekében - fel kell tüntetni egyebek mellett az ételek sótartalmát és az allergén összetevőket.

Az óvodai és iskolai menzák regulája, a gyerekek étkezésének egészségesebbé tétele mindenképpen támogatandó ötlet, tekintve, hogy az elmúlt időszakban több olyan híradás is napvilágot látott, ahol szinte ehetetlen, sőt gyakran már felismerhetetlen menzakosztról számoltak be. Az új közétkeztetési rendelet, valamint a kormány által propagált mintamenza-program azonban több kérdést is felvet, legelőször például azt, hogy a reformmenzáért mennyivel kell majd többet fizetniük a szülőknek.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint semennyivel. A menzaárakkal kapcsolatban Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára korábban óvatosan úgy nyilatkozott, a minőségjavulás "nem jelentené automatikusan" a szolgáltatás díjainak emelkedését.

Ezzel Czunyiné Bertalan Judit is egyetért, a reform szerinte sem jár "feltétlenül" többletköltséggel. A köznevelésért felelős államtitkár úgy véli, "előrelátó tervezéssel, odafigyeléssel az új előírásoknak minden tekintetben megfelelő menü hozzávalóit is össze lehet válogatni okosan, változatosan és gazdaságosan".

Nem mindenki gondolja így. Tettinger Antal, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének (MKSZ) elnöke támogatja a reformot, ám véleménye szerint a jelenlegi rendelet a finanszírozás szempontjából több kérdőjelet is tartalmaz.

Szerinte a jobb minőség óhatatlanul több pénzbe kerül, ezért a szabályozás bevezetését követően mindenképpen legalább 10-25 százalékos áremelkedés várható - arról nem is beszélve, hogy több intézményben a konyhatechnológia is jelentős javításokra szorul, a személyzetet is be kell tanítani, diétás menüsort pedig csak dietetikus felügyelete mellett lehet összeállítani.

Hogy a konyhákon minden rendben menjen, ellenőrzésekre is számítani kell: Tettinger szerint a hatóságok szigorúak lesznek, például bevizsgált ételmintákkal, a dokumentációk ellenőrzésével felügyelni fogják, hogy a menzák a gyakorlatban is megfelelnek-e a rendeletben megkövetelt előírásoknak.

A szakember lapunknak elmondta: a menzaárak tekintetében országosan eddig is nagy volt a szórás, a napi 200-220 forinttól kezdve akár 700 forintos menü is előfordult. Az árak nagyban függnek attól, hogy az önkormányzatok mely közétkeztető céggel kötöttek szerződést. Érden például - már 2011 óta - a Pensió Minőségi Közétkeztetés Kft. hatáskörébe tartozik a város intézményeinek élelmezése, a cég ügyvezetője pedig úgy nyilatkozott, feltétlenül szükséges lesz a jelenleg hatályos nyersanyagnorma emelésre ahhoz, hogy az új rendelet előírásainak meg tudjanak felelni - olvasható az Érd Médiacentrum weboldalán.

Mivel a szolgáltatási díj ezen - vagyis a nyersanyagnorma - részét a szülőknek kell állniuk, kétséges, hogy a minisztériumi ígéreteknek megfelelően valóban nem kell-e majd többet fizetniük a családoknak. A szegedi közgyűlés nem régiben döntött az árak emeléséről - írja a delmagyar.hu.

A gyermekétkeztetésért 6 százalékkal kell majd többet fizetni, Szentgyörgyi Pál alpolgármester szerint ugyanakkor országosan legalább 9-10 százalékos emelkedés várható a jogszabályi változások miatt. Mindezek mellett Tettinger mégis valamelyest optimistán tekint a jövőbe: véleménye szerint a kormány 60 milliárdos ráfordítása komoly összeg és nagy előrelépés a közétkeztetésben. Ugyanakkor nyilatkozatából - ahogy az államtitkárok megszólalásaiból is - némi bizonytalanság érződik, mint mondta: "továbbra is kérdés, pontosan hogyan kerül majd leosztásra ez a hatalmas összeg".

