R.T.;

Angela Merkel;zöldek;illegális bevándorlás;Hans-Peter Friedrich;euroszkeptikusok;

2015-01-05 06:32:00

Jobbról bírálják Merkelt

Egyre többen jobbról bírálják Angela Merkelt amiatt, mert – kritikusai szerint – túl centrista politikát folytat. Hans-Peter Friedrich volt keresztényszocialista (CSU) belügy- és mezőgazdasági miniszter a napokban frontális támadást intézett a német kancellár ellen.

Friedrich azzal vádolta, hogy nem marad hű a konzervatív értékekhez. Friedrich azt is felrótta Merkelnek, hogy Németországban megerősödött az euroszkeptikus Alternatíva (AfD) párt, amelynek országos népszerűsége megközelíti a tíz százalékot, valamint egyre többen vesznek részt Drezdában, illetve az ország más városaiban az iszlámellenes mozgalom, a Pegida tüntetésein.

Hans-Peter Friedrich támadása azért meglepő, mert azt azért nem állíthatnánk róla, hogy a Merkel-éra jelentéktelen szereplője lett volna. 2011 márciusa és 2013 decembere között a belügyi tárca élén állt. Az illegális bevándorlás harcias bírálója volt, s a kormányban a radikális szárnyat képviselte. A nagykoalícióban is szerepet kapott, de csak igen rövid időre: mindössze két hónapon át volt agrárminiszter.

Múlt év februárjában azonban lemondott, mert a nagykoalíciós megbeszélések során fontos információkat szivárogtatott ki az SPD-nek: állítólag arról értesítette Sigmar Gabrielt, az SPD pártelnökét, hogy eljárás indult gyermekpornó-ügyben a szociáldemokrata képviselő, Sebastian Edathy ellen.

Friedrich azóta sértett ember benyomását kelti. Ám még így is meglepő az az állítás, amit a kancellár fejéhez vágott, hiszen a német politikai kultúrát annyira áthatja az „úriemberség”, hogy még az ellenzéki Zöldek Merkelt tennék felelőssé az euroszkeptikusok megerősödéséért.

A Neue Zürcher Zeitung értékelése szerint Merkelt irányvonalát rendszerint azok támadják, akik nem tudtak beilleszkedni szisztémájába, vagy mindig másodhegedűsök maradtak. Friedrich az interjúban egyébként azt is elmondta, hogy bár rövid távon sikeres a kancellár által képviselt centrista politika, amint ezt a közvélemény-kutatások, valamint a választási sikerek is mutatják, hosszabb távon azonban „súlyos hiba”, mert – meglátása szerint – ez a „polgári tábor megosztásához és gyengüléséhez vezet”.

Mint fogalmazott, ahelyett, hogy a kancellár eltökélten harcolt volna az AfD ellen, úgy döntött, elveszi az euroszkepticizmus témakörét a szociáldemokratáktól és a Zöldektől. A Pegida-tüntetéseket pedig annak jeleként értékelte a keresztényszocialista politikus, hogy a CDU „túl könnyelműen viszonyult a német nemzeti identitás kérdéséhez”.

Nem ez az első eset, hogy Angela Merkelt jobbról támadják. Szeptember közepén, amikor az Alternatíva a brandenburgi, illetve a szászországi tartományi választáson 12,2, illetve 9,7 százalékos eredményt ért el, a Berlini Körnek nevezett konzervatív, CDU-n belüli csoportosulás úgy vélte, elhibázott a kereszténydemokraták azon stratégiája, mely szerint nem vesznek tudomást az AfD-ről.

A szerzők szerint éppen a liberális-konzervatív beállítottságúak körében vesztett tekintélyéből a párt. Ezért azt követelték a vezetéstől, jobban szólítsák meg az AfD konzervatív szavazóit. Úgy vélték, éppen a nagykoalíció kormányzása alatt nagyobb az esélye annak, hogy a pártok, beleértve a CDU-t és a CSU-t, kevésbé markánsan tudják megjeleníteni programjukat.

Mivel a CDU népszerűségi mutatója már évek óta negyven százalék körüli, ezért Merkelnek nem kell különösebben odafigyelnie a konzervatív bírálatokra. Ugyanakkor ezek a vélemények rámutatnak arra: a felszín alatt léteznek ideológiai viták a német kereszténydemokratáknál, amelyek a kancellár esetleges későbbi távozása után törhetnek a felszínre.

Mindenesetre az AfD miatt sem kell Merkelnek különösebben aggódnia, mert a felmérések szerint az Alternatíva térnyerése nem okozta a CDU visszaesését. Az euroszkeptikusok elsősorban a parlamentből kiszorult liberális FDP, valamint a Balpárt szavazóit tudták megszólítani, illetve azokat, akik az utóbbi években már nem mentek el voksolni.

A Pegida tüntetéseinek népszerűsége a CDU vezetését is meglepte, de amíg lokális jelenségről van szó, addig az uniópártoknak sem kell különösebben foglalkozniuk a témával – állapította meg az NZZ. Drezdán kívül ugyanis egyelőre alig néhány tucatnyian vesznek részt az iszlámellenes mozgalom megmozdulásain. Ugyanakkor Merkel újévi beszédében felhívta a figyelmet az iszlámellenesek okozta veszélyre.