Putyin, Bulgária és a Déli Áramlat

Tanulságos cikket közölt a The New York Times december 30-án. A Jim Yardley és Jo Becker által jegyzett, Hogyan próbált meg Putyin összehozni egy csővezeték-egyezséget, ami aztán félresiklott című írás azt mutatja be, hogyan próbált meg Moszkva nyomást gyakorolni a bolgár politikai vezetésre, hogy mindenképpen álljon a Déli Áramlat mellé.

Hosszú cikkben mutatja be a New York Times, hogyan igyekezett Vlagyimir Putyin orosz elnök befolyásolni a bolgár vezetőket annak érdekében, hogy Bulgária semmiképp ne álljon a Déli Áramlat sikerének az útjába, és mindenképp megépítse az orosz gázvezetéket. A Déli Áramlat az orosz állami gázcégen, a Gazpromon keresztül még nagyobb befolyást biztosított volna Oroszországnak a kelet-európai országokban.

A történet 2011-ben kezdődött, amikor kiderült, hogy Bulgáriában óriási palagáz-készletek vannak. A bolgár vezetők addig hajlottak a Déli Áramlat és az akkor még aktív uniós Nabucco-projekt felé is, hiszen mindkettővel javíthattak volna Bulgária energiabiztonságán (Bulgária Magyarországhoz hasonlóan csak Ukrajnán keresztül kap orosz gázt, és az ő ellátásukban sokkal nagyobb zavart okozott a 2009-es orosz-ukrán gázvita, mint Magyarországon). Viszont ha megkezdődött volna a palagáz kitermelése, Bulgáriának nem lett volna szüksége többé orosz gázra. Putyinnak gondot okozott, hogy az akkori bolgár vezetés, Bojko Boriszov első kormánya az amerikai Chevronnak adta a jogot a palagáz kitermelésére.

A bolgár szélsőjobboldali párt, az Ataka kezdett a palagáz-kitermelés ellen tiltakozó utcai tüntetések szervezésébe, csatlakoztak a környezetvédők is, és végül a parlament nemcsak a Chevron-ügyletet mondta vissza, hanem a palagáz-kitermelést is megtiltotta, ráadásul a bolgár palagáz-készlet felmérését sem engedélyezte. A nyugatellenes Ataka vezetője, Volen Sziderov azt állítja, nem kapnak pénzt Moszkvából, de úgy tudni, Sziderov közel áll Putyinhoz, orosz kitüntetést is kapott.

A következő állomás (amit a Times cikke részben kihagy, de a cikket a magyar sajtóban először ismertető 444.hu kiemel), hogy a Boriszov-kormány 2012-ben leállította a belenei atomerőmű-beruházást, amit a Roszatommal közösen valósítottak volna meg. Az oroszbarát bolgár szocialisták aláírásgyűjtésbe kezdtek, és bár az ügyben kiírt népszavazáson az erőmű támogatói nyertek, de a referendum nem volt eredményes, a parlament 2013 elején leállította az építkezést. A Boriszov-kormányt elsöpörték a rezsilázadások, de maga a kormányfő azóta mégis azt nyilatkozta, szerinte az oroszok buktatták meg 2013 márciusában.

A technokrata Marin Rajkov ügyvivő kormánya hivatalba lépését követően bejelentette, lehetséges a belenei beruházás újraindítása. Az orosz vezetés a Déli Áramlat érdekében azonnal felvette a kapcsolatot az új kormánnyal. Ekkorra már - részben Putyin mesterkedései miatt - a Nabucco-projekt is haldoklott, így az orosz vezetéknek nem igazán volt alternatívája.

