Új országot építünk! Tüntetés hatkor az operánál

Publikálás dátuma
2015.01.02. 06:00
Szinte már megszokott kép Budapest utcáin: az új évben is folytatódnak az október óta gyakori demonstrációk FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Eddig 11 ezren jelezték részvételi szándékukat a MostMi! Facebook csoport oldalán. Új év, újabb kormányellenes demonstráció. Az Orbán-kormánnyal elégedetlen civilek nemcsak szerveződnek, de ismét utcára invitálják az ellenzéki tömeget, miközben a Fidesz a gyülekezési törvény módosításával megakadályozná, hogy tartós demonstrációhullám vehesse kezdetét mondjuk a Kossuth téren. Az ötlet nemcsak a kormánypárt meghasonlását jelzi, hanem olaj is lehet tűzre, hiszen a gyülekezési jog korlátozása ellen újabb tüntetés készül, s újabb virtuális tiltakozócsoportok is alakultak.

Az önkényes alkotmányozás miatti tömegtüntetés harmadik évfordulója alkalmából rendez demonstrációt a MostMi! Facebook-csoport ma este. A tüntetést az Operaház elé hirdették meg és "Új országot építünk!" a mottója, melyet a MostMi nevű civil szerveződés azért tart aktuálisnak és sürgetőnek, mert - mint írták - 2014 végére tagadhatatlanná vált, hogy a magyarországi politikai, gazdasági és értelmiségi elit nem rendelkezik azzal a tudással, látással és eréllyel, ami a kiút záloga lehetne, praktizáló és véleményformáló többségük gondolattalansága, reflektálatlansága és felelőtlensége kiábrándító. A társadalom elfordult a közügyektől, kiábrándult a politikából, az együttműködés és az egymásért tevés értékei elvétve mutatkoznak csak, az atomizálódás és izolálódás folyamatai zajlanak.

Összeállt a tüntetés programja
Helyszín: Budapest, Andrássy út 22 Időpont: 18.00 óra
Felszólalnak:
Várady Zsolt - a MostMi társadalmi kezdeményezés egyik elindítója
Somody Bernadette - az Eötvös Károly Intézet igazgatója
Udvarhelyi Tessza - a Közélet Iskolája társalapítója
Csizi Zsolt - A Város Mindekié aktivistája
Madarász Csaba - részvételi demokrácia szakértő
Vágó Gábor - magyar állampolgár
Kálmán László - nyelvész
Takács Bori - a MostMi társadalmi kezdeményezés másik elindítója
Konferál: Sárosdi Lilla

Emlékezetes, 2012. január 2-án az Opera előtt - ahol Schmitt Pál akkori köztársasági elnök meghívására a vezető fideszes politikusok az új alaptörvény életbe lépését ünnepelték - több ezren gyűltek össze, ez volt a második Orbán-kormány elleni addigi első, igazán nagy, ráadásul spontán tömegtüntetés, amely nemcsak rendőrségi közbelépéssel, hanem kordonhúzással, s bontással is zárult. Nem valószínű, hogy a mára tervezett, lényegesen szervezettebb demonstráció hasonló véget ér, ám a kordonbontás a Fidesz jelenlegi, hatalmi politizálására adott válasz, s a MostMi! nevű mozgalom céljainak szimbólumává is válhat.

A szervezők ugyanis a mai tüntetés céljairól azt írták: "szeretnénk azt a felszabadító élményt a téli ünnepek után is újra megélni, hogy nem vagyunk egyedül, hogy sokan és egyre többen vagyunk, akik ki merünk állni, fel merjük emelni a szavunkat a jelenlegi álságos rendszer ellenében, sőt, azt is tudjuk, milyen országban szeretnénk élni helyette: szabad és szolidáris országban. MostMi! Most, mert ha most nem, félő, hogy nem éljük már meg, hogy az ország megváltozzon. És mi, azaz mindannyian, akik ezt a változást szeretnénk, mert 25 éve hiába várjuk ennek a munkának az elvégzését azoktól, akik a képviseletünkre jelentkeztek". Tegnap estig a Facebookon már csaknem 10 ezer ember jelezte, hogy részt vesz a demonstráción.

A szervezők köre Várady Zsolt egykori iwiw alapítóhoz kötődik, aki az elmúlt hónapokban több tüntetést is szervezett már, illetve több tüntetésen fel is szólalt. A program szerint a felszólalok között lesznek aktivisták, akadémikusok, ex-politikusok és a MostMi! csoport elindítói is. A szervezők arra kérik a résztvevőket, hogy az Oktogon felől közelítsék meg a helyszínt, mert arra néz a színpad, a kisföldalatti pedig nem áll meg az Operánál.

