P. Szabó Dénes írása a Népszavának;
Hegedős Károly;Hegedős Piroska;Magyar Jakobinusok tere;Hudecz László;építőművész;
2015-01-05 06:45:00
Az építész visszatér
Méltó emléket állított néhai Hegedős Károly építőművésznek lánya, Hegedős Piroska, aki a Magyar Jakobinusok tere 2-3. szám alatti 75 éves, apja tervezte társasházban emléktáblát helyeztetett el.
Általában azt a személyt ünnepeljük meg, aki a házban lakott, de az építészről sose tudunk semmit – mondja a festőművész Hegedős Piroska, aki idén nyáron eltervezte, hogy végre emléktáblát helyez abba a Bauhaus-típusú házba, melyet édesapja a második világháború kezdetének évében, 1939-ben tervezett.
A Magyar Jakobinusok terén (volt Endresz György téren) található ötemeletes épület a saját a korában modernnek és formabontónak számított francia ablakaival és erkélyeivel, sima, kőlapokból álló homlokzatával. Utóbbi megoldást azért választotta Hegedős, mert időtálló, nem kell állandóan tatarozni, a szakember szavaival élve „púderozni”.
A Hegedős Károly által tervezett, Magyar jakobinusok tere 2–3. szám alatti társasház FOTÓ: HEGEDŐS PIROSKA
Hegedős Károly 1895-ben született Mezőberényben gazdag polgárcsaládban. Korán megárvult, gyámja a bátyja lett. 1913-ban kezdte meg építész tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen.
Az első világháború a frontra szólította: 1915 februárjában kezdi meg tüzérképzését Nagyváradon, több hadszíntéren harcol tüzérként. A két háború között dolgozik Bukarestben, Párizsban, Cegléden, Békéscsabán és Mezőberényben. 1939-től magán tervezőirodát vezet.
A második világháború után tervezővállalatonál dolgozik. Fontosabb művei közé tartoznak: OTI Csepeli Rendelőintézet, Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI) Ügyviteli Székháza.
Az általa tervezett mai Jakobinusok terén álló bérház (korábban Endresz György tér) eredetileg az Országos Társadalombiztosítási Intézet Bányanyugbér Biztosítási Ágazatának Bérháza volt. Hegedős Károly 1972-ben hunyt el Budapesten.
– Édesapám fiatalkorában festőművész szeretett volna lenni – meséli Piroska apjáról, aki 1895-ben született Mezőberényben. Anyagi megfontolásból ezért a felvételin az építészmérnök szakot jelölte meg a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahová sikeresen felvették.
Hegedős magánépítészként tervezett Mezőberényben, Kolozsváron, Párizsban és Pesten, többek között részt vett a Madách téri vörös téglából épült bérház, egy Rumbach Sebestyén utcai épület munkálataiban, valamint ő tervezte a csepeli rendelőintézetet.
Mikor az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) felkérte a mai Magyar Jakobinusok terén található épület megtervezéséhez, Hegedős a Párizsban szerzett benyomásai alapján alkotta meg a korabeli modern társasházat.
A tervezésért kapott pénzből pedig úgy döntött családot alapít, így hozzáment szerelméhez, Adler Stoffa Erzsébethez. – Ha ez a ház nincs, én nem vagyok – mondja az építész lánya nevetve.
De nemcsak építészi munkája miatt
kiemelkedő Hegedős Károly munkássága. A tervező 1945-ben kezdte el írni hatezer oldalas memoárját, melyben a XX. századi Magyarország első évtizedeinek történetét örökítette meg. A többkötetes műben Hegedős magánélete mellett beavatja olvasóját az építész szakma mindennapjaiba és több fontos közérdekű eseményt is bemutat.
Hegedős lánya idén nyáron egy Shanghajban tett nyaraláson határozta el, hogy méltó emléket állít édesapjának a budai házban. A kínai városban arra lett figyelmes, hogy apja kortársának Hudecz László építésztervezőnek mekkora kultusza van, ő tervezte ugyanis a huszonkét emeletes Park Hotelt, mely a korában a legmagasabb épületnek számított az egész Távol-Keleten.
Piroskának eszébe jutott, hogy otthon megvan neki édesapja mesterjegye, vagyis monogramjával és a budai épület építésének dátumával ellátott emléktáblája. Úgy döntött a táblát visszahelyezi eredeti helyére, ahonnan anno az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó (IKV) eltávolíttatta.
A festőnő első útja a társasház közös képviselőjéhez, Szemerjay Déneshez vezetett, aki örömmel segített Hegedős Piroskának a szervezésben. Az avatáson megjelent Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere, valamint a helyi média képviselője, és Horváth Attila, a BME levéltárának munkatársa is, aki az építész életéről mesélt, míg Batalka Krisztina levéltáros az építész terjedelmes memoárját méltatta.
Az emléktábla hírének a lakók is megörültek, az eseményen részt vett a ház két legrégebbi lakója is, Keserű Katalin, Széchenyi-díjas művészettörténész és a nyolcvankilenc éves Kovács András, Kossuth-díjas filmrendező, akik nagyon elégedettek az épülettel.
– A lakások remek arányokkal rendelkeznek, az épület pedig a legapróbb részletekig gondosan megtervezett – mondja Keserű Katalin művészettörténész, akit a lépcsőház fekete-fehér síkburkoló elemi játékossága is lenyűgözött. Kovács András szerint lakásuk remek arányokkal rendelkezik, a kilátás elképesztő, beleértve a Gellért-hegyet és a Várhegyet, mely fiatalkorának Kide nevű szülőfaluját idézi fel. – Nagy szerencsénk volt, hogy ráleltünk erre a házra. Már majdnem hatvan éve lakunk itt – így a filmrendező.
Batalka Krisztina levéltáros szerint Hegedős Piroska tette példaértékű, ugyanis más épületekben is érdemes lenne kiírni az építész nevét, ha az épület már a lakók szívéhez nőtt.