Bojan Sztojanov, a Rajkov-kormány energetikai miniszterének helyettese a New York Timesnak elmondta, hogyan próbálta megvesztegetni az orosz Duma egyik, Putyin követeként bemutatkozó tagja. Sztojanov azt mondta, hogy kinevezése után nem sokkal találkozóra hívta egyik elődje. A szófiai szivarbárba tárgyalótársa nem egyedül érkezett. Vele volt Alekszandr Babakov, a Duma alsóházának tagja, aki a francia Nemzeti Front hatalmas orosz banki kölcsönét intézte. Babakov fel szerette volna mérni, hogy a bolgár energetikai minisztérium új vezetése hogyan áll a Déli Áramlathoz, amikor pedig Sztojanov elmondta neki, hogy szerinte nem biztos, hogy az orosz vezeték megépítése Bulgária hosszútávú nemzeti érdekeit szolgálja, Babakov azzal válaszolt, hogy nagyon kényelmes életet tudna biztosítani Sztojanovnak, ha segít a beruházás elindításában. Sztojanov a találkozóról részletesen vallott a bolgár titkosszolgálatnak, jelenleg belső vizsgálat folyik, hogyan tudta Oroszország befolyásolni a bolgár döntéshozókat.

2013-ban már jól látszott, hogy az Európai Uniónak nem tetszik a Déli Áramlat, hiszen az, hogy a vezetéket kizárólag a Gazprom működtetné, ellenkezne az EU-s versenyszabályokkal. Erről José Manuel Barroso, az Európai Bizottság korábbi elnöke személyesen is beszélt Putyinnal, és diplomaták szerint az orosz elnök iszonyatosan ideges volt a tárgyalás alatt. „Ha még egy szót szól a versenyről, lefagyasztom a micsodáit” - állítólag ezt kiabálta Putyin . Barroso erre nem emlékszik, de arra igen: az orosz elnök végig azzal érvelt, az EU-s versenyszabályok Oroszország és a Gazprom ellen irányulnak.

Közben a második legnagyobb orosz bank, a VTB befektetési üzletága megszállta Bulgáriát, 10 százalékos tulajdonrészt szerzett a Corporate Commercial nevű bolgár bankban is, ahol a bolgár energiamágnások többsége tartotta a pénzét.

A szintén technokrata Plamen Oresarszki kormányát furcsa, de oroszbarát koalíció támogatta. Nem sokkal a kabinet hivatalba lépése után megérkezett Bulgáriába Alekszej Miller, a Gazprom vezetője, hogy a Déli Áramlatról tárgyaljon. Az építkezéshez 3,1 milliárd eurónyi (majd 1000 milliárd forint) orosz pénzt ígért, és azt, hogy a Gazprom támogatni fogja az épp új stadionra vágyó CSKA Szófiát, a főváros legfontosabb focicsapatát. Az építkezés halasztódott, a Gazprom pedig nem tűrte jól a várakozást, az első találkozó után három hónappal Miller ismét Szófiába utazott, ezúttal titokban. Diplomaták szerint csak 40 percet akart beszélni Oresarszkival, de a miniszterelnök egy későbbi interjúja szerint öt órán át tárgyaltak. A találkozó jegyzőkönyve titkos, pontosan nem tudni, miről volt szó. A találkozó másnapján azonban ünnepélyes ceremónián hegesztettek össze egy bolgár és egy orosz zászlós csődarabot.

2013 végén a bolgár kormány titokban elkészítette a Déli Áramlat kivitelezési szerződéseit. A legtöbb megbízást a Deljan Peevszki médiamágnáshoz köthető építőipari cégek kapták. Peevszki más botrányai miatt igencsak népszerűtlen volt. A médiamágnás tagadta, hogy a Déli Áramlat pályázatain nyertes cégek hozzá kötődnének. Orosz részről Putyin egyik barátja, Gennagyij Timcsenko cége építkezett volna. Az egyetlen akadály az EU-s versenyjogi szabályozás maradt. Ezért 2014 áprilisában – miközben Oroszország épp megszállta a Krímet – a bolgár parlament a kormányt támogató koalíció és az Ataka szavazataival elfogadott egy jogszabályt, amivel kivonták volna a Déli Áramlatot az uniós szabályok alól. Azt írták a törvénybe, a Déli Áramlat nem gázvezeték, hanem "tengeri gázösszekötő.”