Az új év tehát egy újabb, s újszerűen szervezett demonstrációval indul, miután tavaly ősszel a három - a Fidesz által fölényesen megnyert - választást kísérő társadalmi és politikai apátia és letargia váratlanul megtört. Október óta soha nem látott demonstrációs hullám söpört végig az országon, amely a forradalom évfordulóján csendes, néhány ezer fős tiltakozással kezdődött, négy napra rá viszont már az internetadó elleni több tízezres tüntetéssel folytatódott. Azóta az amerikai kitiltási és korrupciós botrányba keveredett adóhatósági vezetők lemondásáért, a rendszerszintű kormányzati korrupció és a kormánytagok elszámolatlan gazdagodása ellen, az oktatás problémái, a 2015-ös költségvetés embertelensége miatt is tiltakozó tömegek vonultak az utcára hétről hétre. Legutóbb december közepén, két tüntetésen a büdzsé elfogadása, illetve magán-nyugdíjpénztári számlák államosítása ellen demonstráltak több ezren az Országház előtt, miközben - már-már szokásos módon - több hazai és külföldi városban is tüntettek magyarok a kormány ellen.

Egyelőre ugyanakkor sem a tüntetések civil szervezői, sem pedig az ellenzéki pártok nem kovácsoltak politikai tőkét a kormányellenes hangulatból: miközben a Fidesz felmérések szerint mintegy 900 ezer szavazót veszített néhány hét alatt, a parlamenti ellenzéki pártoknak érdemben nem nőtt a támogatottságuk, a demonstrációkat szervező erők pedig nemcsak a pártoktól, hanem gyakran egymástól is igyekeztek távol tartani magukat. Nem tudni tehát, mivé nőheti ki magát 2015-ben Orbán Viktor új, forró őszi ellenzéke.

Annyi biztos, nem a mai lesz az utolsó kormányellenes utcai tömegmegmozdulás: január 10-re ugyanis a "Demokraták a gyülekezés jogának korlátozása ellen" nevű Facebook-csoport a Fidesz legújabb terve, a gyülekezési törvény módosítása ellen hirdettek demonstrációt 18 órára, a Kossuth Térre.

Orbánék kordont bontottak, ma már a véleménynyilvánítást is korlátoznák FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Orbánék kordont bontottak, ma már a véleménynyilvánítást is korlátoznák FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Törvényi kordont emelnének a Ház köré

Az azonos helyen és időben tartandó demonstrációk bejelentése esetén, illetve a tüntetések időtartamára vonatkozóan kellene változtatni a gyülekezési törvényen az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke szerint. A gyülekezési törvény szabályain nem a mostani kormányellenes demonstrációk miatt kell változtatni - állította Gulyás Gergely a Népszabadságnak, azt is hozzátéve: bárkinek alapvető szabadságjoga, hogy a kormány ellen tüntessen, de a Parlament előtt hónapokon át tartó sátortáborozás "visszaélésszerű gyakorlása a gyülekezési jognak". A lap szerdai számában megjelent interjúban a politikus kifejtette: az elmúlt huszonöt év tapasztalata és a szakmai viták mutatják azt, hogy van sok olyan kérdés, amelyet tisztázni kellene, és amelynek a rendezetlensége megnehezíti a jogalkalmazást mind a rendőrség, mind a bíróság számára.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!

Szerző

Megint jön az ónos eső - Elsőfokú riasztást adtak ki

Publikálás dátuma
2015.01.01. 22:12
Lezárt út a behavazott Normafánál 2014. december 28-án. Az utat a december eleji ónos eső után veszélyessé vált fák miatt zárták
Több megyére és a fővárosra az ónos eső, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére a havazás veszélye miatt adott ki elsőfokú figyelmeztetést péntekre az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A csütörtökön kiadott veszélyjelzésében azt írták: csütörtökön a késő esti, éjjeli órákig főként az ország déli felében még kialakulhat kisebb havazás, északnyugaton gyenge ónos eső, északon fagyott eső. Pénteken északkeleten fagyott eső, főként Szabolcs-Szatmár megyében havazás várható, öt centiméternyi friss hó is hullhat. Az Észak-Alföldön, illetve a Dél-Alföld egyes részein a délutáni órákban ónos esőre lehet számítani.