A rendelet tehát 2015. január elsején lép hatályba, ám több pontját csak később, fokozatosan vezetik be: november elsejétől válik csak kötelezővé, hogy a 3 év feletti korcsoport részére maximum 1,5 százalékos zsírtartalmú tej adható, a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettség az ételek energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát- valamint cukortartalmával kapcsolatosan pedig csak 2017. április 13-tól hatályos.

Tettinger szerint egy ilyen program sikeréhez különösen fontos a fokozatos bevezetés, eredményeket is csak így lehet elérni. Mások úgy vélik, a jelenlegi rendelet terveiben a gyerekek szempontjából nem kap elég nagy hangsúlyt a fokozatosság, a "rászoktatás", pedig a menza étlapjának átalakításánál nem elég "csupán" felszolgálni az újszerűt - a gyerekeket meg is kell tanítani enni.

Buday Péter: Az étel ne csak egészséges, de finom és gyerekbarát is legyen
"Mindenekelőtt a gyerekeknek olyan ételt kell adni, ami megfelel az ízlésüknek; a legfontosabb, hogy egyenek" - mondja Buday Péter mesterszakács, aki még 2009-2010-ben öt iskolában, többek között Miskolcon és Kerecsenden is belekezdett a helyi iskolák menzájának átalakításába - mindenhol sikerrel vette az akadályokat, ráadásul a megszabott költségkeretet sem kellett túllépnie.
A Buday-féle menzareform keretein belül a gyerekek - az előétel és a desszert mellett - három különböző főétel (egy klasszikus, egy újszerű és egy húsmentes) közül tudtak választani. Erre épp a fokozatosság érdekében volt szükség: a korgó gyomor helyett a hagyományos menüt választhatták azok a gyerekek, akik még nem barátkoztak meg a reformkonyhával, a séf tapasztalatai szerint a program elején a gyerekek fele voksolt a megszokott ízek mellett.
A menük összeállításánál Buday mintegy 50 különböző szempontot vett figyelembe, a gyerekek legalább 500 féle ételt kóstolhattak meg a tanév során. A program végül abbamaradt, közbeszólt a politika: Miskolcon például, miután az önkormányzat vezetését a szocialistáktól a Fidesz vette át, az egyházi fennhatóság alá került Vörösmarty Általános Iskola szinte azonnal, különösebb indok nélkül beszüntette a reformmenzát.
"A diákok étkeztetése helyett egyébként is a tanításra fókuszálunk" – nyilatkozta még 2012-ben a Hír24-nek Mariscsák István, az iskola igazgatója.Buday azonban továbbra is elkötelezett híve a reformmenzának, tájékoztatása szerint programját korábban a vidékfejlesztési minisztérium számára is megküldte. Hogy a jelenlegi kormányzat merített-e belőle, nem tudni, pedig a séf tapasztalata és tanácsai figyelemre méltóak és mindenképp megfontolandók.
"Az egyik legfontosabb szempont, hogy az ételsor ne csak egészséges, de finom és gyerekbarát is legyen" - hangsúlyozza Buday, hozzátéve: menzareformja több volt egyszerű receptalakításnál, az egy oktató-nevelő programként is funkcionált. Úgy véli, minden hasonló kezdeményezés sikerének záloga, hogy ne csak az étel összetételét, de a gyerekek szemléletét, az ételekhez való viszonyát is alakítsák.
"Fontos, hogy a gyerekeket tanítva szoktassuk rá az egészséges étkezésre - és ez nem a konyhai személyzet, hanem a pedagógusok feladata. Ebéd előtt el kellene magyarázni, mit eszünk ma, az miért jó. A konyhában pedig lehet trükközni: olyan hamburgert készíteni, amiben zöldségpogácsa van, teljes kiőrlésű zsemlében, és még sorolhatnám.
A tapasztalatokból is tanulni kell: évtizedekig, hétről hétre főzték gyakorlatilag a kukának ugyanazt a spenótot, amit a gyerekek háromnegyede nem evett meg. A mostani tervekben azt látom, hogy az irány jó, ám a tudást nem adják meg. Amíg nem oktató-nevelő programokat dolgoznak ki, addig hiába adunk egészségeset, kidobják" - vélekedik Buday, kiemelve: az egészséges étkezési szokások kialakítását, megfelelően átgondolt, gyermekcentrikus programokkal már óvodáskorban el kell kezdeni.