Az EU újabb vizsgálatot indított. Az akkori bolgár ellenzék (Boriszovék, akik azóta újra kormányon vannak) közérdekű adatigénylés során megszerezte a szerződéseket előkészítő dokumentumokat. Az iratok bizonyítják, hogy a Kreml és a Gazprom közvetlenül is részt vett a bolgár jogszabály-előkészítésben. A dokumentumokban, melyeket azóta a New York Times is megszerzett, olyan jogszabály-tervezet is van, amit egy Gazprom-leányvállalatnál írtak. Dragomir Sztojnev, az akkori energetikai miniszter azt mondta, ez csak lobbitevékenység volt, a Gazprom nem diktált, csak javaslatokat tett. Egy júniusi keltezésű, az orosz energetikai miniszternek írt levelében Sztojnev viszont már „az orosz fél által javasolt jogszabály-módosításokat" említett.

A durvuló ukrán válság miatt a Európai Bizottság kifejezetten kérte a bolgár kormányt, állítsa le az építkezést. Kérését az EU azzal támogatta meg, hogy több milliárd eurónyi bolgár fejlesztési pénzt zárolt. Ekkor már az amerikai szankciók is érintették a vezetéket orosz részről építő Gennagyij Timcsenko érdekeltségeit, ezért az Egyesült Államok szófiai nagykövete figyelmeztette a kormányt: ne üzleteljenek Timcsenkóval.

Ekkor utazott Szófiába John McCain amerikai szenátor is, aki több órán át tárgyalt zárt ajtók mögött a miniszterelnökkel. A tárgyalás után Oresarszki bejelentette: szüneteltetik a Déli Áramlat építését.

Az orosz válasz nem váratott magára: elkezdődött a bolgár bankválság. A befektetők először épp azt a Corporate Commercial bankot rohanták meg, amivel korábban társul az orosz VTB, és amin keresztül a Déli Áramlat építését finanszírozták volna. A történet végül 2014 decemberében zárult, mikor Putyin törökországi látogatásán bejelentette, ha ennyire ellenzi az EU, akkor nem épül meg a Déli Áramlat. Az orosz elnök azt is mondta, hogy „Elegem van a bolgárokból.”

A Déli Áramlat leállítása viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy Putyin vereséget szenvedett volna. A Nabucco megfúrása óriási orosz stratégiai siker volt, és több diplomata szerint Oroszország a Bulgáriához hasonló közép-európai államokban számos csatornán keresztül óriási politikai befolyást szerzett.

Budapest: igen, nem, nemigen

A Déli Áramlat csővezeték a Fekete-tenger alatt szállított volna orosz földgázt Bulgárián keresztül Délkelet-Európába. A projektet 2007. júniusában jelentették be. 2008. januárjában Oroszország és Magyarország is megállapodást írt alá vegyesvállalat létrehozásáról egy magyar vezetékszakasz megépítésére és működtetésére. Az egyezséget Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében a Kremlben írták alá. Orbán Viktor, az akkor ellenzékben lévő Fidesz elnöke ezt így kommentálta a szlovákiai Losoncon, egy konferencián: "Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy a magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen, a saját népe ellen", amikor titkosított, hosszú távra szóló szerződést köt Oroszországgal a "a XXI. századot és a teljes Kárpát-medencei magyar nép életét meghatározó" energiakérdésben. Orbán Viktor kormányfő 2014 júliusában már úgy látta: "Senki sem veheti el tőlünk azt a jogot, hogy gondoskodjunk az energiaellátásunk biztonságáról", akik ellenzik a Déli Áramlatot, csak "el akarják venni az ellátásbiztonsághoz való jogunkat, de nem kínálnak helyette semmit".