A meteorológiai szolgálat az ónos eső miatt Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megyére, valamint Budapestre adott ki figyelmeztetést.

Az előrejelzés szerint pénteken a legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 8 és mínusz 1 fok között valószínű. A legmagasabb hőmérséklet mínusz 2 és plusz 4 fok között alakul, északnyugaton lesz enyhébb az idő, ahol este még 1-2 fokot átmenetileg tovább emelkedhet a hőmérséklet. A hétvégén némileg enyhül az elmúlt napokban tapasztalt rendkívüli hideg: lesz, ahol éjszaka sem csökken fagypont alá a hőmérséklet. Emellett ismét várható havazás, hózápor, és a szél is megerősödik, helyenként viharossá fokozódik.

Szerző

A 2014-es év emberei Magyarországon

Publikálás dátuma
2015.01.01. 21:35
André Goodfriend. FOTÓ: Vajda József
Magyarországon az év emberei 2014-ben egyértelműen a három választáson győztes kormánypártok politikusai közül kerültek ki. Nem is elsősorban előbbi jó eredményük, hanem - mint a miniszterelnök esetében - a vélhetően éppen emiatt elveszített realitásérzékük tette őket a tavalyi év kimagasló közszereplőivé. Gyors karrierjük és még gyorsabb gazdagodásuk jól mutatja, mi a "siker" titka ma. Simon Gábor példája pedig azt, hogy mekkorát lehet bukni a csúcsról.

ORBÁN VIKTOR

A tavalyi év embere itthon egyértelműen Orbán Viktor volt. A pártelnök-miniszterelnök három választást nyert 2014-ben: az országgyűlésit újabb kétharmaddal, az európai parlamentit (EP) hatalmas fölénnyel, és az önkormányzati választásokon is tarolt a Fidesz-KDNP. Győzelmei annak ellenére imponálóak, hogy a kormánypártok minősített többségüknek köszönhetően úgy írták át a választási törvényeket, hogy a pálya mindig a javukra lejtett - legyen szó töredékszavazat-számításról vagy a fővárosi közgyűlés megválasztásának új szabályairól.

Mindez még nem tenné Orbánt az év emberévé, utóbbihoz az is kellett, hogy - vélhetően a győztes választások mámorában - a pártelnök-miniszterelnök elveszítette politikai realitásérzékét. Úgy érezhette, itthoni felhatalmazása arra is lehetőséget ad neki, hogy nemzetközileg is ő "fújja" a passzátszelet. Erre leginkább tusnádfürdői beszédéből következtethettünk, amelyben egyfajta sajátos magyar - harmadik - utat hirdetett meg: "Az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, és hozhatnék még néhányat, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz." Erre a politikára - amely a civil szervezetek vegzálását kormányzati szintre emelte és amely a keleti nyitás célállamaiban találta meg a követendő társadalmi-gazdasági utat - adhatott választ az Egyesült Államok az úgynevezett kitiltási botránnyal, illetve John McCain republikánus szenátor, amikor egyenesen "újfasiszta diktátornak" nevezte a miniszterelnököt.

A politikai arányérzék elveszítését jól jelezte az is, hogy a kormányfő - bár annak is vannak nyomai, hogy megpróbált politikáján fordítani - nem értett szövetségeseink üzenetéből és beleállt az illiberális álláspontba. Talán ennek köszönhető, hogy a tavalyi év végén már olyan bornírt ötletekkel igyekezett rövid idő alatt bezuhanó saját és pártja népszerűségét javítani, mint a drogteszt, a vasárnapi zárva tartás vagy a kiterjesztett útdíj. Ezek azonban várhatóan nem hozzák meg a várt sikert, az Orbán-rendszer ellen rendezett tüntetések inkább azt mutatják, a kormányfő elszámította magát. Mindenesetre a 2014-es év Orbán számára megmutatta, hogy a legnagyobb sikert csak egy hajszál választja el a bukástól.

