Sorra-rendre látjuk, halljuk, tapasztaljuk manapság a kormány gyakorlatilag intézményesített, rendszerszerű korrupciós ügyeinek "termékeit", történéseit. Nem sorolom, gondolom mindenki ismeri a különböző, eddig napvilágra került témákat, érintetteket. Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy az '50-es évek "rákosista" idejében, kisiskolás koromban, egyébként, többször eljátszottuk a címbeli kis színdarabot. Kíváncsi lennék, hogy manapság egy általános iskola kisdiákjaival be mernék-e taníttatni és előadatni a pedagógusok a fenti darabot, még akkor is, ha hozzátennék az akkori alcímet: "mesejáték a török időkből".
A történet röviden: a padisah lenéz palotájából a piactérre, ahol egy rongyos szőlőárus gyerek kínálja portékáját. 10 aranyat ad a nagyvezírnek, hogy hozzon neki szőlőt, mert megkívánta. A nagyvezír 8 aranyat eltesz, 2-őt odaad az alvezírnek a szőlőre. Az alvezír 1 aranyat zsebretesz, 1-et odaad az agának, hogy íziben siessen a piacra. Az aga elteszi a pénz felét és 50 a rassal elküldi Muhamadot vásárolni. A szolga, aki jól ismeri a piaci "erőviszonyokat", elteszi a pénzt, majd megvereti az őrrel a szőlőárust és elveszi tőle az összes szőlőjét. Majd ezután a felét elrakja magának, mert úgymond a padisah úgysem tud egy egész tálca szőlő megenni... És ez így megy tovább "visszafelé" is, míg végül a padisahnak egy szem szőlő jut a díszes tálcán.
És a mese tanulsága? Mit mond a padisah ezek után? Nagyon jól megy az értem dolgozó népemnek, ha a szőlőárus fiú 10 kincstári aranyért ad egy szem szőlőt a piacon! Hát mit is mondjunk erre a mesére? Igaz, annyi szent! Azzal a különbséggel, hogy a mai padisah igazából már nem ilyen naiv. Ő pontosan tudja, hogyan működik ma a mesebeli rendszer, hiszen ő vezérli. Alapvetése ehhez: "ne azt nézzétek, amit mondok, hanem amit teszek". Ezt különben soha ne felejtsük el neki!