SZIJJÁRTÓ PÉTER

Mindenképpen az év emberei közé tartozik az újdonsült külgazdasági és külügyminiszter, aki ezzel a posztjával vélhetően pályafutása csúcsára ért. A még mindig csak 36 éves politikus, a Fidesz volt kommunikációs igazgatója 2010-ben a miniszterelnök személyes szóvivője, majd 2012-ben a keleti nyitás felelőse lett. A Miniszterelnökség nemzetközi kapcsolataiért felelős államtitkáraként egyszerre nyolc kormányközi bizottságot is vezetett. Munkája annyira sikeres lehetett, hogy tavaly az új kormányban előbb összevont külgazdasági és külügyi államtitkár, majd Navracsics Tibor uniós biztossá jelölése után miniszter lett. Sikereit jelzi, hogy néhány hónap alatt szétverte a magyar diplomáciai kart, a nagykövetek jó részét leváltotta és eközben nem hagyta cserben a Dunakeszi Kinizsi futballcsapatát sem, ahonnan új kollégái jó része kikerült. Hogy mennyire fontos számára a külügyminiszterség, azt jól jelzi, hogy az egyik magyarázat szerint azért volt szüksége egy 167 millió forint értékű luxusingatlanra - az addigi 3 lakóingatlana mellé - Dunakeszin, hogy ott méltó körülmények - úszómedence stb. - között fogadhassa külföldi vendégeit. Persze az új miniszter nem saját pénzéből, hanem milliomos szülei segítségével vásárolt be.

LÁZÁR JÁNOS

Bár a Miniszterelnökséget vezető miniszter sem veti meg a családi összefogással vásárolt ingatlanokat, Lázár János inkább a külföldi luxusutakat, a milliós karórákat, meg a lézerblokkolókat szereti. A Fidesz-frakcióvezetőből előbb államtitkárrá, majd miniszterré avanzsált hódmezővásárhelyi ex-polgármester ma Orbán legbelsőbb bizalmasa, egyesek szerint utód-jelöltje - mások szerint a kormányfőt leváltani igyekvők vezére. Hogy tavaly ő is a csúcsra ért, mi sem jelzi ékesebben, minthogy az uniós források és a közigazgatás felügyeletétől a településfejlesztésen és a műemlékvédelmen át, egészen a régészetig terjed miniszteri hatásköre. A hvg.hu júniusi összeállítása szerint a Miniszterelnökség vezetéséhez mintegy 2400 milliárd forint és 104 hatáskör társul, amely azóta jó néhány újabbal is bővült, mint például az uniós diplomácia. Távozó Fidesz-alelnökként arra is jut ideje, hogy pártjának tévúton járó veteránjait visszaterelgesse a nyájba.

HABONY ÁRPÁD

Lehet, hogy lesz még jobb éve is a fideszes politikusok és a kormány nem hivatalos tanácsadójának, de rosszabb biztosan nem sok volt. Ha hinni lehet a meg nem erősített információknak, az Egyesült Államokból soha nem kitiltott, fizetési listákon nem szereplő Habonyhoz köthető a rezsicsökkentéstől a drogtesztig számtalan kormányzati kommunikációs offenzíva, ötlet. Az egyébként nyugdíjasok hasba rúgásáról is ismert "szakember" idén már azt is megengedhette magának, hogy a fényképes parlamenti belépőjéhez színben is jól illő Gucci-táskáját nyilvánosan, a szociális ellátások megvágása ellen tüntetők között lóbálja meg. Addig biztosan nem szól be a kormányfő és Rogán Antal bizalmasának senki, amíg át nem világítják - ez máig nem történt meg. Mivel kendó-bajnok is volt, ezt Habony ellenére nyilván nem lesz könnyű megtenni.

GIRÓ-SZÁSZ ANDRÁS

A Századvég egykori politológusa is tavaly futott be igazán, hiába volt már az előző ciklusban is kormányszóvivő. Sőt, hirtelen vagyona is abból származik, hogy a kabinet alkalmazottja volt. 2011-ben, amikor szóvivő lett, eladta ugyanis a 2006-ban alapított cége, a Strategopolis Kft. többségi tulajdonát. Majd amikor a tavalyi áprilisi választások után leköszönt a posztról, visszavásárolta a vállalkozásban lévő - korábbinál kisebb, 61 százalékos - tulajdonrészét. Mivel november 1-től a Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős államtitkára lett, ezért ismét kivált a Strategopolis Kft.-ből, így az egyébként kormányzati megrendelésekkel kistafírozott cég - Giró-Szász vagyonbevallása szerint - 750 millió forinttal tartozik neki. Van még mintegy 100 millió megtakarítása, meg egy jachtja is a 200 négyzetméteres balatoni nyaralója mellett. Azt viszont általában kikéri magának, hogy szállodája is lenne, hiszen még csak épül a Dorottya utcában az a hotel, amelyben sógora révén - mondhatnánk családilag - 10 százalékban érdekelt.

Összefoglalónk a következő oldalon folytatódik, nézze meg, kiket választottunk még az év embereinek 2014-ben!

Szerző